Orvosi Hetilap, 1859. szeptember (3. évfolyam, 36-39. szám)

1859-09-04 / 36. szám

581 rése valamely alkatrész kiszámításának alapul soha se szolgáló­d­hat, a dárdany ezen súlymeghatározását is semmit érőnek és semmit nem bizonyítónak kell tekinteni. 17. §. Most legközelebb az 5,8 milligr. rugó, mirkéneg gyanánt lemért , szerves anyagból, valamennyire dárdkénegből és le­hetséges, hogy mirkénegből álló csapadék király vízben olda­ték fel, és a legecssavas halvány gőz eltávolítása után Marsh készületben vizsgáltaték. Egy valamennyire erősebb és egy va­lamivel gyengébb tükröt nyertek. A dolgok természete sze­rint ezen tükröknek kevés dárdanyt kellett, eshető, hogy mirenyt lehetett tartalmazniok. A gyengébb azonban al­­halvacssavas mészben felolvadt, ezért csak mirenyt tartalmaz­hatna , dárdanyt semmit. Ezen adat és a légsavas ezüstéleg kevéssé határzó kísérletének ismétlése gyámolítja az egész ál­lítást, hogy főleg a második kiásás állományaiban mireny volt jelen. Ezután a dárdkéneg gyanánt lemért csapadék is hasonló módon kezelteték és oldat segélyével 4 tükör állíttatott elő , melyek a vizsgálatnál dárdány tükörnek bizonyiták magukat. 18. §. Ha most fontolóra vesszük : 1) Hogy N­­e­­­ler és Kletzinsky urak első vizsgá­latuknál a Marsh készület használata által oly eredményhez vezettettek, melyeket nekünk fentebb teljesen helyteleneknek kelle jelölnünk , 2) hogy ezen második kiásásnál a mireng jelenlétét illető ítéletük pusztán és egyedül ugyancsak azon Marsh készület kevés hitelt érdemlő jelentéktelen eredményén alapul, a) hogy a jelenlevő dárdány , és az általuk szinte jelen­levőnek felvett mireng mennyiségének meghatározásai teljesen semmitévők, akkor vizgálataik eredményeként csak az marad hátra , hogy a második kiásásból vizsgált hul­la részek csekély mennyiségű (súlyuk szerint bővebben nem is­mer­t) dárdányt tartalmaznak. Hogy minő alakban volt az jelen, arról semmit sem mond­hatni. II. Schlosser és Würth urak vizsgálata. Ők a nekik átadott 21 fat és 54 szemer második kiásás­beli hulla részeket pontosan az első kísérletnél alkalmazott és leirt folyam szerint kezelték. Ebből ők 18 milligr. tisztított konkénsavas csapadékot nyertek, mely a dárdkéneg szinével birt. A dárdanynak mirenytők­ elkülönzésére a fentebb már birált eljárást alkalmazók. Az abból nyert keseréleg csapadék sósavban oldaték fel, és konkénsavval „azonnal jelenté­keny sárga bolyhokat adott.“ Ezt mirkéneg gyanánt tekintették. Ezek lemérhetleneknek bizonyultak be. Sósavval és hal­savas haméreggel kezelve egy folyadékot adott, melynek mindenik fele a Marsh készületben egy órai izzitás után egy­­egy tükröt adott. Az egyetlen bizonyíték, hogy ezen tükrök mirenyt tartalmaztak, onnan származtatok, hogy az egyiket elillanásra hevítvén azalatt mig a csőbe szén szilánkot dobtak, foghagyma szag vétetett észre. Én ezen annyira csaló ismételt bizonyító gyanánt örömest hagyom felvenni, ezt azonban mint egyetlen gyámolat azon ítéletnek , mireny van jelen, értékkel bírónak egyltalában meg nem engedhetem. Átalában elismert dolog, hogy igen könnyen megtörtén­hetik az, hogy a nevezett keseréleg csapadékkal egy kevés dárdsav — Antimon-Saure — lecsapathatik. Már most ha a közlött tüneteket az ember szorosabban vizsgálat alá veszi, csak akkor lesz felőle bizonyos, hogy itt ezen eset beáll, mivel bárha a keseréleg csapadék konkénsav okozta csapadékából csak lemérhetlen mennyiség nyereték is, mégis a könkénsav belevezetésénél a sósavas oldatból „azonnal világos sár­ga bolyhok váltak ki." Ezen adatok ellenmondásban állanak egymással; a mir­­savas keserélegnek olyan oldata sósavban , melyben csak le­mérhetlen nyomai vannak a mirengnek, konkénsavval azonnal nem adhat sárga bolyhokat. Ezen állítást én következő kísér­lettel bizonyítom be. Mirsavas keseréleg-légk­önegből sósav tartalmú vízben 3 oldatot készitek, I. tartalmaz 5 CC-ben 1 milligrammot II. „ 5 CC-ben 2 „ III. „ 5 CC-ben 4 „ ezen kettős sóból, tehát már az I-ső valamennyire lemérhető, a II-dik és III-dik pedig minden esetre lemérhető mennyisé­get tartalmaz a mirsavból. A hideg oldatokba konkénsav vezettetők, és időről időre szemléltetők. I. II. III. 10 órakor tiszta tiszta tiszta 10% „ 10% „ 11 11 1­­ gyengén opálos. 12 ., gyengén opálos, világosan opálos. 2 is opálos, világosan opálos. sárga csapadéknak egészen csekély kezdete, sárgás za­­varodás. sárga csapadék nyoma, látható azonban igen csekély sárga csapadék. A csövecskék most vízfürdőbe tétettek, s 60 —70°C. hő­fokig hevittettek. 8 órakor csekély sár- sárga csapadék, sárga csapadék, ga csapadék. Tehát magában olyan oldatban, mely 5 CC-ben 4 milligra­mirsavas keseréleg-légközeget tartalmaz, csapadék nem áll be azonnal, hanem a valódi csapadéknak első nyomai csakis 4 óra múlva mutatkoznak. Természetesen gyorsabban beállottak volna a csapadékok, hogyha a folyadékok a könkénsavval­ kezelésnél azonnal meg­­melegíttettek volna, hogy azonban ez Schlosser és Würth urak részéről a keseréleg csapadék sósavas oldatában könkén­sav vezetésnél történt-e, a jelentésben nincs mondva. Tehát igen valószinü, hogy a mondott sárga bolyhok nem mirkéneg , de ötöd dárdkéneg — fünffach Schwefelanti­mon — nyomai voltak. 20. §. Hogyha mirsavas keseréleg szalámiéval elegyített sósa­vas oldatát felesleges légköneggel vegyítjük, a folyadékot 12 óráig vagy hosszabban állani hagyjuk, aztán leszűrjük, a szü­­redéket megsavazzuk, s konkénsavat vezetve belé tartósan enyhén melegítjük, akkor igen észrevehető mirkéneg csapa­dékot nyerünk, még akkor is, ha csak 5 CC. folyadékot alkal­mazunk. Ezen tényállásról én egyenesen győződtem meg akkor, mikor a IV. és V-dik kísérletből (lásd „OHL" 563 lapján) elő­állott csapadékokat megszűrtem, és a szüredékeket a fentebb mondott mód szerint kezeltem. Ha pedig ezen szü­redékekben a mireng oly világosan látható volt, úgy ennek a Schlosser és Würth urak keseréleg csapadéktól megszűrt folyadékukban még nagyobb mennyiségben kelle lennie, hogy ha az főleg jelen lenne, a­mennyiben ezen folyadéknak 5 köb­centiméternél jóval többre kelle rúgnia. Pedig ezen szüredékben Schlosser és Würth urak semmi mirenyt hanem csak dárdányt találtak. Ha tehát a mireny bebizonyítását illető adatokból követ­keztetést akarunk vonni, az ismét csak az lehet, a­mi az e-ső vizsgálatnál, hogy főleg mireny nem volt jelen. A dárdany súlyának meghatározását nem említettem. Ha a talált 17 milliár. dárdkéneget az 1:4-hezi arányá­ban az egészre számítjuk , akkor az 68 milligr. dárdkéneg,­­ vagy 48,6 milligr. dárdany mennyiséget ad ki. 21. §. . Schlosser és Würth urak azon leletét tehát, mely a II-dik ládára nézve adatott a dárdanyt illetőleg alapos- 582

Next