Orvosi Hetilap, 1857. december (1. évfolyam, 27-31. szám)

1857-12-03 / 27. szám

423 424 - tatott, a többi beteg hányborkövel nagy adagban s gyü­­szünkével jön gyógyítva. (Prager Vierleijahrschrift für die pract. Heilkunde 1857. II. B. 44). b) A tüdőlob nagy adagu hányborkövek­ gyógyításának eredménye : Párisban Andras, Trousseau, Bouillaud ta­nárok s mások is sokan kísérleteket tettek nemcsak az egyedüli hányborkővel, hanem a dárdany (antimonium) egyéb vegyülékeivel is, s azon eredményre jutottak, hogy a dárdany-vegyülékek mindannyiának egy és ugyanazon gyógyhatása van, s csupán helybeli hatásukra nézve kü­lönböznek egymástól.*) Bouillaud állítja, hogy a dárdvegyülékek nagy adaga mellett 102 tüdőlábos közöl csupán 12 egyént vesz­tett, mill. 7 százaléknak felel meg. (Diet. de méd. et de chir. pratiques t. XIII. 395). Die ti hány borkövet nagy adagban 106 betegének adott,­ezekből 84 meggyógyult, 22 meghalt; eszerint a halálozás százaléka 20,.. Ha Wunderlich 190 betege közöl negyvenhetet érvágással, harminckettőt pedig életrendileg kezelt, azok száma,kik tőle hány borkövet és gyüszünkét kaptak, Ilire fog rúgni; ezek közöl 19 halt meg, s így százra, 17,, halálozás esik. c) A tüdőlábok kórjeli v. életrendi gyógy­­kezelésének eredménye : Die­ti életrendileg (diaetetisch) gyógykezelt 189 egyént,(kik állítólag mandolatejen s egyéb közönyös szereken kívül mitsem vettek be); ezek közöl meggyógyult 175,14 pedig meghalt; a halottak sz­á­z­a­l­é­k­a 7,4. N­e­g­a kórházi főorvos Boroszlóban két év lefolyása alatt 78 tüdőlobost gyógykezelt. Gyógymódja abból áll,­­ hogy az érvágást föltétlenül elvetvén, belső­leg sáfrányforrázatot itat betegeivel, s légzésne­­hézségnél mákon­y-f­éloldatot dárványborral keverve nyújt azoknak**) Hetvennyolc betege közöl 54 a nélkül, hogy azt megtudná mondani: mi az sajátlag, mit ta­nulnia kellene, s azon ideigi teendőit mig oklevelét kinyerendi, körülirni tudná. S mit fog találni a gyógyszertár könyvtárában ? Ha mind­azt ott találná is, a mi nyelvünkön gyógyszerészeire tartozandó eddig adva van, még az fél­eség sem volna; pedig a parancso­lat szerint tartani szükséges Pharmacopoeán és Taxán kívül — lelkemre­ nem akarok gúnyolódni — az öreg H­a­­g­e a múlt században írt kézikönyvén, melyet csaknem egyedül magát én is több helyen találtam, s egy pár öregebb kiadású Trommsdorffon kivül jóformán semmit egyebet nem ta­lál. Sed quid hoc ad tantam sitim ? Hogy aztán mily kevés, ki kell mondanom, mily semmi ez a kor, midőn csak egyetlenegy kétes kérdés földerítésére is nem ritkán 8—10 könyvet kell összeforgatnunk, — ahoz magyarázat nem szükséges. Ilyen vi­szonyok közt segéddé növi ki magát a gyakornok, miáltal a tu­dományban­ előhaladást tekintve, főnökéhezi viszonya csak an­nyiban változik, hogy főnöke a már segéddé kiképzett gyakor­meggyógyult, 24 meghalt;a halálozás százalék 30,7. Bericht über die im Jahre 1852 und 1853 im Hospi­tal zu Allerheiligen etc. verpflegten Kranken von Dr. Cohn in Breslau 1854.) A halálozási százalék magasságát nö­velte az, hogy a boroszlóiak a betvegyes tüdőlábokat nem különzik el a rostánykövesektől. Dr. Karsay erélyes ügy- és munkatársunk gyógy­módját a tüdőlob egyes, veszéllyel fenyegető k­ó­r j­e­l­e­i ellen intézi. Gyógykezelésének eredménye következő : 102 kórjelileg orvosolt betege közöl 87 fölgyógyult, 15 meg­halt; e szerint a halálo­zás százaléka 14.,­­ha pe­dig leszámítjuk a meghaltak közt levő öt egy éven alatti gyermeket, a halálozási százalék 10,3 leen­d. (Or­vosi hetilap 1857. 18. szám.) A bécsi közkórházban a tüdőlob gyógyítására nézve a kórodai tanárok, valamint a belgyógyászati osz­tályok főorvosai különböző nézeteik nyomán igen eltérnek egymástól. Legtöbben ragaszkodnak a kórbeli gyógyí­táshoz. E gyógyítás eredménye utóbbi tíz évről következő: A közkórházban ápoltatott. (Aerztlicher Bericht aus dem k. k. allgem. Krankenhause zu Wien vom Civiljahre 1856). d) A tüdőláb kénsavas rézéleggeli gyógyí­tásának eredvénye : A m. kir. egyetemnél az orvosok belgyógyászati ko­rodáján 1851-iki Január 13-ika óta nyolcvankét túl­­rostányos tüdőlob gyógykezeltetett; ezek közöl kéns­­rézéleggel szerelt. 56 ; ezek közöl meghalt 3 ; 1­5, 1% egyéb lobellenes szerrel 22 ; „ „ ,, 2 ; közönyös szerrel .... 9; „ „ „ 0; Összesen 87 tüdőlobos közöl meghalt . . 5. . 5,7% E szerint valamennyi tüdőlobot együttvéve, száz be­­­­teg közöl 94 gyógyult föl; a kénsavas rézéteg által szinte­­ száz egyén közöl 95 lábbadt föl. A nőkot tüzetesen semmire sem oktatja többé; vagy ha oktatná is,­­ igen sok esetben a segéd már mit sem akar tanulni. Utoljára maradt a nehéz pálya neheze, s ez, midőn a­­ gyógyszerész segéd­egyetemre kerül, hogy eddigi pályafutása , fáradalmaiért elnyerhesse a koronát. Most van azon a ponton, hogy eddig szerzett gyakorlati ismeretei elméletét megtanulhassa, s különösen a legújabb idő­ben törvénnyé emelt vegybontási munkálatok által, legfontosb­­ana, a vegytan köréből eddig nem látott és nem tudott isme­reteket szerezzen. A magyar gyógyszerész növendéknek osztályrészéül itt sem könnyebb oldala jut a dolognak ; nem, mert viszonyaink­nál fogva, nem minden tanát hallgathatja saját nyelvén; nem­csak, de azokra még tankönyve sincs magyar. Tanulmányai: természettan, állattan, növénytan, ásványtan, vegytan és gyógy­szerisme, s ezekhez nagyon helyesen csatlakozik az őt illető törvények ismerete. Ezek közöl a természettant és növénytant magyarul is 27* 1847-ben 780 tüdőlokos; ezek közöl megh. 191 ;= 24,4% 1848-ban 461 55 5» 5» 5 1 119;= 25,8 % 1849-ben 580 5? 55 1­5 141;= 24,8% 1850-ben 553 5» 5» ’5 115;= 20,7 % 1851-ben 677 5­­ »5 ’5 129;= 19,0% 1852-ben 676 »5 1» 55 148;= 21,8% 1853-ban 451 55 55 1 5 55 110;= 24,5% 1854-ben 566 55 15 5­5 55 141 ;= 24,8 % 1855-ben 587 55 55 55 184;= 31,6% 1856-ban 660 55 55­­5­­5 187;= 28,3% Tíz év alatt 5991 55 51 55 1465 ;- 24,4% *) Le tartre stibié, l’antimoine metallique, le protoxyde, le deut­­oxyde et le tritoxyde d’antimoine, le hypoantimonite, rantimonite, et 1’ antiraoniate de potasse, le kermes ont été administré aux malades, et les effets thérapeutiques généraux ont été invariablement les mémes : les ef­­fets locaux de medicament ont seuls varié. (Trousseau, Diót. de méd. t. III. 220). **) Unsere Medication ist eine sehr einfache,und sehliesst zunächst die negative Seite in sich, indem sie die Venaeseetion exclu­­d i r t. Sie be-chränkt sieh auf die einfacheAnwendung des i n f. c r o c i, und bei Anwesenheit von bedeutender Dyspnoe wurden die bekannten Yanderhar’schen Tropfen (Vin. stibiat. und tra opii croc. 2.1) in Anwendung gezogen. (Breslauer Jahresbericht etc. 1854. 91.)

Next