Orvosi Hetilap, 1857. október (1. évfolyam, 18-22. szám)
1857-10-01 / 18. szám
277 -- nap alatt a beteg erejét kimerité, s igy tulajdonképen nem közvetlen okozd halálát. 6) Középkorú férfi a szomszéd faluban. Érvágás orvoslásom előtt. Oszlás alatt a beteg künn, hideg tavaszi napon erősen meghűlt, s heves csúzba esett. Gondos ápolás mellett bizonyosan fölgyógyult volna. 7) Középkorú gyönge testalkatú, gyakran vérköpésben szenvedő asszony. Többször gyermekeket vesztett. Most az ötödik hóban volt terhes. A beszűrődés a jobb tüdő alsó karélyának melső részén kezdődik — ritkaság — s úgy terült el hátul egészen a csúcsig. A gyermekvesztés naponként fenyegette, az orvosi tanácskozmány épen azért az érvágás ellen nyilatkozott Épen midőn az oszlás melül kezdődnék, a koraszülés is megtörtént, s a nagy vérvesztés után néhány órára a beteg kimúlt. 8) Középkorú, kövér, epés. A baj kezdeténél erős hashajtó túlságos használata nagy hasmenést okozott. A haltüdő hátul egészen és vastagon volt májosulva. A bőr mindjárt eleinte sárga lett. 9) Középkorú, gümőkórra hajlandó asszony. Nagyfokú vörhenyhez (scarlatina) szövetkezett tüdőlob. 10) 32 éves, pozsgás, szeszes italokhoz szokott férfi. A beszűrődés egyszerre mindkét tüdőt megrohand, s a beteg közel vala a megfuláshoz. Érvágás nem szült könnyebséget. Ideges jelek hamar mutatkoztak. Ezen 10 eset közt ötben volt tehát szövetkezés más bajjal, s így csak öt eset marad, melyben egyedül a tüdőláb okozda halált. (1, 2, 3, 8, 10 eset.) Ezek közt háromszor mindkét tüdőben volt a láb (1, 3, 10), egyszer erős hashajtó túlságos alkalmazása bizonyosan sietteté a gyászos kimenetelt; végre a 2-ik esetben csak a tüdő csúcsán mutatkozott beszűrődés, mindjárt eleinte hagymázos kórjelekkel. Ily eseteket Bécsben is mindig halállal végződni látok. Tüdőlábos betegeim közt volt három terhes aszszony. Kettő a kór folyama alatt elszült, de csak egyik halt meg, míg a harmadik terhessége ötödik havában a bajt kiálló, s később rendes időben szerencsésen szült. A 102 betegre 37 gyermek esik. Ezek közt volt: Egy év alatti 5 meghalt. 5 1— 5 év közti 22 1 5-10 „ 15 . — 37 . 6 Ha az öt egy éven aluli gyermeket számítjuk, a megmaradó 32 közt csupán egy VA évig halt meg (sok mindisét tüdőben) a többi mind fölgyógyult. A fölépült gyermekek közt volt egy VA s két VA éves. 60 éven fölüli egyén 8 volt. Ezek közt legidősb volt egy 71 éves asszony, ki harmadéve esett át a tüdőlábon, s mai napig is él; utána következik egy 68 éves férfi. Ezen 8 egyén közöl kettő halt el. 1. Orvosi természetrajz (hist, naturális), természettan (physica), vegytan és gyógyszerisme. 2. Bonc- és élettan. 3. Belgyógyászi és sebészi kórtan. 4. Életrendtan. Törvényszéki orvostan. Gyógyszertan és gyógytan. 5. Gyakorlati orvostan, sebészet és szülészet. A gyógyszerésznek négy évet kell segédi alkalmazásban töltenie, s az „École de Pharmacien“ 3 évig szorgalmaznia, hogy az államvizsgát kellőképen letehesse. A francia kórházak átalában igen tiszták, kényelmesen és célszerűen fölszerelvék. Többnyire műlegesen fűtetnek és szellőztetnek. Nagyrésze árnyas sétányokat, illatos virágkerteket bír. A kórtermek tágasak és világosak, majdnem kivétel nélkül, függönyözött vas ágyakkal ellátvák. Ez áll a belgiumi nagyobb kórházakról is, úgy, hogy ezek némelyike, például a brüsszeli BALASSA TANÁR SEBÉSZI KORODÁJA. Közlemény az 1856/ediki évben ápolt és műtett betegekről.) Dr. Batizfalvi tanársegédtől. II. Szbántalinak. (Arthropathiae.) A. Ficamok. Ficam a lefolyt iskolai év alatt ismételt esetekben jött elő. A kórok e neméből nevezetesb esetek következők valának. 1. F .k ar fi ca m. P. J. 38 éves kereskedő, erős izmos testalkatú egyéniség. 1855-dik év Dec. első napjaiban főidőit kocsijából bal vállára esett. A külbehatás által sértett váll néhány óra múltán tetemesen megdagadt, fájdalmas jön. S meghökkenve tapasztala a beteg, hogy a külsérelem óta folytonosan zsibongó balkarját mozgatni, emelni nem képes. Orvosa tanácsára nadályok rakattak a bántalmazott részre, s azonkívül hideg borongatásokat használt az illető. — Ezen lábellenes eljárásra lelohadt ugyan a dag, s enyhült a fájdalom, de a mozgakadály leküzdve nem volt. — Így történt, hogy a beteg 1856-ki Január 9-kén, — tehát a külsérelem után három hétte a korodánkban keresett gyógysegélyt. Mi az illető fölső végtagon következő kóros tünetekre akadtunk: A bal vállcsúcs élesen kiálló szögletet képez, mely alatt igen föltűnő mélyedés látható. E mélyedés csaknem az egész deltaizom-tájra kiterjed. Ellenben mellfelé a kulcs-csont alatti árkot kitöltve s emelkedettnek találjuk. A kulcs-csont alatti emelkedés tapintásra gömbölyded kemény dudor, s ha a bal fölkart mozgatjuk e dudor is vele mozog. Az illető fölkar a törzstől kiebb, s a könyök hátrább áll. A betegoldali fölkart vállcsúcstól a külbütyökig kimérvén, azt az ép oldalinál "A" hoszabbnak észleljük. Nemkülönben a balfölkar meghoszabbitott tengelye, a holler-nyujtvány alatti árokba esik. Cselekvő mozgásokra a bántalmazott fölkar képtelen, de a szenvedőleges mozgatások is igen korlátoltak s a betegnek fájdalmat okoznak. E kórtünetek összegéből kórisménk következőleg hangzott : „Bal föl kar-ficam mell-és fölfelé.“ — Ficammal, még pedig idülttel lévén dolgunk, hogy a karnak lehető hasznavehetőségét visszaadjuk, első kellék gyanánt a visszahelyezés haladék nélküli eszközlése merült föl, így történt, hogy még a beteg érkezése napján létettek visszahelyezési kísérletek. És noha a törzs, s kóros oldali váll, a visszahelyezési kísérlete alatt tökéletesen rögzíttetett, helyben tartatott, a ficamodott kar nyújtása kellő irányban, huzamosan és teljes erővel eszközöltetett; a visszahelyezés első kísérletre mégsem sikerült. Sikertelen maradt pedig a kísérlet azért, mert ilyen Lapunk V-ik számában a combkonctörés leírásánál 74 lap, 3-ik sorbeli pont után beigtatandó ama fontos körülmény, hogy az ott érintett Mattysen-Richetféle enyves gyes kötés a föltevés idejétől számítandó nyolc hétre távolíttatott el. „Hopital Saint-Jean“, a párisi pompás „Lamboisière“ sat. e nemben valódi minta intézetül tekinthető. A kórházakban — segéd gyanánt — úgynevezett: „Internes“ ,,Externes“-ek működnek, számszerint 4—8 egy-egy osztályon. Ezen állomások, valamint az orvosi, úgy a sebészi osztályokon csőd útján töltetnek be. A betegápolást nagyobbára irgalmasrendi zárdihölgyek, egész resignatioval gyakorolják. A kórházakban a,,consultations gratuites a járólagos betegek számára, meghatározott napokon, rendesen a kórodai látogatás után tartatnak. Valamennyi kórház saját gyógyárral bír, s a beteglátogatás alkalmával a tanár vagy osztályfőnök rendelvényeit a segédorvoson kívül, rendesen még gyógyszerész is írja. Minden osztálynak a szintén csőd utján választott saját gyógyszerészsegéde van (Pharmaciens internes.) Franciaországban a gyakorló orvos valamint nem köteleztethetik önkénytes elhatározás nélkül hivatásának teljesíté-18* 278