Orvosi Hetilap, 1859. október (3. évfolyam, 40-44. szám)

1859-10-02 / 40. szám

643 644 roncsoljuk el.­­ A műtét okozta vérzés ritkán szokott jelen­­tékenyebb lenni; csilapítását hideg víz befecskendése vagy a hüvelynek puha tépettek­ kitömése által eszközöljük. Az izzó vas e szempontból csak ritkán leszen szükséges. Ha a méhet lehúzni nem sikerül, mi nagyobbára a széles és görgeteg méhszalagok kóros vastagodása és merevsége ál­tal idéztetik elő ; vagy a rákosan beszűrődött méhnyak oly laza összefüggéssel bír, miszerint a fogó belőle kiszakad, akkor a méhnyakot a hüvely űrében kell elmetszeni. A kóros részlet kampós fogó segélyével megcsípendő ; ha pedig szakadékony volna, — pöfeteg- vagy kőfogóval összeszoritandó, és a fogó hegye mellett bal kezünk mutató és középujjainak vezérlete alatt a lapjára görbült ollóval — többszöri kisebb metszések által — eltávolitandó. Mindamellett megjegyzendő, mikép a kiirtás magában véve, nem tekintve a lehető mellékes sérüléseket mint pl. a hashártyáét,­­ nem épen minden veszély nélküli eljárás, ha­nem gyakran méhköri hashártyaláb , genyvér, elv­érzés stb. által halálos kimenetelűvé válhat. Mind­ennek daczára a ki­irtás azon esetben , ha a rákos beszűrődés teljesen eltávolít­ható, s ha egyidejűleg más szervek nincsenek e baj által meg­támadva , azon egyedüli eljárás marad, mely az eddigi — bár gyér eredmények s tapasztalatok után ítélve még a legtöbb reményekre jogosít. A gyógy­művészet feladata egyrészt a baj gyors lefolyá­sát lehetőleg hátráltatni , másrészt pedig a beteg kínos szen­vedéseit s nedélyeit enyhíteni. Hogy az előbbi czélt megköze­líthessük, mindenek előtt szükséges a beteg élet­e­s étrendét szorgosan kijelölni s megállapítani. Ennélfogva minden oly ok­beli mozzanatok gondosan kerülendők, melyek a medenc­e szerveihez vértorlódást idéznek elő, milyenek pl. a szellemi és testi erők túlfeszítése és folytonos ingerlése , szerelmi élveze­tek, minden szerfelett­ nehezen emészthető ételek , hevitő ita­lok stb. Egyúttal gondoskodni kell, mikép a testi erők, me­lyeket a folyton tartó nedvürülések , gyötrő fájdalmak, nyug­talanság, s az álmatlanul virasztott ételek előbbutóbb aláás­nak, enyhe tápláló, s az emésztő szervek erőfokához mért ét­rend által — a mennyire lehetséges — fentartassanak. Csak azon esetben , ha a medenc­e szerveiben múlólagos vértorló­dások mutatkoznak , kell, hogy a torlódáshoz mért, többé kevésbbé szigorú lábellenes gyógymód alkalmaztassék. A betegség tovaterjedését olykor gátolni képes gyógy­mód már feljebb előadatott, mindamellett itt is megemlítendő. A legelső időben — hiteles gyógyászok bizonysága szerint — az elővigyáza­ttal alkalmazott lábellenes gyógymód, még min­dig legsikerdúsabb volt. Átalános vérbocsátások csak igen erős és vérmes egyéneknél, s mindig csak a medencze szerveihez tetemestt vértorlódás által javulvak ; — továbbá a baj kezde­tén 4 — 6 nadálynak a hüvelyes részret alkalmazása (helybeli vérbocsátás) — kevés kivétellel — kedvező sikerű szokott lenni. Megesik, hogy a nadálycsípések helyei néha rákos fe­kélyekké fajulnak el (ha­­­­ a rákos beszű­rődés nagyfokú volt) hogy e kellemetlen körülménynek elejét vehessük, tanácsos lesz ott, hol ettől méltán tarthatni , hogy a nadályok távolabbi helyekre n.­m, a szeméremajkakra, a végbél környékére, vagy az ágyékkereszttájra rakassanak fel. Egyszersmind fő figyelmünkre kell , hogy méltassuk a netán kimerítőkké válni fenyegetődző vérzéseket. Ezek ellen — ha nem nagy fokúak —növényi és ásványsavakat rendelünk, külsőleg pedig tisztaságot; — ellenben nagy fokú vérzések­nél ratanhiagyökvonatot (extr. ratanh­.) timsót, cserenyt (tan­­ninum) vehetünk igénybe ; — s ha ezek használata mellett sem boldogulhatni, a hideg (jég) helybeli, é­s a hüvelytö­­mesz alkalmazásához kell folyamodni , mindazáltal azon elő­­vigyázattal, mikép a méh izgatása, mely szükségképen vértor­lódást eredményez , kikerültessék; ennélfogva tömeszképen csupán hideg vízbe mártott vászonrongyok használandók. A takaros kifolyások ellen tisztaságot, többszöri mosásokat, s kö­zönyös befecskendéseket, legfőlebb tintsó-olvadékkal alkal­mazhatunk, H ha a rák felfakadott, azaz nyílt rákká vált volna, akkor a betegség szomorú kimenetelét némikép feltartóztathatni.­­ Mindaddig, míg az emésztés kevéssé szenvedett, iparkodnunk kell a beteg testi erejét czélszerű étrend és zsongitó szerek belső adagolása által támogatni. A legközelebbi veszély min­denkor csak a méh túlbő­­rülései által van feltételezve. A sá­vos s­eves kifolyások ellen timsó-olvadék, (1 nehezék — ga­­bonnyit egy font vízre) ólomvíz, (2 nehezéknyi egy fontra) légsavas ezüstéreg oldata (fél—két nehezéknyi egy fontra), cserenyoldat­ra—1% nehezéknyi 1 fontra), és ha a kifolyás szerfelett bűzös volna, bálványos víz (Chlorwasser) faeczet­­sav (acid, pyrolignos), kreosot stb. használtatnak. A vérzés csilapítása napjainkban vashalvacs (ferrum sesquichloratum) olvadékával (d­obonnyi 1 font vízre) eszközöltetik és sok esetben elégséges is, különösen ha Kiwisch tanácsát követjük, ki a befecskendő csövet a rákos hulálkodásba jó mélyen betol­­ni ajánlja. Hol egyébiránt ezen eljárások elégteleneknek bizo­nyulnának be, ott hatályos a edző szerekhez, nevezetesen az izzó vashoz kell folyamodni ; vagy ha a tetemes­ vér­vesztés rögtöni életveszélylyel fenyegetőznék, a hüvelytömeszelést kell igénybe venni. Az edző szerek közöl különösen a légsavas higéleget Bellost folyadéka (liquor Bellosti) alakjában , vagy az edző haméreget (kali­causticum) is használhatni, de az izzó vas hatása rendkívül jó sikerű szak lenni (A Galvano­­causticát szinte használhatni e czélra). A híg edző szereket a fentebb (lásd az „OHL.“ f. évi 11 dik számát, 171 — 172-dik lapon) már közlött mód szerint alkalmazzuk, az izzó vasat szinte úgy. — (Lásd ugyanott.) Az edző szerek, valamint az izzó vas hatását tetemesen fokozza azon körülmény, ha hogy — mint Kiwisch sürgetőleg ajánlja, azok alkalmazásának a rákos bujálkodványoknak ujjainkkal, ollóval vagy késsel esz­­közlött eltávolítását előre bocsátjuk. Olykor, bár nem rend­szerint, e műveletek által az ivarszervekhez eléggé tetemes vértorlódás jö létre, melyet azonban czélszerű bánásmód és hideg befecskendések által többnyire legyőzhetni. Erre a fe­kély rendesen tisztább külemet ölt magára , s egy­hamar nem is igen szokott tovább terjedni , néha a siker rendkívüli. En­nélfogva igen czélirányos leszen az edző szereket s az izzó va­sat nem csupán a legvégsőbb életveszélyben, hanem többször s bizonyos időközökben elővenni. A majdnem elviselhetlen kínzó fájdalmak, folytonos nyug­talanság, valamint a gyötrő álmatlanság mindenkor különös figyelmünkre, s gondos segélyünkre méltók. A legalkalmasabb és leghatékonyabb szer ily esetekben a mákony és készítmé­nyei, a keserű mondolaviz (aqua amygd. amararum), aztán a bol­ csalmatok (hyosciamus) és a hangyhalyag , mely utóbbi ideges tünetek beállta mellett helybelileg is használtathatik. Ezek mellett továbbá langyföldök, a hol t. i. azokat haszno­soknak véljük, lobos fájdalmaknál (méhköri lob — perimetri­tis) az altestre rakott néhány nadály tetemes könnyebbsé­get okoz. — Az emésztő és húgyszervek együttleges zavarai átalános elvek szerint kezeltetnek. (Folyt, következik.) GYÓGYSZERTANI KÖZLEMÉNYEK. Cyclamin — türtszirmai — és a ligeti türtszirom — cyclamen europaeum — gyöktörzse.­­ Ezen szerekkel bécsi egyetemi tanár Dr. Schroff igen nevezetes kísérleteket tett, melyeknek eredményét pon­tosan és igen kimerítőleg közlé a Zeitschr. der Gesellsch. der Aerzte zu Wien hasábjain , mi megelégedvén azzal, hogy la­punkban a gyógyszertani újságféléket, melyek sorába tartoz­nak ezen szerek is, csak röviden említsük meg, nagyobb ki­­érdemlett tért inkább azon tárgyaknak szentelvén , melyek alkalmazási , becsüket tekintve úgy­szólván kijege­zedett té­nyei a gyógyszertannak vagy ismének, — mellőzzük Sehr, erős részletező leírását , s csak összevonttan adjuk belőle minda­zokat , melyek ránk nézve mondott elvünket vevén alapul , érdekkel birnak. Lehr, tanár mondja, hogy Martius Tódor, — kitűi—

Next