Orvosi Hetilap, 1859. augusztus (3. évfolyam, 32-35. szám)

1859-08-07 / 32. szám

1 Pesí, 1859. 32. SÄ. Augustus 7. Előfizetési ára: helyben 4 fr. 50 kr. egészév 9 fr. vidéken félév 5 fr. egészév 10 fr. új pénzben. A lapot illető közlemények és fizetvények bérmentesen küldendők. Hirdetések közültetnek soronként 14 uj krért. Megjelenik minden Vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir* posta-hivatalnál, a szerkesz­tőnél ujtér 10-dik szám, és a kiadónál Dorottya-ulczs 12-dik szám. ORVOSI HETILAP. Honi és külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Dr. MARKUSOVSZKY L. MÜLLER EMIL, Tulajdonos és felelős szerkesztő. kiadő-kÖDyvnyomdász. _■ H sa**■■■-»«! ■ •<*- évfolyam. Tartalom: A bórfekélyes harmadlagos bujakór. Dr. P atrubány Gergely gyakorló orvostól Pesten. — Simpson edinburghi tanár a fájdalmas hószámról. (Folyt.) — Gyógy szer isméi közlemények. A szárcsagyökérről. Rád. Sassaparillae. Tárcza: Történelmi tanulmányok a sebészet köréből, Dr. Maizner J ánostól. —Vegyesek, — Köszönet.— Szerkesztői levelezés. A BŐBFEKÉLYES HARMADLAGOS BUJAKÓR. (Syhilis cutanea ulcerosa.) Közli Dr. Patrubány Gergely gyakorló orvos Pesten. Azon kóralakok , melyekkel a másodlagos buja­kór magát a bőrön külöli, egymást felváltva jönnek elő — részint elválasztva határozatlan nagyobb vagy kisebb időközök által — részint úgy, hogy a jelen­levő alak, egy másik , a szervezetet mindig erőseb­ben megtámadó kóralakba lassanként és fokozatosan mén át — az elsőt közvetett, az utóbbit közvetlen átmenetnek tekinthetni. Ezen átmenetekben állandó szabályosságot ellesni, s erre egy iránytadó szigorú törvényt felállítani még senkinek sem sikerült — különösen áll ez a közvetett átmenetekről, — mert ki tudja meghatározni , hogy az ephemer fóltos alakot melyik fogja felváltani ? — ki tudja magyarázatát adni annak, hogy miért az el­sődleges fertőzés után majd fóltos, majd bibircsós, majd gumós, majd pikkelyes, majd gümös kóralak üti fel egyszerre tanyáját a bőrön ? — ki tudja okát adni, hogy miért némely egyéneknél a másodlagos bujakór a fennemlitett, vagy átalán küteg alakba soha sem külöli magát, hanem csakis egyes részeket, (mi­lyen legtöbbször az orr, s függő lágyiny) tart maka­csul bántalmazva ? — nem is kérdezve, hogy mind­ezek távollétében, nem ritkán az elsődleges fertőzés után, miért egyszerre szivárvány hártya-gyuladás — sőt kivételesen csontdagok s csonthártya gyuladás, úgy szólva mintegy másodlagosan köszönt be ? E tekintetben, a fertőző anyag minémüsége, — a szervezet (organismus) egyéni alkotása, — a bete­get környező viszonyok, — a talán előre ment gyógy­kezelés hogy lényeges tényezők, — föltenni s gyaní­tani igen is, de átalános érvényességgel kimutatni s meghatározni nem lehet. A leírandó kóralak nem ritka, sőt lehet mondani hogy mindennapi , de még is érdekes a mennyiben a másodlagos bujakór böröni kórterményeinek utolsó átalakulása s igy legállandóbb s utolsó képe a bujasenyves vérvegyület börönvaló külölésének, min­den más a bőrön előjövő alakokból végre ide van az átmenet, s épen azért helyesen , találólag s méltán lehet harmadlagos alaknak nevezni. Ezen kóralak teljesebb kifejlődését legtöbb eset­ben a beteg részéröli közönyösség s hanyagság segíti elő és eszközli; — innen van, hogy az alsóbb s szegé­nyebb osztálynál honos, mely a mellett, hogy rende­sen csak a fájdalom szavára ébred s ösztönöztetik se­gély keresésre, a test tisztán tartásával keveset vagy épen mit sem gondol, — ámbár meg kell engedni, hogy * siilyös (skorbutisch) , vérszegény, sáp (anae- misch, chlorotisch) , s görvélykóros egyéneknél, tar­tozzanak bár a miveltebb s jobb módúak osztályához, szinte kifejlődik s néha épen a heroicus (higany ké- szitményes) bujakór ellenes szerelés mellett különö­sen , ha egyéni véralkotásuk a gyógykezelési eljárás­nál kellőleg figyelembe nem vétetik. A kóralakokat tekintve leggyakrabban kifejlődik a gumós (knotig), genytüszös, hólyagcsás syphili- dekböl s kiválólag a gümös (tuberculeux) alakból, midőn a bujálkodó s túltengő gümök genyesen szét­esnek. Jellemző tárgyilagos bélyegei: 1) Hogy szelidebb alakban s kisebb kiterjedésben előjővén, — az egyes fekélyek a természetes nyílá­sok szélén és körül helyezkednek: minők szem-, száj-zug, orrszárny, seggnyilás — továbbá a boré- kon, monyháton, hónalj, emlők és köldök alatt. Nagyobb kiterjedésben előjövő bizárabb alakjá­nál azonban, minden különös helyiség kímélés nél­kül helyezkednek a fekélyek mindenütt hova bármi­nő alakú izzadmányos lerakodás történt. 2) Hogy a közvetlen határos rész ép terimbelé- töl (parenchym) ezen fekélyek éles szélekkel vannak megválva, — s úgy néznek ki, mintha az anyagvesz­tés éles vasgyürüvel idéztetett volna elő. 3) A fekélyek alakja körös, köröndös, itt ott rendetlen — majd pedig olyan, mintha több nem egy­forma nagyságú kör egyes metszeteiből volna össze­állítva. i

Next

/
Thumbnails
Contents