Orvosi Hetilap, 1859. október (3. évfolyam, 40-44. szám)

1859-10-02 / 40. szám

645 nő gyógyszerisme tudós- erlangeni tanár és gyógyszerész ba­rátja szívességéből újabban kísérletekhez kimerítő mennyiségű cyclaminra tett szert , melynek készítésével Martius már 3 év óta foglalkozik. Ezen szer a mint tudva van , Arthanitin név alatt 1830-ban fedeztetett fel Sal­a­din által a ligeti tisrtszirom gyöktövében , majd Buchner és Herberger csakha­mar bővebben vizsgálták azt,s okszerűbben Cy­cl­amin nevet adtak neki. Legújabban d­e L­u­c­a ezen szerves aljnak v­­alaljnak — subalkaloid — tartott testről azt bizonyította be, hogy az sok más kétes minőségű aljakkal együtt a Grlükosidák soroza­tába osztandó be; ugyanezen meggyőződésre jutott Mar­tius is azon vizsgálatok következtében, melyeket az ő kértére Dr. Kiinger Ger­up vegytanár segéde a Martius ál­tal készített cyclamin által rendezett. Martius eljárása a cyclamin készítésénél igen egy­szerű és következőleg történik : 6 font a szárított ligeti türt­­szirom gyöktövéből nagyjából szétzúzatik (pora prüszköltető), lepárló rézüstbe tétetik és 18 maass Tralles szerinti 97 °/o barlanggal leöntetik. Ekkor erről 4—5 maass barlang le­­pároltatik, s az egész kihűlni hagyatik. A lepárolt barlang az üstbe ismét visszaöntetik s ezen lepárlásból álló eljárás 2 — 3- szor ismételtetik. A barlangos vonat hidegen kisajtoltatik, megszeretik s a szűrmény tiszta lepárló üstbe öntetik. Ekkor mindaddig pároltatik, mig az üstben körülbelül 2 maass fo­lyadék marad, mely kihűlte után bő nyakú üregbe tétetik.. A lepárolt barlanggal a sajtómaradvány körülbelül 2 maass­zis barlang hozzáadása mellett ismét kivonathatik, és a sötét bor­­sárga szűrmény körülbelől egy maassra lepároltatik , mely a korábban nyert 2 maasshoz a kőnyakú üvegbe adatik. A fo­lyadék hideg helyre — bezárható szekrénybe — állíttatik. Né­hány nap múlva az alantabb vagy magasabb hőmérsék és a folyadék sűrűsége szerint elkezdi a cyclamin az üveg falait kérszerűleg bevonni, s ez üveg fenekén csapadék alakjában lerakodni. Körülbelől 3—4 hét, néha csak 10 hét múlva M­ar­ti­u­s a kivált cyclamint szürecsre helyezi , melynél egyszer azon észleletet téve, hogy a héjszerű glükosid erősen az üreg falaira tapadt. A szürecsre helyzett tömeg lecsepegés után ugyanazon fokú hideg barlanggal lassan azonban huzamosan mindaddig mosatik, míg a lecsepegő alig mutat többé sárga szint. A még nedves cyclamin állati szénnel főzetvén barlang­­ban feloldatik és forrón átszüretik. Az átfutó folyadék hőmér­­sékét az edénynek hideg vízbe helyezése által hatalmastik le, s a cyclaminnak apró, fehér bolyhos szemcsékbeni kiválását üveg pálczávali keveréssel eszközöljük. Teljes kihűlés után leüle­pedni hagyatik, s szürecsre öntetik, melyről ha elég szén ada­ték hozzá , alig szinezett barlang csepeg le. Éjen át állni ha­gyatik s a szép fehérré csak most vált cyclamin hideg barlang­gal tartósan kimosatik, s papír között kiszáríttatik. Ha szárí­táskor a készítmény kissé sárgás színbe játszanék , a csont­­szénnek­ halványító folyamot ismételni kell, míg nem az egé­szen hófehér szint nyer. Feleresztett savakkal a főzés által a cyclamin czukorra és cyclamiretinre bomlik. A cyclamin alaktalan , tökéletesen fehér , átlátszatlan , szétdörzsölhető és laza, színtelen, szagtalan, vízben könnyen olvadó , se nem savas, se nem lúgos rámutatású , igen kelle­metlen undorító , csípős ízű , a torokban kaparást okozó állo­mány. Kevés vízzel összedörzsölve ragadós , csirizes átlátszó kocsonyát ad. Vízben teljesen felolvadva rázás vagy fecsken­­dőveli kavarásnál úgy habzik mint a szappanlé. 60—75° hő­foknál az oldat fehérnyeként megalszik. Tömény kénsav élénk ibolya vörös színűre festi, mely szinetet sok víz hozzáadása által fehér csapadék képződése közben elenyészik. Bernard és de Luca a türtszirom gumóinak fris nedvével állatokon tettek néhány kísérletet, melyekből azon következ­tetés vonható, hogy ennek hatása a Curare hatásához hasonlít, összhangzólag azon történeti ténynyel, hogy gumóinak nedve régebben nyilmérgezésre használtaték. Sehr, tudtával egyedül Pelikán az, a­ki a cyclaminnal kísérleteket tett, melyből azon következtetést vonta, hogy­ az az ingerlő mérgekhez tartozik. Sehr, saját kisért­etei házi nyu­­lakon és embereken következők: 1) Egy öthetes nyulacskának lepárolt vízben feloldott 0,1 gramm cyclamin öntetett szájába. Miután annak körülbelől felét lenyelte , fejét ide­s­tova mozgatni kezdte, igen nehezen légzett, hangosan lármázott, s három percz múlva rángások nélkül megdöglött. Az azonnal végrehajtott bonczolatnál vé­res kifolyás mutatkozott a szájürből, gégéből, légcsőből; gyo­mor és bélcsatorna még élénk mozgásban találtattak; a bár­­zsing is tevékeny állapotban volt. A szív igen láthatólag vert, a balpitvar legerősebben és pedig a jobb és bal szívkamra min­den egy összehúzódására annak 2 — 5 összehúzódása követ­kezik , hasonlóan viselte magát a jobb pitvar is. Minden szerv rendesnek tűnt fel, csak az agy volt feltűnőleg vér­szegény. 2) Egy hat hónapos nyulacskának lepárolt vízben s egy kevés barlangban oldott 0.2 gramm cyclamin adatott be cse­pegtető üveg segélyével, lehető óvatossággal a szájürön át. Az utolsó részlet úgy látszik, hogy minden óvatosság daczára is a légutakba jutott, a­mennyiben a nyúl igen nehezen lég­zett, hörgött, s egy pár lánggörcs mellett 2 percz múlva megdöglött. A folyadék-beöntés kezdetétől a halál beálltáig 10 peret telt el. A bon­zolát azonnal végrehajtaték. A bélrészek körmoz­gása igen élénk, a szív mozgása minden részein igen világos, a pitvarok sokkal gyakoribb mozgásúak mint a kamrák , leg­ritkábban húzódik össze a bal szívkamra, egyébként minden pitvar és kamra sajátságos sejtemet (rithmus) követ öszszehúzó­­dásaiban a felhágó függér igen élénken ver és sokkal gyakrabban húzódik össze mint a bal szívkamra. Az üres erek és a szív jobb fele sűrűn folyó, sötét színű, a bal szívkamra kissé világosabb színű vérrel gazdagon ellátva. A légutak a gégétől kezdve a légcsőágcsák legfinomabb elágazásáig a tüdőkben vöröses szí­­nü habos nyakkal gazdagon ellátvák, mely a szétmetszett tü­­dő-részletekrel nyomásnál gazdagon foly ki, stb. stb. Minthogy ezen esetekben az oldat egy része nyilván a légutakba jutott, s ezen körülmény hozta elő az oly gyorsan bekövetkezett halált, az eztán következő esetekben Lehr, tanár igen nagy vigyázattal adta be az oldatot. Legalább 15 nyálon tett még ezenkívül kísérletet, melyeknél az eredmény több­­kevesb eltéréssel hasonló volt a leirttakhoz. Az erősebb nyu­­lak közt akadt több olyanra, mely 0.1. gramm cyclaminra, vagy a ligeti türtszirom gyökerének porára melylyel szinte több kísérletet tett, egyszeri beadásra nem is hederitett, az ilyeneknél aztán az adagot megkettőztetve adván be , csak­hamar beállottak a mérgezést jelölő tünetek. A nagyobb ada­got kapott állatoknál jelentékeny tüdőláb és magas fokú hörg és légcsőlob csatlakozott a többi tünetekhez, nem különben a gyomorrészek csaknem mindenütt erősen be voltak lövelve, maga a gyomor különösen a gyökér por­a nehezékenkinti hasz­nálatánál erősen kitágult. Lehr, kísérletei sok tekintetben igen tanulságosak. Egy­szer azt bizonyították , hogy a türtszirom semmi sajátságos vonatkozással nincs a tüdőkre , majd azonban ellentmondtak azon rég ápolt véleménynek, hogy ezen növény gyökere szán­tás és hosszabb ideig állás által hatását elveszítné, mivel a mint álliták, hatályos része illő természetű. Azon gyökerek melyekkel Lehr, kísérleteket tett 8 évesek voltak , ízek azon­ban ugyanazon felette undorító csipős, mint a türtszirom frisen ásott gumóié. A kísérletek azt bizonyíták, hogy a türtszirom gyökér minden részen , melylyel érintkezik, lobot hoz elő. Mivel a cyclamin a távcső takhártyáján oly csekély ha­tást idézett elő, Sdh. megakarván kísérlem minő eredményt hozhat elő az a végbél takhártyáján , több izbeni befecsken­­déseket tett a végbélbe , miután többszöri befecskendés után is le kelle ölnie a nyulat, látta, hogy az a takhártya lobos ál­lapotát körülbelől 6 vonalnyira hozta elő, faszerűleg belövelt csekély vérömlenynél egyebet nem bírt a takhártyán fölfedezni. Minden más szervek rendesek voltak. Hogy arról is meggyőzhesse magát, váljon a cyclamin kiválólag csak helybeli hatással beir-e azon szervekre melyek­kel érintkezik, s az agyrendszer vesz-e abban részt, befecs­­kendést tett a vérbe, melyet 2 percz múlva rángások közt ha­lál követett. Azon állítást, hogy a cyclamin mérgezés hasonló a Cu- 646

Next