Orvosi Hetilap, 1860. április (4. évfolyam, 14-18. szám)

1860-04-01 / 14. szám

22 napi hatás után a vérsejtek majd mind fel vol­tak oldva, a még jelenlevők teljesen összezsugorodva. Ha a száradt vér a mondottnál csekélyebb hö­­mérsék hatása alatt érintkezik a hóméregoldattal az említett változatok lassabban következnek be, míg gyorsabban jönek létre, ha a hömérsék nagyobb, melynek azonban 38° C. felülmúlni nem szabad, mert különben a vérsejtek a hőfok magassága szerint töb­­é kevesbbé gyorsan feloldódnak. . A mondottak szerint tehát, annak k­i­f­ü­r­k­é­­szésénél, váljon a kérdéses folt vértől származik-e, kétségtelen eredményre biz­tosan juttat, ha abból csekély mennyi­ség lev­akar­tatik és mintegy 24 óráig a nálunk levő közönséges szobai hőmér­sék befolyása alatt a fenn említett mó­don tömény hómélegoldattal ér ülésben hagyatik. Az eddig ezen czélra használatban volt konyhasóoldat a tömény hómélegoldattal se biztossági, se kényelmi tekintetben nem állhatja ki a versenyt. Annak értelmezéséül pedig, hogy a tömény haméregoldat a heveny vér színes sejtjeit feloldja, míg a száradt vérét nyilvánvalón elttü­nteti, — elég legyen felhoznom, hogy itt a feloldás mindkét esetben létre jön, de a száradt vérnél több, például: 22 nap, mint azt kísérleteim bizonyítják, szükséges erre, míg a hevenynél néhány perez elégséges reá. A­mi pedig a haméreg töményoldatának a heveny vérsejtekre való gyors hatását illeti, nem kell feledni azon ismert tényt, hogy kétszeresen higított tömény haméleglúg a vérsejteket gyorsan feloldja (Gerlach, Handbuch der Gewebelehre, 2. Auflage, 49. 1.), s a hevenyvér tartal­maz annyi vizet, hogy azon csekély mennyiségű tö­mény haméleglúg, mi a górcső alatt hozzá adatik, az emlitett hígítottság fokát érje el; —­hogy azonban magának a tömény haméleglúgnak is van a vérsejtek­re oldó, habár lassabban létesülő hatása, bizonyítják a fentebbi adatok. Sőt bátran fel lehet venni, hogy a haméleg tömény oldatának a száradt vérsejtek fürké­­szésénél való kitűnő hatását oldási képességében kell keresni, mely sajátságánál fogva a száradás által ösz­­szezsugorodott sejteket mielőtt feloldaná, először fel­­duzzasztja, ha pedig a hőmérsék nem túlcsapó, a zsu­gorodott állapotból egész a feloldásig menő változato­kat kényelmesen lehet észlelni, míg nagyobb hőnél a száradt vérsejteknek a tömény haméregoldat által va­ló feloldásuk oly gyorsan megy véghez, hogy azon pillanatot, melyben duzzadás következtében ismere­tes alakjukat újra felveszik, biztosan kitalálni nem lehet. ----HÍR —­ LAPSZEMLE. (P) Fem­inelgyógyítás (metallotherapisi). Trousseau párisi tanárnak bevett szokása, némely betegállapotok fölismerése tekintetéből bizonyos idő óta réz­­vagy aczél- s egyéb fémlemezeket használni. A fémlemezeknek kórisméi és gyógykezelési czélokra használását Burg tudor­m­e t­a 11 o t­h e r a p i­a (fémmelgyógyítás) elnevezés alatt ki­­lencz év előtt tette közzé. Burg állítja, hogy az emberben ép állapotában a) van egy vérforgás (Blutkreislauf),mely­nek középpontja a szív, mely a táplálékony vérnedvet va­lamennyi szerven át a szervezet körszéléig hajtja ; b) van egy idegi körforgás (Nervenkreislauf), melynek középpontja az agy- és gerinc­velő, melynek működése abban áll, hogy az idegfolyadékot (erőnyi — dynamicus — vagy anyagi — ma­teriális — folyadékot?) vezesse át a test minden szervén, mely folyadék aztán a szövetek érzékenységét, az izmok moz­gékonyságát , az öt érzéknek sajátszerű működését s vala­mennyi szövetnek táplálását intézze.­­ A szervezet szövetei közt egyik sem bír annyi idegszállal és annyi edényággal, mint a bőr, a tapintás és érzékenység főszerve. Ép állapotban mind a vérforgás, mind az idegfolyadék keringése bizonyos mértékben egyensúlyozzák egymást, mihelyt azonban jelen­tékeny kórállapot akadályozza a szervezet táplálódását, meg­­zavartatik vagy egészen megszűn a vérnek és idegfolyadéknak keringése közötti egyensúly is. Erre aztán majd egyik, majd másik szervben, vagy itt ott a bőrön gyors és tünékeny torló­dások támadnak, a helybeli vérbőség gyakran váltakozik a vérszegénységgel, eszerint a vörösség a hal­ványsággal, a hi­degnek érzése a melegével, tünékeny fúvózövel hallatszik a szívben s a nagy edényekben, az érvelés hol sebes, hol lassú s a középponti idegrendszer részéről merev (tonicus) és rángó (cronicus) görcsök mutatkoznak , az izommozgékonyság meg­csökken vagy meg is szűnik (amyosthenia­ paralysis) , az ér­zékek (organa sensuum) működése megzavarodik, a tápérzés­­ (aesthesia) meg a zsábas fájdalomérzés (algia—algesia) szin­tén megcsökken (érzéscsökkenés=olygaesthesia; fájdalomér­­zéscsökkenés=olygalgesia), vagy megszűn (érzéshiány=anae­­sthesia; fájdalomérzéshiány=analgesia). Valamint az izom­mozgékonyság csökkenése , úgy az érzékműködések — tápér­zés — meg a fájdalomérzés csökkenése is kisebb fokát teszi az idegfolyadék szabályellenesen megváltozott keringésének; a nevezett életműködések teljes szünete pedig az idegfolyadék megváltozott keringésének legsúlyosb alakját mutatja. Nincs valami nyomatékos a kórállapot az állati szervezetben, mely­nél akár az idegfolyadéknak, akár a vérnek egymás által el­lensúlyozott forgása ne szenvedne. Ezeket előrebocsátván, térjünk magára a fémmel­ gyó­­gyításra át. Burg Jr. 1860-ben emlékiratot nyújtott be Pá­­risban a tudományok akadémiájának, melyben a fémlemezre vonatkozó kutatmányait és elméletét kizárta ; ezen emlékirat­ban állítja B., hogy valahányszor fémlemezt (lamina metallica) hüdött (paralyticus) taggal hozunk érintkezésbe (föltévén min­denesetre , hogy a hüdésnek anyagi oka nincsen) ; a hüdött tagú beteg kevés kivétellel már néhány perc­ múlva bizsergést érez a fémérintette tagban ; aztán , ha előbb érzéshiány volt jelen, a tápérzés visszatérését nyilvánítja; ha pedig fájda­­lomnemérzés volt jelen, a fájdalomérzésnek visszajöttéről be­szél , mifelől könnyen meggyőződni az által, ha a fémlemez alatti bőrt tűvel szúrjuk meg. A fémlemez-födte bőrrészlet magas, hőfokig melegszik át, enyhén párolog, s a gyöngeség érzését külöli; mihelyt az érzékenység visszatért, az erőmérő (dynamometer) segélyével vehetni észre azt is, hogy az izom­mozgékonyság is nőttön nő. Ezen mód által meggyőződhe­tünk , hogy az érzés meg az izomerő visszatérését némi bi­zsergés, hőnagyobbodás és párolgás előzik meg. Mit jelent­het e három életi tünet egyebet, mint azt, hogy az idegfo­lyadék és vérnek egyetértő keringése állíttatik vissza? Eltá­­volítván a fémlemezt a hüdött tagról, a nevezett élettünetek lassan kint el fognak enyészni, holott ugyanazok visszatérnek, ha a fémlemez az előbbi helyre visszatétetik, s addig hagya­tik a hüdött tagon, mig az előidézett épületi tünetek állandóan megmaradnak, a mi nehány napig tartó munkába s a fémle­meznek ismételt fölrakosgatásába kerül. Ama gyöngeség­­érzést, mely a fémlemez több ízbeni fölrakosgatása után kö­vetkezik , B. úgy fejti meg, hogy a fémlemez behatása az idegfolyadékot kivezeti a testből épen úgy, mint az érvágás a vért kevesbíti meg; azért B. a fémnek ez iránybani hatá­sát idegfolyadék-bocsátásnak (saignée nerveuse , ad normam vérbocsátás) nevezte el. — Most az a kérdés, váljon melyik fém által érheti el az orvos kórismei vagy gyógyítási czél­­ját ? Ezt kinek-kinek magának keilend kisértések által meg­

Next