Orvosi Hetilap, 1858. október (2. évfolyam, 39-43. szám)

1858-10-03 / 39. szám

613 a kórtünetek magyarázatára, az idegizgatottságot, az izmok ingerlékenységét, a betvegyet sat. de azon idő lejárt hol egy szóvíal lehete megfejteni a szervezet rendes és rendellenes folyamait. »Die wissenschaftliche Kritik duldet nicht mehr, mint Kohlrausch mondja, dass man in dem Worte Lebens­kraft eine Erklärung für den Grund der normalen Lebens­vorgänge, dass man in dem Worte Krankheitsprocess, Natur­heilkraft, Antagonismus, Sympathie u.s. vv. eine Erkl ärung für die Gründe abnormer Lebensvorgänge zu finden glaubt. Die Worte dienen nur noch als Verständigungsmittel.“ S to­vább : „Die Kritik welche diesen Tendenzbegriffen ihre Macht nahm, streckt weiter auf die schematischen Begriffe der ein­zelnen Disciplinen ihre Hand. Wie lange ist es her, dass man sich recht befriedigt fühlte, wenn man bei einem Krankheits­zustande in einer scrophulösen, rheumatischen, gichtischen oder sonstigen Disposition eine genügende Erklärung gefun­den zu haben glaubte. Die Frage wie lange es her sei, ist ei­gentlich unrichtig, —man sollte fragen wie lange es noch dauern werde.“ A physiologia, az állat- és bonctan érdemeit a gyógyá­szatra, az orvostörvényszéki tanra sat. felsorolni fölösleges s bennünket e cikk határain túl is vinne. Ha őszintén megvizs­gáljuk kór- és gyógy-tani ismereteink gyöngéit, azt fogjuk találni, hogy azok ott legnagyobbak s legérzékenyebbek hol az élettanban hiány van. Legvilágosabb példája ennek a lát­ás hallérzék. A szembántalmainak ismerete és gyógykezelése talán a legészszerübb , de a szem physiologiája is a lehetőleg legtökéletesb , s kóros tüneményeinek keletkezése ennek alap­ján a leggyönyörűbben kimutatható : a lencse endo-exosmoti­ cus tulajdonságából annak homályodása, az izmok működésé­ből a kancsalság, a kettős látás, a metamorphopsia , a víszfény (Katoptrik) és viszsugárzás-tan (Dioptrik), az alanyi szemtü­nemények (subs. Gesichtserscheinungen) s az ideg­physika tör­vényeiből nem csak a szem legkülönfélébb bajai, de más a szemmel összeköttetésben álló agy- és alhasi bántalmak is meg­­fejthetők.­­ A hallérzék korainak mivolta ellenben oly homá­lyos mint szervezetének physiologiája, s a kül­füljárat , az Eustadicse és a csontok némely bántalmaain kivil alig ismerünk egyéb tényeket. A pesti­ orvosi oskola eddig élet-és összehasonlító bonc­­tani intézet nélkül volt, s tanárai sem voltak mindig, vagy nem lehettek valódi szakemberek, kik minden erejök­ és ide­­jöket a választott tudomány művelésére szánták, s abbeli hi­vatásukat és képességeket a világ előtt be is bizonyították volna, buvárlatok, fölfedezések s szaktudományi munkák által. Annál nagyobb örömmel üdvözöljük a két új tanárt honunk egyeteménél, mint kik nem csak tanári képességöket bebizo­nyították eddigi működésök által, de díszes helyet is vívtak ki maguknak az élet- és bonctudorok sorában közzé tett önálló tanulmányaik és buvárlataikkal. Mi azon reménynyel vagyunk, miszerint az életek teljes erejében levő t. tanárok, az általuk képviselt tudományokban új korszakot fognak alapítani egye­temünknél, s tanuló ifjainkban e tantárgyak iránt kedvet és ihletet ébresztvén, honunknak szakembereket képezni, de in­­tézetbeni munkáik és kísérleteik valamint tanításuk által a gya­korlati tudományokra s az orvosi gyakorlatra is jótékonyan befolyni. Egyetemi tanáraink száma két szakemberrel szaporodott. 614 fajok értettek, melyek váltóláz gyanánt jönnek elő, hanem a dolog olykép állíttatott elő­, miszerint a gerl szabályszerű­­­leg váltólázat, de némelykor különböző alakait (álarcos láz, febris larvata) is előidézi, melyek azonban a váltólázzal tényi­­leg azonosak. Ilyetén elnevezés ellen tehát nem lehet kifogást tenni, csak azt kellene még kitudni, váljon a gerjláz azon alakban különbözik-e , melyek nem lázrohamokat, hanem ál­arcos lázt szülnek, mivel igen könnyen meglehet, hogy a mo­­csárgerj nem csak különféle , hanem különféle fokozatai is vannak , valamint, hogy a ragálynak is különféle fokai létez­nek, mint vörheny , himlő stb. A váltóláz nevezete inkább il­lenék a rohamokra , melyek valamint a váltólázban, úgy a hagymáz , tüdőlokban stb. is előjöhetnek. Jelenleg a váltó­lázi nevezete igen használtatik, és ha a kifejezés érzeményében­­ megegyezünk , mindegy, akár megtartjuk, akár nem. A váltóláz kórisméj­ének megállapítására tehát szükséges, hogy minden betegséget, melyek lázrohammal jár­nak, kizárni tudjunk. Meglehet, hogy mielőtt a rohamok föl­­­ lépnek, már a bőr színezete, étvágy csökkenése , nagy szomj, lankadtság, rendetlen alvás vagy hasmenés által külöli magát a betegség. A váltólázi rohamok ilyetén előznökei nem külön­böznek egyéb lázas kór előznökeitől és nem lépnek föl mindig, legtöbb esetben nem is észleltetnek. A v­áltóláz, ha hosszabb ideig tart, betve­­gyet idéz elő; a vértömeg elveszti mint­ látszik , a vörös vérrögcséket, a fehérek ellenben aránylag szaporodnak, továbbá a vér vizenyős lesz, a fehérnye és tápanyagok kereskednek. A vérnek ilyetén változtával a szövetek is másítást szenvednek. Váljon ez a vértömeg változtatói fü­gg-e csak, vagy pedig egyszersmind a másított idegbehatástól származik, bizton meg­határozni nem lehet; ez utolsó nem valószínű. A szövetek pettyhüdtek lesznek és a szerint,ahogy egyes szervek nagyobb mértékben szenvednek, más részről könnyen erőszakos kór­tü­netek keletkezhetnek. A talán nem létezik egy szerv sem, mely a váltóláz által szenvedővé ne tétethetnék. A lép leginkább szenved változást, aztán a máj, gyakran még a vesék is. A szív, és nem ritkán a tüdő is bántalmaztatnak, valamint az agy és gerincagy is. A gyomor és belek hasonlóan részesülnek a bántalomban. A l­é­p d­a­g vagy hevenyen vagy lassanként lép föl a ro­hamok után és úgy látszik, miszerint lényegesen a lázrohamok idézik elő, úgy hogy nem állíthatni, váljon a mocsárgert fő­leg a lép vagy májra hat, miután ha lázrohamok nincsenek, a lép vagy máj korosodását nem tapasztaljuk. Főleg a vér­keringési rendellenességek és a vér átváltozása okozzák a lép vagy máj daganatát. Ugyanis, ha a láz hosszabb ideig tart, a vér vizenyős lesz és festeny képződik benne , mely aztán a lép vagy májban lerakódik. Úgy látszik, miszerint ez a szét­rontott vérrögcséktől származik. A m­á­j károsulása mely az említett okoknál fogva jö létre, annak gyakran hájas beszüremkedését és szemcsésedé­­sét (speckige Infiltration and Granulation) eszközüki. A vesékbeni változások legtöbbnyire veszélyesek, mivel mindig vízkór vagy Brightkór kifejlődését okozzák. A szív eleinte puhának látszik, valószínűleg az izom­állomány­­ károsodásától, és a gyomrácsok kitágulására adhat alkalmat. A tüdőben főleg a hörgők lakhártyájának duzzadását a vá­ladék szaporodásával párosulva tapasztaljuk — idült hurut — mely tüdő légdagot (emphysema pulmonum) idézhet elő. De gümőkór is fejlődhetik a váltólázból. Kivételesen a roha­mok rögtön halálos izzadmányokat hozhatnak létre a tüdőkben valamint az a­g­y­b­a­n is , mely épen úgy mint a gerincagy mindjárt a rohamok alatt szenvedő lesz. Hogy a kültakarók izomzat , csontok stb. a rendellenes vérvegy következtében hasonlóan szenvedők lesznek,magától értetik. A belek tak­hártyájának kóros állapota a tömérdek belháza (epithe­lium) és genytekecsek (Eiterkugeln) jelenléte által mutatkozik. A váltóláznál némelykor hasmenés lép föl, mely vagy a béls­zakhártyák hurutja, vagy az epének bősége mint a székletétel­ben láthatni, vagy a hasnyálmirigy nedvének bővebb elválasz­tása által, mit azonban meg nem határozhatunk, idéztetik elő. Némely hasmenésnek ragály által jönnek létre, mely kóros ál­lapot vagy mint bélhurut, vagy vérhas vagy tüsző­fekélyese­­dés (folliculare Verschwärung) alakéban lép föl. Meghűlés, a gyomornak étrendellenes étkekkeli megterhelése is okozhat­nak hasmenést. A vérhasnak igen gyakori terjedése csak a kór­házakban fordul elő. A béltakhártyák hurutos állapota bélgör­­csi (bolik) rohamokat szülhet, ha valamely bélrészben nagyobb mennyiségű bélsár gyülemlett öszsze, mi­által az izom­réteg öszhúzódása eszközöltetik. A béltakhártyák kóros mivoltánál a terménynek (Product) jelen kell lenni, t. i. nagy mennyiségű belhámnak. A Vér a bélhuzam különféle részeiből jöhet. A kórjóslat meghatározásánál oda kell irányozni figyelmünket, váljon nincs-e dolgunk egyéb kísérő vagy utó­

Next