Orvosi Hetilap, 1858. június (2. évfolyam, 22-25. szám)

1858-06-06 / 22. szám

341 „A történt szülésekről következő rovat közöltettett: „ 1797. december 9- egész 1809. máj. 31-éig 17,308 nő­t szült, összesen 17,499 gyermeket. 189 nő szült kettős gyermeket, tehát 1891 közül; csak kettő szült hármat. — Legkevesb 2,000 szülő lett nehéz beteg, 700 elhalt, és boncoltatott. A tanulónők közül az, ki 2 évig volt az intézetben mintegy 3.600 szülést és 450 beteget észlelhetett, kik közül 100-on felül haltak el.“ Ebből az folyik, hogy a bábák a Maternitében a ta­nítási rendszer nyomán alkalommal leírtak rothadt állatszer­ves anyagokat a hullából az egészségesre átvihetni, és ez által gyermekágyi lázat idézni elő. Kiwi se­h a fertőzési elmélet újdonsága ellen nyi­latkozik, miután egyes angol orvosokat hoz föl, kik fenés orbáncú férfiakat kezelvén egyidejűleg gyakorlataikban sok gyermekágyast vesztenek el gyermekágyi lázban.­­ Az minden esetre igaz, miként ezen észlelet, ha kellően kiaknázták volna , a gyermekágyi láz igazi okának föl­fedezéséhez vezethetendett , de ők megállapodtak azon egyes ténynél, hogy a gyermekágyi láz származhatik férfi fenés orbancából származó öv átvitelével is. Ezen tény mellett fölhagyatott a járványos befolyásoknak teljes érvénye, szóval nem jutottak azon következtetésre, hogy minden gyermekágyi láz rothadt állatszerves anyagok fölszívódása által támad, és hogy épen nincs járványos befolyás, mely gyermekágyi lázat képes eredményezni. Kiwisch maga ily című művében: „Klinische Vor­träge über specielle Pathologie, und Therapie der Krank­heiten des weiblichen Geschlechtes“ — melyben a gyer­mekágyi lázról , egy értekezést ír, ennek kór­oktanát egészen a járványászok (Epidemiker) értelmében írja, sőt míg 1850-ki föltevényében (Aufsatze) is a bécsi orvos egylet folyóiratában, melyben a gyermekágyi láz felöli nézetemet bírálja, fölállitá azon állítmányt, hogy ő nem ritkán közvetlenül a boncolat után terheseket és szülönö­­ket vizsgált, és mi bal következményt sem észlelt utána. Fölhozza azonkívül a gyermekágyi láz történelmét és a mindennapi tapasztalást, melynek folytán országok terü­letén gyermekágyi láz-járvány, és az úgy nevezett szór­ványos gyermekágyi láz tömérdek esetei jegyeztettek föl, hol rothadt állati anyagokkal történt fertőzés nem is gon­dolható , és kiemeli azon körülményt, hogy egyes idő­szakokban minden a fertőzés ellen ajánlott szerek haszta­lan vétettek foganatba , ellenkezőleg ezek elhanyagolása gálát sem képes gyakran kimutatni a tébolyodottság bonctani okát, s hogy e kórt jellemző tünemények még koránt sincsenek eléggé megállapítva, azt hive, miszerint egy őrültségi roham váratlan­ul , vaktába összekapott jelenségekkel képes leend az orvosok vizsgálatát tévútra vezetni s etet a felelősség terhe alól fölmenteni. E meggyőződésben egy új kóralakot gondolt ki, és hallgatás, mosolygás, gondatlanságot tanúsító vállvoni­­tás meg kérkedéssel nyitotta meg őrültségi játékát. Nemso­kára részakaratú lett, s a neuschateli fogházban egyik társát megverte és az ablakokat összetörte. A birák ezen fölindul­ván M. orvostól véleményt kértek D. egészségi állapota felett. Ügyfelünk őrültnek hivé s a menekülési vágyat rögeszméjének tartotta. Ez észrevétel egy szabadulási kísérlet által igazol­va volt. — Mily édes reményekkel kecsegtethette magát ekkor a vádlott! „Azonban Rouenba vitetett a büntetőtörvényszék ek­be, hol nem sokára Dr. Morel, a St.­Yoni őrülde főorvosával kelle vitatkoznia. E tudós férfi előbb azt kérdé a vádlottól mily korú, s azt kapta feleletül: 245 francs 35 centimes, 124 kocsi ennek elvitelére. 35 millió . ... én nem voltam gazdag, ez volt min­denem. Ugyan e kérdésre, midőn határozottan ismételtetett, má­sodszor azt válaszolá: 5 métres 75 centimétres. M. Régen van már, hogy a feje megháborodott? D. Macskák és mindig macskák ! — Oh, nem vagyok én őrült. Az őrültek nem forognak (a vádlott 3—4-szer önmaga körül forog). M. Van családja, testvérei, gyermekei? D. Én sok posztó maradékot szálitottam, selyem haris­­nyát, gyáram volt, 31 millióm. Chapoteau lopta el minde­nemet. Ugyan azon kérdés ismétlésére mindég más és fonák fe­leleteket ád, melyek semmi viszonyban nincsenek azzal mi iránt szólitatik. M. Hol van ön itt ? -­­ Néha azt válaszolja sz. Józsefnél , de rendesen, hogy az ördög házában van. M. Mi napunk van ma ?22* 342­ ­ más időkben észrevehetlen bal következmény nélkül ma-­­­radt. — Fölhívjuk a tisztelt olvasói értekezésünk ide vonat­kozó helyeit vissza­idézni emlékezetébe és megítélni, hogy ezen szerzők tana az enyimmel azonos-e ? (Vége köv.) SKODA TANÁR KORODÁJA BÉCSBEN Tüdőlégdag. (Emphysema pu­lm.) (vesiculare.) Közli Schnitzler J. Kórodánkra, m. hó 7-kén egy 46 éves, jól táplált egyén vétetett föl nehéz légzéssel, ki 20 éves korától gyakran hörg­hurutban és köhögésben szenvedett. A vizsgálatnál a mellkas szélesnek és nagyobbodottnak találtatott; a kontatási hang a mell egész terje­delmében világos és teljes volt, a lélegzés hólyagosáé, a szív helyéből kimozdítva a mell középvonala felé; lüktetése a gyomorgödör­ben észlelhető, a szívhangok tiszták de gyön­gébbek, a máj lefelé tolva. Skoda tanár ezúttal nem ereszkedett a tüdőlégdag tá­madása és mivolta taglalásába, melyeknél fogva a tüdő ösz­­szehúzódási képessége csökkentetik, hanem csak némely ész­revételekkel derítette föl annak tüneményeit , melyek mind­amellett orvosgyakorlati fontossággal bírnak. A rekeszizom rendes állapotban, a kilégzés alatt lehe­tőleg legmagasabban fölemelkedik, belégzés alatt alászál; ha a tüdő összehúzódási képessége csökkent a légzés mindkét mozzanata alatt a rekesz izom ugyanazon helyen fog maradni mit a májnak mélyebb állásából és a szív függőleges helyzeté­ből vehetjük ki. (A rekesz működése feltűnően látható a bor­daközti izmok hüdésénél , hol dudorok képződnek, melyek a mellkas tágulásánál a rekeszizom által kiegyenlíttetnek.) De ez magában nem elegendő a tüdőlégdag kórhatáro­zatára , mert a máj más kóroknál is, p. mellhártyalábizzad­­mánynál és légmellnél­(pneumothorax) foglal el mélyebb állást; itt tehát a kontatás tüneményeit is számba kell vennünk (kü­lönösen a világos és teljes hangot az egész mellen) s azok se­gítségével a kórismét biztosítanunk. A hosszan tartó nehézlégzési izomfeszítés által néha a hátgerinc hátra , a mellkas mellső fala előfelé vonatik, úgy, hogy a szív ezzel kisebb területben is érintkezik mint ren­des állapotban, s ennél fogva a hang még a mellcsonton sem egészen tompa és üres.

Next