Orvosi Hetilap, 1857. szeptember (1. évfolyam, 14-17. szám)

1857-09-03 / 14. szám

% 217 - folyadék 30 grammeja 30 centigramme olvadékony szárazon számított anyagot tartalmazott, mely rögtön egy házinyúl tor­kolatvérelébe a fönemlített módon és vigyázattal beföcskende­­zett. Ismételt töményebb (1 gramme tápanyag 30 gr. vízzel) fo­lyadékkal történt beföcskendések, a vizelet s a folyadék át­szúrása és lepárolása által nyert anyagok mérték általi összha­­sonlítása — mindig ugyanazon eredményt szolgáltatták; a kémszerek, melyek a folyadékban csapadékot adtak volt, erenykettedhalyag (bichlorure de platine) kénsavas timereg (sulfate d‘ alumine), timsó (alun) légsav (acide nitrique)és emésztény(pepsine),meg sem zavarák a hugyot; felül, hogy az anyag fölszivatott, s C. nézete szerint tápszerré változott,és pedig tisztán főzés által fehérnyéből készült új, eddig nem ismert tápszerré, mely nemcsak a természetes v. mesterséges emésztés ál­tal a fehérnyéből készülő tápanyagtól,az albuminosetól — vegyileg is az által különbözik, hogy kette mérenyhalvag és halvány (bichlorure de platine et chlore) által nem csapatik, ha­nem a természetes fehérnyétől is, mert meleg által meg nem alszik; a sajtanytól, mert az ecetsav nem zavarja, a pepsine meg nem altatja,a kocsonanytól, mert hideg miatt össze nem fut; ecetsavas ólom által csapatik és kénsavas timereg (sulfate d’ alumine) által nem zavartatik sat. — Legnagyobb hasonlatos­sága van a Mulderféle szinte főzés által nyert ösnyeharmadéleg­­gel(tritoxyde protéine), csakhogy réz-sóval csapadékot nem ad,és légsavval sárgaösnyesavat (acid, xantho-proteique) nem képez. Megfejthetni ezekből, honnan van, hogy némely életbú­­várok már régente a gyomortól az egyedüli emésztő tehetséget megtagadták s azt a belekre is átruházták; mert tisztán légzési eledelnél csakugyan semmi dolga, légény tartalmunknál pedig hozzájárulása nélkül szinte némileg föntartathatik az élet, mint azt Dieffenbach vastag bélbe lövelt tápszerekkel megkisérté, mert mint láttuk, a fehérnyének egy része már főzés által egye­nesen fölszívódható tápanyaggá átalakulhat. 4. A fehérnye szokásos készítésmódjainak vizsgálata után, élelmi és táplálkozási szempontból, C. áttér azon módosítvá­­nyok tanulmányozására, melyeket az emésztő hatányok a nyers, főtt és fölforralás által megaludt fehérnyében előidéz­nek, s hogy meghatároztathassék: mennyi része van ezen vál­tozásokban az emésztés egyes tényezőinek a melegnek, a gyo­mor mozgásai által eszközlött szétőrlésnek s az emészténynek, a kísérleteket mindenkor összehasonlitólag teszi: 1. Élő ember gyomrában. 2. Élő állatok gyomrában, melyek az emésztés alatt meg­öletnek. . 3. Állandó nyilassal ellátott állatok gyomrában. 4. Kautschuk tömlőkben, melyek étellel megtöltetvén, élő állatok gyomrába helyeztetnek, hol ennélfogva az emésztés a lakhártya s annak választéka hozzájárulása nélkül, de igen is az állati meleg s gyomormozgás segítségével történik. 5. Edényekben, a gyomron kívül, tisztán a kellő hévmér­­sék és emésztény által. 6. Növény- és húsevő állatokból nyert,­ hig és poralakú, emészténnyel. Valamennyi kísérlet által bebizonyul, hogy, hol rövidebb hol hosszabb idő alatt az emésztésnek kedvező és összevágó feltétek arányában, de mindenkor egyforma és ugyanazon phy­­sikai, vegyi és élettani tulajdonokkal bíró tápszer nyeretik, kellő eret és mennyiségű emésztény által: a) Bár milyen legyen az emésztény készítés módja s annak physikai állapota, szedessék az mint kiszivárog a gyomor benső falából, vagy készítessék annak fakhártyájából fémlegek által hig vagy poralakban. b. Bár milyen legyen az emésztény eredete, jöjjön az hús- vagy növényevő állatokból. c) Bár­mely helyen működtessük az emésztényt az étkekre kellő hévmérsék mellett. A nyers és megaludt fehérnye mindennemű emésztés alatti physikai, vegyi és élettani változásainak és tulajdonainak összehasonlítása nyomán, nemcsak a felebbi tételek valósága tűnik ki, hanem egyszersmind megcáfoltatik Miab­e*) azon állí­tása, melynél fogva minden fehérnyenemű ételnek emésztés alatt közvetítő állapoton kellene át­mennie, (mi a rostanyra nézve csakugyan áll)minekelőtte tápszerré, az u.n. albuminoss­­zá átalakulna. A főzés által nyert oldhatlan fehérnye eltávo­lításával t. i. a hátra maradt részből emésztés által közvetlenül elő­áll az albuminose mint valóságos tápszer, következő vegyi tulajdonokkal: vizben könnyen oldik, lángban épen nem ; vizes oldata meleg által nem csapatik, sem égvények, sem savak, sem pepsin által. Csapatik ellenben sok fémsó által, milyenek az ólom, higany és ezüst­sók , úgyszinte halvány (chlor) és cse­­reny (tannin) által még akár is, ha bizonyos mennyiségű légsav (acid, nitricum) adatott hozzá; de ismét nem csapatik ketted­­halúsavas erenytől (bichlorure de platine), jellemző tulajdon, melyet Miathe meg nem említett. A feltételeket illetőleg,mely­ek alatt a fehérnye emész­tése történik­­. tapasztalta, 1. hogy az sokkal sebesebben halad a gyomorban, vagy üregébe helyzett kautschuk tömlőkben (4 óra alatt), mint azonkívüli edényekben (10—12 óra). 2., hogy leg­jobb süker akor következik, ha egy rész emészteny 2 rész ter­mészetes tojásfehérre, és 6 rész vízre vezetik, és 24 óra folytáig 40°C. melegnél tartatik.** *) Az arányra nézve, melyben a fehérnye emésztés által ké­pes tápszerré változni, bebizonyult, hogy semminemű körülmé­nyek közt egészen át nem alakul, hanem körülbelül csak V­, a­z makacsul ellentáll s emésztetlen marad, habár több pepsin­­nel is hozatik érintésbe. Azon tény, hogy a fehérnye érvényes lévén, a savanyu pepsint csakhamar telíti s ez által további ha­tását megakasztja, a tünemény megfejtésére nem elegendő.***) *) Miathe szerint a fehérnyés anyagok emésztés által az átalaku­lások egész sorozatán átmennek, melyek nevei 1. l’albuminoide, 2. al­­bumine casciforme ou chyme, 3- albuminose ; valamint a légzési étkek­nél: 1. amidon, 2. dextrine, 3. glucose. **) Az élettan az emésztény vízzeli hígítását eddig ártalmasnak tartotta, de a népszokás tojásra vizet ajánlott. ***) Az, hogy miért emészt meg némely ember tojást könnyen, másik nehezen, s miért nem lehet oly mennyiségű tojást enni mint húst, emésztési bántalom nélkül, innen talán magyarázható.­ ­ szüléket kapnak, hogy a törzs megszokott ferde tartása ellen­­súlyoztassék. Ezen erőműves eszközöket Berend mellőzhetlenek­­nek tartja, habár a javulásra közvetlen behatást nem gyakorol­nak is. Azonban erősen nyújtó ágyat vagy gépet nem használ, leg­­fölebb gyöngéd rögzítését engedi meg a törzsnek, vízirányos fekvésben, tömött szőrvánkosok, pelották segélyével. Az orthopaedia lényeges titka Berend szerint, nem ez vagy ama rugóban rejlik hanem a bántalom helyes kórjeli fölfogá­sában, azonkívül a jó gyógyelvek következetes kivitelében s a fáradhatlan kitartásban áll. Az elferdülési kórok e­leménél, a villamdelejtés fényes sükert nem igen nyújt. A gyógytestgyakorlati cselekvő- és szenvedőleges moz­gások, az egyéniséghez alkalmazva, szorosan bonc-­élettani el­vekre építvék. A hátgerinc ezen oldali elferdülésével, napon­kint vízirányos hasfekvésben­ töltenek néhány órát a bete­gek, a midőn élesztő, szeszes bedörzsölések is használ­tatnak Pihenés ideje alatt, némely beteg lejtő­síkon nyugszik, mely többféleképen módosított rögzítő készülékkel bír a fej, hónalj és medence helybentartására, azonban minden erőszakos nyújtás nélkül. Ezen készülék hoszirányban gyengén rágalmazó tollakkal van ellátva. Az érintett gyógybehatások képesek egyenlő kitartás mel­lett, több hónap, rosz esetben pár év alatt gyógyulást, vagy ha a baj nagyfokú, lényeges javulást eredményezni. A g­e­r­i­n­c­ c­sontszúról (spondylarthrocace) igen érdekes kór és gyógytani tapasztalatok közöltettek velünk, ta­nulságos kórbonctani készítmények előmutatása mellett. Ezen készítmények gyermek- és meglett hullákból nyerettek, melye­ken látható volt, hogy a gerinc-púp (hyphosis) náluk részint a gerinc-testek szuvas, részint gümös elroncsolásából szárma­zott legyen. De legérdekesebbnek bizonyult a készítményeken ama tapasztalati körülmény, hogy az elferdülés terjedelme ko- - 218 -

Next