Orvosi Hetilap, 1859. szeptember (3. évfolyam, 36-39. szám)
1859-09-04 / 36. szám
581 rése valamely alkatrész kiszámításának alapul soha se szolgálódhat, a dárdany ezen súlymeghatározását is semmit érőnek és semmit nem bizonyítónak kell tekinteni. 17. §. Most legközelebb az 5,8 milligr. rugó, mirkéneg gyanánt lemért , szerves anyagból, valamennyire dárdkénegből és lehetséges, hogy mirkénegből álló csapadék király vízben oldaték fel, és a legecssavas halvány gőz eltávolítása után Marsh készületben vizsgáltaték. Egy valamennyire erősebb és egy valamivel gyengébb tükröt nyertek. A dolgok természete szerint ezen tükröknek kevés dárdanyt kellett, eshető, hogy mirenyt lehetett tartalmazniok. A gyengébb azonban alhalvacssavas mészben felolvadt, ezért csak mirenyt tartalmazhatna , dárdanyt semmit. Ezen adat és a légsavas ezüstéleg kevéssé határzó kísérletének ismétlése gyámolítja az egész állítást, hogy főleg a második kiásás állományaiban mireny volt jelen. Ezután a dárdkéneg gyanánt lemért csapadék is hasonló módon kezelteték és oldat segélyével 4 tükör állíttatott elő , melyek a vizsgálatnál dárdány tükörnek bizonyiták magukat. 18. §. Ha most fontolóra vesszük : 1) Hogy Neler és Kletzinsky urak első vizsgálatuknál a Marsh készület használata által oly eredményhez vezettettek, melyeket nekünk fentebb teljesen helyteleneknek kelle jelölnünk , 2) hogy ezen második kiásásnál a mireng jelenlétét illető ítéletük pusztán és egyedül ugyancsak azon Marsh készület kevés hitelt érdemlő jelentéktelen eredményén alapul, a) hogy a jelenlevő dárdány , és az általuk szinte jelenlevőnek felvett mireng mennyiségének meghatározásai teljesen semmitévők, akkor vizgálataik eredményeként csak az marad hátra , hogy a második kiásásból vizsgált hulla részek csekély mennyiségű (súlyuk szerint bővebben nem ismert) dárdányt tartalmaznak. Hogy minő alakban volt az jelen, arról semmit sem mondhatni. II. Schlosser és Würth urak vizsgálata. Ők a nekik átadott 21 fat és 54 szemer második kiásásbeli hulla részeket pontosan az első kísérletnél alkalmazott és leirt folyam szerint kezelték. Ebből ők 18 milligr. tisztított konkénsavas csapadékot nyertek, mely a dárdkéneg szinével birt. A dárdanynak mirenytők elkülönzésére a fentebb már birált eljárást alkalmazók. Az abból nyert keseréleg csapadék sósavban oldaték fel, és konkénsavval „azonnal jelentékeny sárga bolyhokat adott.“ Ezt mirkéneg gyanánt tekintették. Ezek lemérhetleneknek bizonyultak be. Sósavval és halsavas haméreggel kezelve egy folyadékot adott, melynek mindenik fele a Marsh készületben egy órai izzitás után egyegy tükröt adott. Az egyetlen bizonyíték, hogy ezen tükrök mirenyt tartalmaztak, onnan származtatok, hogy az egyiket elillanásra hevítvén azalatt mig a csőbe szén szilánkot dobtak, foghagyma szag vétetett észre. Én ezen annyira csaló ismételt bizonyító gyanánt örömest hagyom felvenni, ezt azonban mint egyetlen gyámolat azon ítéletnek , mireny van jelen, értékkel bírónak egyltalában meg nem engedhetem. Átalában elismert dolog, hogy igen könnyen megtörténhetik az, hogy a nevezett keseréleg csapadékkal egy kevés dárdsav — Antimon-Saure — lecsapathatik. Már most ha a közlött tüneteket az ember szorosabban vizsgálat alá veszi, csak akkor lesz felőle bizonyos, hogy itt ezen eset beáll, mivel bárha a keseréleg csapadék konkénsav okozta csapadékából csak lemérhetlen mennyiség nyereték is, mégis a könkénsav belevezetésénél a sósavas oldatból „azonnal világos sárga bolyhok váltak ki." Ezen adatok ellenmondásban állanak egymással; a mirsavas keserélegnek olyan oldata sósavban , melyben csak lemérhetlen nyomai vannak a mirengnek, konkénsavval azonnal nem adhat sárga bolyhokat. Ezen állítást én következő kísérlettel bizonyítom be. Mirsavas keseréleg-légkönegből sósav tartalmú vízben 3 oldatot készitek, I. tartalmaz 5 CC-ben 1 milligrammot II. „ 5 CC-ben 2 „ III. „ 5 CC-ben 4 „ ezen kettős sóból, tehát már az I-ső valamennyire lemérhető, a II-dik és III-dik pedig minden esetre lemérhető mennyiséget tartalmaz a mirsavból. A hideg oldatokba konkénsav vezettetők, és időről időre szemléltetők. I. II. III. 10 órakor tiszta tiszta tiszta 10% „ 10% „ 11 11 1 gyengén opálos. 12 ., gyengén opálos, világosan opálos. 2 is opálos, világosan opálos. sárga csapadéknak egészen csekély kezdete, sárgás zavarodás. sárga csapadék nyoma, látható azonban igen csekély sárga csapadék. A csövecskék most vízfürdőbe tétettek, s 60 —70°C. hőfokig hevittettek. 8 órakor csekély sár- sárga csapadék, sárga csapadék, ga csapadék. Tehát magában olyan oldatban, mely 5 CC-ben 4 milligramirsavas keseréleg-légközeget tartalmaz, csapadék nem áll be azonnal, hanem a valódi csapadéknak első nyomai csakis 4 óra múlva mutatkoznak. Természetesen gyorsabban beállottak volna a csapadékok, hogyha a folyadékok a könkénsavval kezelésnél azonnal megmelegíttettek volna, hogy azonban ez Schlosser és Würth urak részéről a keseréleg csapadék sósavas oldatában könkénsav vezetésnél történt-e, a jelentésben nincs mondva. Tehát igen valószinü, hogy a mondott sárga bolyhok nem mirkéneg , de ötöd dárdkéneg — fünffach Schwefelantimon — nyomai voltak. 20. §. Hogyha mirsavas keseréleg szalámiéval elegyített sósavas oldatát felesleges légköneggel vegyítjük, a folyadékot 12 óráig vagy hosszabban állani hagyjuk, aztán leszűrjük, a szüredéket megsavazzuk, s konkénsavat vezetve belé tartósan enyhén melegítjük, akkor igen észrevehető mirkéneg csapadékot nyerünk, még akkor is, ha csak 5 CC. folyadékot alkalmazunk. Ezen tényállásról én egyenesen győződtem meg akkor, mikor a IV. és V-dik kísérletből (lásd „OHL" 563 lapján) előállott csapadékokat megszűrtem, és a szüredékeket a fentebb mondott mód szerint kezeltem. Ha pedig ezen szüredékekben a mireng oly világosan látható volt, úgy ennek a Schlosser és Würth urak keseréleg csapadéktól megszűrt folyadékukban még nagyobb mennyiségben kelle lennie, hogy ha az főleg jelen lenne, amennyiben ezen folyadéknak 5 köbcentiméternél jóval többre kelle rúgnia. Pedig ezen szüredékben Schlosser és Würth urak semmi mirenyt hanem csak dárdányt találtak. Ha tehát a mireny bebizonyítását illető adatokból következtetést akarunk vonni, az ismét csak az lehet, ami az e-ső vizsgálatnál, hogy főleg mireny nem volt jelen. A dárdany súlyának meghatározását nem említettem. Ha a talált 17 milliár. dárdkéneget az 1:4-hezi arányában az egészre számítjuk , akkor az 68 milligr. dárdkéneg, vagy 48,6 milligr. dárdany mennyiséget ad ki. 21. §. . Schlosser és Würth urak azon leletét tehát, mely a II-dik ládára nézve adatott a dárdanyt illetőleg alapos- 582