Orvosi Hetilap, 1859. október (3. évfolyam, 40-44. szám)
1859-10-02 / 40. szám
645 nő gyógyszerisme tudós- erlangeni tanár és gyógyszerész barátja szívességéből újabban kísérletekhez kimerítő mennyiségű cyclaminra tett szert , melynek készítésével Martius már 3 év óta foglalkozik. Ezen szer a mint tudva van , Arthanitin név alatt 1830-ban fedeztetett fel Saladin által a ligeti tisrtszirom gyöktövében , majd Buchner és Herberger csakhamar bővebben vizsgálták azt,s okszerűbben Cyclamin nevet adtak neki. Legújabban de Luca ezen szerves aljnak valaljnak — subalkaloid — tartott testről azt bizonyította be, hogy az sok más kétes minőségű aljakkal együtt a Grlükosidák sorozatába osztandó be; ugyanezen meggyőződésre jutott Martius is azon vizsgálatok következtében, melyeket az ő kértére Dr. Kiinger Gerup vegytanár segéde a Martius által készített cyclamin által rendezett. Martius eljárása a cyclamin készítésénél igen egyszerű és következőleg történik : 6 font a szárított ligeti türtszirom gyöktövéből nagyjából szétzúzatik (pora prüszköltető), lepárló rézüstbe tétetik és 18 maass Tralles szerinti 97 °/o barlanggal leöntetik. Ekkor erről 4—5 maass barlang lepároltatik, s az egész kihűlni hagyatik. A lepárolt barlang az üstbe ismét visszaöntetik s ezen lepárlásból álló eljárás 2 — 3- szor ismételtetik. A barlangos vonat hidegen kisajtoltatik, megszeretik s a szűrmény tiszta lepárló üstbe öntetik. Ekkor mindaddig pároltatik, mig az üstben körülbelül 2 maass folyadék marad, mely kihűlte után bő nyakú üregbe tétetik.. A lepárolt barlanggal a sajtómaradvány körülbelül 2 maasszis barlang hozzáadása mellett ismét kivonathatik, és a sötét borsárga szűrmény körülbelől egy maassra lepároltatik , mely a korábban nyert 2 maasshoz a kőnyakú üvegbe adatik. A folyadék hideg helyre — bezárható szekrénybe — állíttatik. Néhány nap múlva az alantabb vagy magasabb hőmérsék és a folyadék sűrűsége szerint elkezdi a cyclamin az üveg falait kérszerűleg bevonni, s ez üveg fenekén csapadék alakjában lerakodni. Körülbelől 3—4 hét, néha csak 10 hét múlva Martius a kivált cyclamint szürecsre helyezi , melynél egyszer azon észleletet téve, hogy a héjszerű glükosid erősen az üreg falaira tapadt. A szürecsre helyzett tömeg lecsepegés után ugyanazon fokú hideg barlanggal lassan azonban huzamosan mindaddig mosatik, míg a lecsepegő alig mutat többé sárga szint. A még nedves cyclamin állati szénnel főzetvén barlangban feloldatik és forrón átszüretik. Az átfutó folyadék hőmérsékét az edénynek hideg vízbe helyezése által hatalmastik le, s a cyclaminnak apró, fehér bolyhos szemcsékbeni kiválását üveg pálczávali keveréssel eszközöljük. Teljes kihűlés után leülepedni hagyatik, s szürecsre öntetik, melyről ha elég szén adaték hozzá , alig szinezett barlang csepeg le. Éjen át állni hagyatik s a szép fehérré csak most vált cyclamin hideg barlanggal tartósan kimosatik, s papír között kiszáríttatik. Ha szárításkor a készítmény kissé sárgás színbe játszanék , a csontszénnek halványító folyamot ismételni kell, míg nem az egészen hófehér szint nyer. Feleresztett savakkal a főzés által a cyclamin czukorra és cyclamiretinre bomlik. A cyclamin alaktalan , tökéletesen fehér , átlátszatlan , szétdörzsölhető és laza, színtelen, szagtalan, vízben könnyen olvadó , se nem savas, se nem lúgos rámutatású , igen kellemetlen undorító , csípős ízű , a torokban kaparást okozó állomány. Kevés vízzel összedörzsölve ragadós , csirizes átlátszó kocsonyát ad. Vízben teljesen felolvadva rázás vagy fecskendőveli kavarásnál úgy habzik mint a szappanlé. 60—75° hőfoknál az oldat fehérnyeként megalszik. Tömény kénsav élénk ibolya vörös színűre festi, mely szinetet sok víz hozzáadása által fehér csapadék képződése közben elenyészik. Bernard és de Luca a türtszirom gumóinak fris nedvével állatokon tettek néhány kísérletet, melyekből azon következtetés vonható, hogy ennek hatása a Curare hatásához hasonlít, összhangzólag azon történeti ténynyel, hogy gumóinak nedve régebben nyilmérgezésre használtaték. Sehr, tudtával egyedül Pelikán az, aki a cyclaminnal kísérleteket tett, melyből azon következtetést vonta, hogy az az ingerlő mérgekhez tartozik. Sehr, saját kisértetei házi nyulakon és embereken következők: 1) Egy öthetes nyulacskának lepárolt vízben feloldott 0,1 gramm cyclamin öntetett szájába. Miután annak körülbelől felét lenyelte , fejét idestova mozgatni kezdte, igen nehezen légzett, hangosan lármázott, s három percz múlva rángások nélkül megdöglött. Az azonnal végrehajtott bonczolatnál véres kifolyás mutatkozott a szájürből, gégéből, légcsőből; gyomor és bélcsatorna még élénk mozgásban találtattak; a bárzsing is tevékeny állapotban volt. A szív igen láthatólag vert, a balpitvar legerősebben és pedig a jobb és bal szívkamra minden egy összehúzódására annak 2 — 5 összehúzódása következik , hasonlóan viselte magát a jobb pitvar is. Minden szerv rendesnek tűnt fel, csak az agy volt feltűnőleg vérszegény. 2) Egy hat hónapos nyulacskának lepárolt vízben s egy kevés barlangban oldott 0.2 gramm cyclamin adatott be csepegtető üveg segélyével, lehető óvatossággal a szájürön át. Az utolsó részlet úgy látszik, hogy minden óvatosság daczára is a légutakba jutott, amennyiben a nyúl igen nehezen légzett, hörgött, s egy pár lánggörcs mellett 2 percz múlva megdöglött. A folyadék-beöntés kezdetétől a halál beálltáig 10 peret telt el. A bonzolát azonnal végrehajtaték. A bélrészek körmozgása igen élénk, a szív mozgása minden részein igen világos, a pitvarok sokkal gyakoribb mozgásúak mint a kamrák , legritkábban húzódik össze a bal szívkamra, egyébként minden pitvar és kamra sajátságos sejtemet (rithmus) követ öszszehúzódásaiban a felhágó függér igen élénken ver és sokkal gyakrabban húzódik össze mint a bal szívkamra. Az üres erek és a szív jobb fele sűrűn folyó, sötét színű, a bal szívkamra kissé világosabb színű vérrel gazdagon ellátva. A légutak a gégétől kezdve a légcsőágcsák legfinomabb elágazásáig a tüdőkben vöröses színü habos nyakkal gazdagon ellátvák, mely a szétmetszett tüdő-részletekrel nyomásnál gazdagon foly ki, stb. stb. Minthogy ezen esetekben az oldat egy része nyilván a légutakba jutott, s ezen körülmény hozta elő az oly gyorsan bekövetkezett halált, az eztán következő esetekben Lehr, tanár igen nagy vigyázattal adta be az oldatot. Legalább 15 nyálon tett még ezenkívül kísérletet, melyeknél az eredmény többkevesb eltéréssel hasonló volt a leirttakhoz. Az erősebb nyulak közt akadt több olyanra, mely 0.1. gramm cyclaminra, vagy a ligeti türtszirom gyökerének porára melylyel szinte több kísérletet tett, egyszeri beadásra nem is hederitett, az ilyeneknél aztán az adagot megkettőztetve adván be , csakhamar beállottak a mérgezést jelölő tünetek. A nagyobb adagot kapott állatoknál jelentékeny tüdőláb és magas fokú hörg és légcsőlob csatlakozott a többi tünetekhez, nem különben a gyomorrészek csaknem mindenütt erősen be voltak lövelve, maga a gyomor különösen a gyökér pora nehezékenkinti használatánál erősen kitágult. Lehr, kísérletei sok tekintetben igen tanulságosak. Egyszer azt bizonyították , hogy a türtszirom semmi sajátságos vonatkozással nincs a tüdőkre , majd azonban ellentmondtak azon rég ápolt véleménynek, hogy ezen növény gyökere szántás és hosszabb ideig állás által hatását elveszítné, mivel a mint álliták, hatályos része illő természetű. Azon gyökerek melyekkel Lehr, kísérleteket tett 8 évesek voltak , ízek azonban ugyanazon felette undorító csipős, mint a türtszirom frisen ásott gumóié. A kísérletek azt bizonyíták, hogy a türtszirom gyökér minden részen , melylyel érintkezik, lobot hoz elő. Mivel a cyclamin a távcső takhártyáján oly csekély hatást idézett elő, Sdh. megakarván kísérlem minő eredményt hozhat elő az a végbél takhártyáján , több izbeni befecskendéseket tett a végbélbe , miután többszöri befecskendés után is le kelle ölnie a nyulat, látta, hogy az a takhártya lobos állapotát körülbelől 6 vonalnyira hozta elő, faszerűleg belövelt csekély vérömlenynél egyebet nem bírt a takhártyán fölfedezni. Minden más szervek rendesek voltak. Hogy arról is meggyőzhesse magát, váljon a cyclamin kiválólag csak helybeli hatással beir-e azon szervekre melyekkel érintkezik, s az agyrendszer vesz-e abban részt, befecskendést tett a vérbe, melyet 2 percz múlva rángások közt halál követett. Azon állítást, hogy a cyclamin mérgezés hasonló a Cu- 646