Orvosi Hetilap, 1858. május (2. évfolyam, 17-21. szám)
1858-05-30 / 21. szám
21. Pest, 1858. sz. Május 30. Honi és külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Dr. Markusovszky - Müller Emil, Tulajdonos és felelős szerkesztő, kiadó-könyvnyomdász. l'o ■ -» ■»»Tartalom : A gyermekágyi láz kóroktana. (Folyt.) Semmelweis tanártól. — Sauer tanár orv. kórodája. Szívbellob iztobbal. (Vége.) Közli Dr. Poor J. — Rokitanszky tanár kórbonctani mutatványaiból. Brightféle vese, a lép sertés elfajulásával. Közli Schwarzenberg A. — Könyvészet. Compendium der alig. und spec. Heilquellenlehre von Dr. J. Seegen. (Vége.) Ismerteti Dr. Pollák H. — Gyógyszertani közlemények. — Pest-Pilis megye egészségi viszonyai 1858. mártius hóban. Dr. Glatter jelentéséből — Orvosi pályakérdések. — Pályázatok. Tárca : Néhány adoma a színlett kórok köréből. EUtfizetési ára : h . I y b en félév 4 fr. egész év 8 fr. vidéken félév 4 fr. 30 kr. egészév 9 fr.pp. A lapot illető közlemények és Szelvények bérmentesen küldendők. Megjelenik minden Vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir. postahivatalnál, eszeszkesztőnél ujtér 10-dik szám , és e kiadónál Dmrettyautca 12-dik szám. ORVOSI HETILAP: A GYERMEKÁGYI LÁZ KÓROKTANA. (Aethiologie des Puerperalfiebers.) Semmelweis tanártól. Folytatás. Pestre történt költözködésem után főnökké lettem két szülháznak, mely szüntelenül gyermekágyi láztól ostromoltatott, tudniillik a Sz. Rókus-, és a kir. egyetem szülkórodájának. — Szükség némelyeket a Rókus kórházi szülház viszonyairól pár szóval megemlíteni. — A szülések száma évenkint 200-ra megy föl. Ezen szülések nem egész éven át egyenlően fölosztva jövének elő , hanem csupán a szünidő folytán , miután a tanév folyama alatt épen semmi szülő sem vétethetik kívülről föl, nehogy a k. egyetemtől a tananyag elvonassék , s így tanév alatt csupán a kórházban különböző bántalmakban kezelt terhesek, ha szerelés alatt szülés állt be, a szülosztályra vitettek át és ott szültek. — Ezen osztály nem tanintézet ugyan és mégis midőn 1850. novemberben először láttam, ámbár csak 6 gyermekágyas volt benne, mindannyian magas fokú gyermekágyi lázban szenvedtek. — 1851. májusban vevem át ezen osztály orvosi vezetését és vezetem ezt 1857—diki junius haváig. Ezen idő alatt 1000 szülés jött elő, melyek közül 8 halt meg gyermekágyi lázban. 1850-diki novemberi járványszerű halálozás al■ kaimul szolgált sok helybeli orvosnak azon nyilatkozatra, hogy a tisztátlan vizsgáló ujja a tanulónak Bécsben nem igen oka a gyermekágyi láz járványának, miután Sz. Roikus nem tanintézet, s következőleg a tanulók nem vizsgálnak tisztátlan ujjal, s ennek dacára mégis iszonyú járvány ural, jelenleg ezen szülosztályon. — Látogatásom alkalmával a tényálladék, tudniillik, hogy valamennyi gyermekágyas nehéz beteg, valónak bizonyult be, de én kifürkészem azt is, miként nem járványos, hanem itt is , mint Bécsben ugyanazon ok eredményezi ama pusztító hatást; tudtomra esett tudniillik, hogy a szülészi elsöd- s orvos ugyanazon időben egyszersmind sebészi elsödorvosi és még törvényszéki boncoló is volt. — A szülési osztály nem volt önálló , csupán csak függeléke a sebészi osztálynak, miért is a sebészi osztályon mint nagyobb előnynyel bírónál tartatott meg előbb a látogatás, és csak miután az elsedorvos , és valamennyi szolgálattevő orvosi személyzete kezeit állatszerves rothadt anyaggal bemocskolá, melyre a sebészi osztály kimeríthetlen forrásul szolgál, tartalék meg a látogatás a szülészi osztályon; eredménye az volt, hogy néha, épen úgy mint a midőn én láttam az osztályt, az összes gyermekágyi személyzet megbetegedett. T A H C A. Nehány adoma a színtéti kórok köréből. Oly időben midőn a tettetés szinte művészetté fejlődött, nem lesz érdektelen egy kis kirándulást tenni a fortély és hazugság uradalmába, s figyelmeztetni olvasóinkat némely betegek csalárd fogásaira s azon cudar törökre, melyeket a rész akarat és önzés nem ritkán vet az orvosi hivatásnak. Szakemberekből álló bizottmányok nem egyszer vezettetnek tévútra, s az orvosi tekintély szenved az előre átgondolt színlelés mesterkedéseinek teljes sikerülte következtében. A katonaujoncozási törvények s a felülvizsgálat szabályai különösen hívják fel a tábori orvosok figyelmét azon eszközökre, melyekkel a tettetett kórokat fel lehet ismerni. Dr. Tarneau francia tábori orvos egyik értekezésében*) több a tudományban elszórt tanulságos esetet összegyűjtött, melyeket t. olvasóinkkal közölni nem tartjuk érdektelennek, mellékelvén az előttünk fekvő lap szerint még egy katonai és egy polgári ilynemű törvényszéki esetet, melyek nem régen Franciaországban fordultak elő, s az első esetnél a főszereplőre nézve kedvezően, a másiknál szomorúan végződtek. „Egy paraszt, ki magát nehézkor ürügye alatt a katonai kórházba fölvétette , épen az orvosi rendelés ideje alatt kapta meg a rohamot, midőn a beteget látogató sebészek csak néhány lépéssel távol voltak ágyától. Hánykolódott egész erejével, jajgatott, kinozta magát amint csak tudta, titokban valószínűleg örvendvén keresetmódja jó sikere fölött. A fősebész Rotter kisérő ügyfeleihez fordulván , felkiálta : „íme / uraim már jó ideje hogy keresem ez alkalmat. Önök tudják, hogy Hipocrates állítása szerint a heréltek nem szenvednek sem köszvényben , sem nehéz kórban. Nekünk ennél fogva ki kell herélnünk ez embert, ha heréi elmetszettek , valószínűen felgyógyul. Hamar hozzák el késeimet!“ — E szavakra s azon percben, midőn a műtő közelednék, a beteg leveté magát ágyáról, kegyelmet kért, s inkább megakará tartani baját, sem hogy attól az imént emlitett módon megszabaduljon. ..Lillében egy újonc jelenik meg a vizsgáló bizottmány előtt, s azt adja elő, hogy gyermekkora óta nyákos-genyes fülfolyásban szenved. A baj elég világosnak lát *) Des maladies simulées les plus communes au point de vue du rec rutement.