Orvosi Hetilap, 1859. szeptember (3. évfolyam, 36-39. szám)

1859-09-04 / 36. szám

577 578 Hátfekvésuél a daganaton a kopogtatás tompa, körülete dobos hangot ád. Máj és lép a kopogtatás által nyert eredményekből Ítélve szabdaszerüek. Nemi részei belvizsgálatába a beteg bele nem egyezvén, azt nélkülözni kénytelenittetém, de tapintás s kopogtatásból világosan kivehető, hogy a mozgékony daganat a méhvel összeköttetésben nincs. Havi tisztulása ez ideig ren­des, vizelete vegyikémlet szerint rendirányos. A kór lényegét híven jellemző föntebb elősorolt kórtü­netek egybevetésével, a kórisme meghatározására nézve, hogy jelen esetben a balvese szabálytalan helyezteté­sével és mozgékonyságával van dolgom, könnyű vala tisztába jönni , igazolja ezt a daganat alakja , mely egy túltengett veséhez egészen hasonló; mint emlitém van e pete- képű daganatnak mellső domború sima lapja, felső, alsó tompa körded vége, egy külső boltozott széle, egy belső vájott széle közepén a veseköldökkel, melynek bővebb vizsgálata a beteg érzékenysége okozta hasizmok nagyobb feszülése miatt gátolt; továbbá a dag helyezete s környezete, mindezek a kórisme megállapítását világosan bizonyító jelenségek. Legérdekesebb a kórismére nézve a dugnak határzott mozgása, mely egye­dül csak a mozgékonyvese sajátságos jellegének ismertetik. Mi a mozgósithatási különféleség magyarázatát illeti, ez igen egyszerű; fel és kifelé legkönnyebben mozgathatik a dag, azért mert ekkor a daganat természeti helyezetébe visszahozatik, befelé a mozgás a gerincz oszlop által , lefelé pedig az edé­nyek s idegek húzódása következtében korlátoltatik. A mondottakból miután világosan kiderül a balvese moz­gékonysága, hátra van térim éje nagyságának kórok­iam kikutatása. A húgy vegykémlete kóros változást nem mu­tatván, oktani tekintetben támpontul nem szolgál; megfejten- dők tehát azon előzmények, melyeknek térimé gyarapodás tulajdonítható, ide tartozik ezen életműnek egyszerű különféle okokból eredt vértelisége. Egyszerű vérakadás (hyperaemia) azonban ily jelentékeny térimé nagyságot tapasztalás szerint mint jelen eset nem szülhet, a vizeletben fehérnye vagy vér találtatnék, mely az illető húgyvezéd áthatlanságát esetlege­sen idézné elő, már pedig a betegnél vizelési nehély hiányzik, s hiányzott ; különben is megfoghatlan lenne , mért lön épen egy oldali vese vérteljes, miután a megerőltetett munka mely­re a vese előcsusszanása, és a szurófájdalmak következtek, mind a két oldali vesére egyenlően hatott. Lehet a térimé növekedés lobnak terménye; veselobnál ez életmű szövetébe izzadmány rakódik le többféle alakban, ne­vezetesen vagy mint ékalaku lerakomány, mint ez a szivbellob fo­lyama alatt is történni szokott, vagy átalában valamely állomány az üterek testébe jutván a hajszálerek átmenése gá'oltatik, ez a részletes veselob — nephritis partialis, — mely azonban téri­mé nagyobbodást nem eredményez , ily úton támadnak izzad- mányi góczok (Exsudatheerde) genyedési folyamnál. A szét- ömlött (terjedt) veselobnál (nephritis diffusa) számtalan tá- lyogcsák képlődnek , különösen a vizelőútak dugulásainál például a vesekövek liúgy vezédekbeni fenakadásánál , dülmi- rigy (prostata) túltengésénél, húgycsőszükülésnél stb. Efféle lobok a baj megelözőjőinek nem tekintethetnek mert hosszú tar­tás az izzadmányuk összetöpörödését, vagy tályoggá átváltozá­sát szülte volna. A Brightféle elfajulás térimé öreg- bedéssel jár , de ez sohasem oly terjedelmes; fehérnyét és iz- zadmány-hengereket (Exsudat—cylinder) a húgyban nem lel­hetvén föl, jelen esetben Brightkórról szó sem lehet. Megnagyobbodbatik még a vese tériméje különféle be- szüremkedések következtében : minta Colloid beszürő- d é s (szalonnás vese, Speckniere); ennél a vese jelentéktelen térimé nagyobbulást nyerhet ugyan, de a húgyban fehérnyét a májban s lépben egyidejű szalonnás korcsfajulást idéz elő, mely átalános betvegyet von maga után. A zsíros beszű­rődő sn él (zsiros vese, Fettniere) a vese zsircsomaghoz ha­sonlít, összeállására nem kemény , hanem ruganyos, tapintata mint a zsirdaganaté (Liporna) s szembetűnő nagyságra nem nő; ezek tehát kizárandók a betegnél. A rákos beszűrő­dő s göröngyös és bütykös dagokat támasztván , a vizeletben rákos alkatrészeket találhatni fel, s a beteg rákbetvegyes kül­lemű leend ; e jelenségek a betegnél föl nem lelhetők. A ve- I semedencze és vesekehely gümős lerakodásainál egyes gümős részeket a vizeletben észlelni lehet, hanem a kórisme meghatározásához megkivántatik más életművekbeni gümős rakományok fölfedezése, mit a betegnél nem tapasz­taltam. A vese továbbá kitágul a benne fészkelő é 1 ő d i e k által; ilyen a strongylus gigas, mely a húgyszervekben huru­tot gerjesztvén, biztos kórismét csak akkor állapíthatni meg, ha efféle élősdi már a testből elment; különben a strongylus gigas az emberi testben ritkán fordul elő. Az echinococcus hasonlag okozója a vese teriméje öregbedésének , melynek jelenlétét is csak akkor ismerhetni föl, ha alkatrészei húgy vagy bélsárral, vagy ha az átlikasztott hasfalakon kiürítettek, egyébiránt az echinococcus tömlő fejlődésénél , a vese moz­gékonysága mindinkább megrögzittetik. Továbbá a vese szem­beötlő kiterjedést húgyfenakadás által nyerhet, de tériméje a szünteleni nyomás következtében teljesen elenyészhetik, nem maradván egyéb hátra , mat a folyadék által iszonyúan kitá­gult vesepólya és a vesekehely; ez az úgynevezett vese víz­kór (hydronephrosis), a tömlőben néha az előre járt hurutos bántalomból származott genyfolyadék is találtatik. A vesevíz- kórnál a daganat nem kemény, nem ellenálló, hanem ruga­nyos, gyakran világosan hullámzó, több egyes zacskókból álló; kitetszik ebből, hogy a betegnél vesevízkór jelen nincsen. A vese teriméje nagyobbulhat ez életműben foglalt tömlők által is, például az egyes Bellini bördöcsék dugulásai által, ily tömlő dagok felülete hoporjas összeállásu , ruganyos és rendesen haladt életkor tulajdonai. Végre azon kóros előzmények, me­lyek következtében a vesekörnyezetében s zsirköntosében da­ganatok fejlenek, ezek a vesét természeti helyzetében még erősebben rögzítvén, tekintetbe sem vétethetnek , miután a betegnél ez életmű szabálytalan mozgékonysága mutatkozik. Az említettek és azon körülmény megfontolása után, hogy a vese megnagyobbodott tériméje daczára is, eredeti alakját megtartotta , nagyon valószínűen következtethetni: hogy e betegnél egyszerű vesetultengés (hypertrophia) van jelen, mint ez előjönni szokott az egyik oldali vese tel­jes hiányánál , vagy midőn egyik vese szokottnál kisebb. A jobb vese hiányáról teljes meggyőződést szerezni fontos fela­dat lenne, mely azonban a vese rejtett helyezete s környezete következtében lehetlen; annyit világosan állíthatni , hogy az emlitett vese nem az úgynevezett patkóvese (Hufeisennie­re), mely mindkét oldali vese öszszeolvadásának eredménye ; ilyen vese a has középvonalán a gerinczoszlopon nyugszik, s annál mélyebb fekvést vészén, mentül nagyobb az összeolvadás. Oppolzer tanár 25 esetnél észlelt tapasztalatai után, a mozgékonyság leginkább a jobb , ritkán mindkét vesében kerül elő ; az átalam észlelt a balvesét illeti. Támadására nézve nagyobb részt született bajnak állitja , okául tekintvén a vesét környező zsirdús kötszövet petyhüdtségét, úgy a hashártyának melyben a vese foglaltatik , szabdaellenes megkettöztetését; ezen rendellenesség a veséhez menő edénytörzsök meghosszab­bodását is szükségképen magában foglalván , mindannyian születési baj bizonyítékai. Mozgóveséből eredt húgyvezédnek szintén hosszabbultnak, vagy legalább szabályos hosszaságunak kell lennie, mert a mozgékony vese mélyebben sülyedvén, a húgyvezéd béltekervényü állást vészén fel, magasabb állásnál ellenben egyenes irányt nyerend és hogy ez által húgy elvá­lasztásban zavar ne mutatkoznék lehetlenség; hol azonban a húgyvezéd rövidült: ott a vese mozgékonysága megszűnt, s állandóan rögzött mély fekvésű. Sokaktul a belzsigerek hely- változtatása a mozgékonyság okául tekintetik, például méh- előesés: ez állítmány alaptalan , mert az ily helyváltoztatások az illető vese csak mélyebb állását, nem pedig annak mozgé­konyságát szülik. A mozgóvesék, kivált csekély fáradságot igénylő életmódunknál kevés bajjal járván , gyakran figyelem­be se vétetnek és legtöbbnyire más kórok vizsgálatánál talál­tatnak fel, mint jelen betegnél is történt. Tartós fárasztó, 8 testet rázó foglalkozásra , nehéz székelésre , húzódás követ­keztében, melyet a vese az edényekre gyakorol, szúró huzó fájdalom , sőt részletes hashártyalob is származhatik. 36 *

Next

/
Thumbnails
Contents