Orvosi Hetilap, 1858. május (2. évfolyam, 17-21. szám)
1858-05-23 / 20. szám
Tulajdonos és felelős szerkesztő. ItHáiDOdétrÉ IVII kiadó-könyvnyomdász. Előfizetési ára : helyben félév 4 fr. egész év 8 fr. vidéken félév 4 fr. 30 fr. egész év 9 fr.pp. A lapot illető közlemények és fizetmények bérmentesen küldendők. 20. SZ Pest, 1858. Május 23. Megjelenik minden Vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőnél ájfér 10-dik szám , és a kiadónál Dorottyámén 12-dik szám. ORVOSI HETILAP. Honi és külföldi gyógyászat és kórbavárlat közlönye. Dr. Markusovszky L. Müller Emil, Tartalom: Közlemények a bécsi bujasenyvi korodáról. II. (Vége.) Sigmund tanártól. — Sauer tanár orv. kórodája. Szívbellob szlobbal. Közli Dr. Poor J. — Könyvészet. Compendium der alig. und spec. Heilquellenlehre von Dr. J. Seegen. (Folyt.) Ismerteti Dr. Pollák H. — A pestiig. főorvos 1858. Április havi egészségi és meteorit jelentése. — Gyógszertani közlemények. A. S. Louis kórház némely szeres idült kütegek ellen. — Stearinsavas olaj-higany, uj gyógykészitmény.- Vegyesek. — Pályázatok. Tárca : Borsodi levelek. I. Dr. Kun Tamástól. KÖZLEMÉNYEK A BÉCSI BUJASENYVI KÓRODÁRÓL. Dr. Sigmund tanártól Bécsben. (A takár-Blenorrhoea.) II. (Vége.) Gyógyeljárásunk helybeli szerei hugycső-takárnál, tisztántartás, melegségelvonás és befecskendésekből állanak. Az illető tag tisztántartása amit a betegek közönségesen elhanyagolnak, s némely orvosok figyelembe sem vesznek — csakugyan szerfelett fontos ; a rendes szobamérsékménynek megfelelő közönséges víz legalkalmasabb a meny s a borok mosására, valamint helybeli fürdőül. E mosogatások nem létezhetnek eléggé gyakran , és ezek elhanyagolása vagy tökéletlen kezelésében rejlik legtöbb esetben oka a hugycső lakhártyája hevesbobjának, valamint a hugycsőnyílás bélhámja annyira fájdalmas lehámlásának, melynél a makk egy része, sőt maga a fityma is vizenyősen megdagad. A végbevitt tisztálgatás után, annak tartósbbá tétele végett a beteg puha tépetréteget , vagy többszörösen összehajtott vászonylemezt illeszt a makkra , és a mongát a borokkal együtt, nem pedig csak ez utóbbit, kényelmes függesztőben (suspensorium) hordja*). A melegségelvonás hidegborogatások folytonos alkalmazása által eszközöltetik , a húgycső egész hoszsza szerint egész a jegnyilásig; a jég hozzáadása célszerű, hogy a víz 2—4 fokú legyen ; erélylyel folytatott hideg borogatások, a betegek nagyobb számánál a lábnak minden kellemetlen jelenségeit enyhítik, és a takart — mint ezt sokszoros kísérletek igazolják — lefolyásában rövidítik. Hidegülő— földök, mik gyakran alkalmaztatnak , határozottan kevesebbet használnak, nem is említve , mikép ily kiterjedésben sokan el nem szenvedik a hideget, kik a borogatásokat különben jól tűrik. Egyének, kik közönséges tapasztalat szerint hideget nem szivetnek , csúzra, köszvényre hajlandók, gümőkórosak, vérszegények stb. a minden orvos által úgyis eléggé ismert elővigyázatot igénylik a hideg alkalmazásánál; ilyeneknél a hús, sőt langyos borogatások használatára szorítkozunk, melyek az illető résztől még mindég meleget vonnak el. A befecskendések akkor kezdetnek, ha a lábtünetek átalában mérsékelt fokban vannak jelen, vagy *) A közönséges függesztők széle és szegélye nyomja a húgycsövet, s még jobban hajtja meg az egész mángát, mint ez a tag szabad helyzeténél történik. TÁRCA. Borsodi levelek. Dr. Kún Tamástól. *) Miskolc, május 6. 1858. Tisztelt Szerkesztő úr! — Valahányszor komoly ígéretemre gondolok , miszerint becses lapját csekély dolgozataimmal , tőlem telhetőleg, elősegíteni már akkor biztos reményt nyújtottam Dr. Kovács Endre barátomnak , midőn az a jövendő méhében még csak fogamzását várta , mindannyiszor elpirulok magam előtt, örömmel tapasztalván, miszerint lapjai, édes hazánk orvosrendének közörömére, már nemcsak kikerültek pólyás bölcsőjükből, de még egy évet sem *) Üdvözöljük a magyar orvosi irodalom próbált munkáját lapunk hasábjain. — Igen is , egyesüljünk! mert csak közös erővel s közös munkálkodással közelíthetjük meg a célt , melyet mindegyikünk óhajt, de senki egy maga vagy keveset magával el nem érheti sem: a magyar orvosi tudomány és az orvosi hivatás emelése. Sz, töltvén el, máris saját lábakon járva közelítnek az erőteljes ifjúi korhoz, és én gondatlan, és tán erőtlen, még mivel sem járultam a nagy reményű gyermek ápolásához. Valóban pirulnom kell mulasztásomért, csupán azon egyetlen körülmény szolgál megnyugtatásomra, miszerint sz. ügyfél úr is tudja azt, hogy ami haladt, az még nem maradt el; és hogy: jobb késő mint soha sem, jellem emberének, szavát beváltani. Mi orvosok kétféle uton működhetünk az egyetemes gyógytudomány mezején ; elméleti s gyakorlati irányban közremunkálni Ígérem én is csekély erőmet, önálló elméleti s gyakorlati cikkekkel, és olykor szigorú tudományos rendszert nem igénylő levelekkel a tárca számára, amennyiben azt a kisvárosi fáradalmas gyógyműködés ideje megengedendi. Hogy ígéretem kötelezett adósággá váljék, legközelebb a lefolyt évi ősz utolján és múlt télen környékünkön uralkodott hurutát(Grippe) és tavasz óta dühöngő kanyaró- (morbilli) járványt iandom le. Mielőtt azonban ez megtörténnék, magam iránti kötelesség érzetéből indulva ki, levelezésemet kell megkezdenem apológiámmal és az „Orvosi Hetilap“ jövőjérőli elmélkedéssel , mit nem cél nélkül vélek tenni, remélvén, hogy több