Orvosi Hetilap, 1858. június (2. évfolyam, 22-25. szám)
1858-06-06 / 22. szám
341 „A történt szülésekről következő rovat közöltettett: „ 1797. december 9- egész 1809. máj. 31-éig 17,308 nőt szült, összesen 17,499 gyermeket. 189 nő szült kettős gyermeket, tehát 1891 közül; csak kettő szült hármat. — Legkevesb 2,000 szülő lett nehéz beteg, 700 elhalt, és boncoltatott. A tanulónők közül az, ki 2 évig volt az intézetben mintegy 3.600 szülést és 450 beteget észlelhetett, kik közül 100-on felül haltak el.“ Ebből az folyik, hogy a bábák a Maternitében a tanítási rendszer nyomán alkalommal leírtak rothadt állatszerves anyagokat a hullából az egészségesre átvihetni, és ez által gyermekágyi lázat idézni elő. Kiwi seh a fertőzési elmélet újdonsága ellen nyilatkozik, miután egyes angol orvosokat hoz föl, kik fenés orbáncú férfiakat kezelvén egyidejűleg gyakorlataikban sok gyermekágyast vesztenek el gyermekágyi lázban. Az minden esetre igaz, miként ezen észlelet, ha kellően kiaknázták volna , a gyermekágyi láz igazi okának fölfedezéséhez vezethetendett , de ők megállapodtak azon egyes ténynél, hogy a gyermekágyi láz származhatik férfi fenés orbancából származó öv átvitelével is. Ezen tény mellett fölhagyatott a járványos befolyásoknak teljes érvénye, szóval nem jutottak azon következtetésre, hogy minden gyermekágyi láz rothadt állatszerves anyagok fölszívódása által támad, és hogy épen nincs járványos befolyás, mely gyermekágyi lázat képes eredményezni. Kiwisch maga ily című művében: „Klinische Vorträge über specielle Pathologie, und Therapie der Krankheiten des weiblichen Geschlechtes“ — melyben a gyermekágyi lázról , egy értekezést ír, ennek kóroktanát egészen a járványászok (Epidemiker) értelmében írja, sőt míg 1850-ki föltevényében (Aufsatze) is a bécsi orvos egylet folyóiratában, melyben a gyermekágyi láz felöli nézetemet bírálja, fölállitá azon állítmányt, hogy ő nem ritkán közvetlenül a boncolat után terheseket és szülönöket vizsgált, és mi bal következményt sem észlelt utána. Fölhozza azonkívül a gyermekágyi láz történelmét és a mindennapi tapasztalást, melynek folytán országok területén gyermekágyi láz-járvány, és az úgy nevezett szórványos gyermekágyi láz tömérdek esetei jegyeztettek föl, hol rothadt állati anyagokkal történt fertőzés nem is gondolható , és kiemeli azon körülményt, hogy egyes időszakokban minden a fertőzés ellen ajánlott szerek hasztalan vétettek foganatba , ellenkezőleg ezek elhanyagolása gálát sem képes gyakran kimutatni a tébolyodottság bonctani okát, s hogy e kórt jellemző tünemények még koránt sincsenek eléggé megállapítva, azt hive, miszerint egy őrültségi roham váratlanul , vaktába összekapott jelenségekkel képes leend az orvosok vizsgálatát tévútra vezetni s etet a felelősség terhe alól fölmenteni. E meggyőződésben egy új kóralakot gondolt ki, és hallgatás, mosolygás, gondatlanságot tanúsító vállvonitás meg kérkedéssel nyitotta meg őrültségi játékát. Nemsokára részakaratú lett, s a neuschateli fogházban egyik társát megverte és az ablakokat összetörte. A birák ezen fölindulván M. orvostól véleményt kértek D. egészségi állapota felett. Ügyfelünk őrültnek hivé s a menekülési vágyat rögeszméjének tartotta. Ez észrevétel egy szabadulási kísérlet által igazolva volt. — Mily édes reményekkel kecsegtethette magát ekkor a vádlott! „Azonban Rouenba vitetett a büntetőtörvényszék ekbe, hol nem sokára Dr. Morel, a St.Yoni őrülde főorvosával kelle vitatkoznia. E tudós férfi előbb azt kérdé a vádlottól mily korú, s azt kapta feleletül: 245 francs 35 centimes, 124 kocsi ennek elvitelére. 35 millió . ... én nem voltam gazdag, ez volt mindenem. Ugyan e kérdésre, midőn határozottan ismételtetett, másodszor azt válaszolá: 5 métres 75 centimétres. M. Régen van már, hogy a feje megháborodott? D. Macskák és mindig macskák ! — Oh, nem vagyok én őrült. Az őrültek nem forognak (a vádlott 3—4-szer önmaga körül forog). M. Van családja, testvérei, gyermekei? D. Én sok posztó maradékot szálitottam, selyem harisnyát, gyáram volt, 31 millióm. Chapoteau lopta el mindenemet. Ugyan azon kérdés ismétlésére mindég más és fonák feleleteket ád, melyek semmi viszonyban nincsenek azzal mi iránt szólitatik. M. Hol van ön itt ? - Néha azt válaszolja sz. Józsefnél , de rendesen, hogy az ördög házában van. M. Mi napunk van ma ?22* 342 más időkben észrevehetlen bal következmény nélkül ma-radt. — Fölhívjuk a tisztelt olvasói értekezésünk ide vonatkozó helyeit visszaidézni emlékezetébe és megítélni, hogy ezen szerzők tana az enyimmel azonos-e ? (Vége köv.) SKODA TANÁR KORODÁJA BÉCSBEN Tüdőlégdag. (Emphysema pulm.) (vesiculare.) Közli Schnitzler J. Kórodánkra, m. hó 7-kén egy 46 éves, jól táplált egyén vétetett föl nehéz légzéssel, ki 20 éves korától gyakran hörghurutban és köhögésben szenvedett. A vizsgálatnál a mellkas szélesnek és nagyobbodottnak találtatott; a kontatási hang a mell egész terjedelmében világos és teljes volt, a lélegzés hólyagosáé, a szív helyéből kimozdítva a mell középvonala felé; lüktetése a gyomorgödörben észlelhető, a szívhangok tiszták de gyöngébbek, a máj lefelé tolva. Skoda tanár ezúttal nem ereszkedett a tüdőlégdag támadása és mivolta taglalásába, melyeknél fogva a tüdő öszszehúzódási képessége csökkentetik, hanem csak némely észrevételekkel derítette föl annak tüneményeit , melyek mindamellett orvosgyakorlati fontossággal bírnak. A rekeszizom rendes állapotban, a kilégzés alatt lehetőleg legmagasabban fölemelkedik, belégzés alatt alászál; ha a tüdő összehúzódási képessége csökkent a légzés mindkét mozzanata alatt a rekesz izom ugyanazon helyen fog maradni mit a májnak mélyebb állásából és a szív függőleges helyzetéből vehetjük ki. (A rekesz működése feltűnően látható a bordaközti izmok hüdésénél , hol dudorok képződnek, melyek a mellkas tágulásánál a rekeszizom által kiegyenlíttetnek.) De ez magában nem elegendő a tüdőlégdag kórhatározatára , mert a máj más kóroknál is, p. mellhártyalábizzadmánynál és légmellnél(pneumothorax) foglal el mélyebb állást; itt tehát a kontatás tüneményeit is számba kell vennünk (különösen a világos és teljes hangot az egész mellen) s azok segítségével a kórismét biztosítanunk. A hosszan tartó nehézlégzési izomfeszítés által néha a hátgerinc hátra , a mellkas mellső fala előfelé vonatik, úgy, hogy a szív ezzel kisebb területben is érintkezik mint rendes állapotban, s ennél fogva a hang még a mellcsonton sem egészen tompa és üres.