Orvosi Hetilap, 1860. július (4. évfolyam, 27-31. szám)

1860-07-15 / 29. szám

Pest, 1860. 26. sz. Julius 15. Előfizetési ár : helyben 4 frt. 50 kr., egész év 9 frt. Megjelenik minden vasárnap, vidéken félév 5 frt. egész év 10 frt uj pénzben. A lapot Megrendelhetni minden cs. hír. posta-hivatalnál, a sztr­illező közlemények és fizetések bérmentesen küldendők. kesztőnél új tér 10-dik szám, és a kiadónál Dorotty­autcz. Hirdetések közöltéinek soronként 14 új érért. 12-dik szám. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Szerkesztik : dr. Markusovszky Lajos és dr. Poor Imre. Kiadja : Müller Emil. Tartalom : A szervalkalmazási fénytünetről. C­z­e­r­m­á­k N. János egyetemi tanártól. S­e­m­m­e­l­w­e­i­s s­tr.J szülészeti korodájából. Medencze­­szűkület egy esete. Vége. Dr. Kreutzer F.szülészeti tanársegédtől. Könyvismertetés. Mitteilungen aus dem k. k. Zoolo­gischen Institute der Universität Pest. Veröffentlicht von C. B r .­h 1­o.­­ Prof. Ismerteti Dr. Balogh K. — Lapszemle: Festeny­­üledék a veseedényekben, váltóláz következtében. Csigolyaszúból származott gerinczvelői büdösnek villája általi meggyógyitása stb. Tárcza : Történeti tanulmány a magyar egyetemi ügy körül stb. Folytatás. K­á­t­a­i Gábortól. — Élettani intézetünk ügyében. — Vegyesek. Pályázatok. Szerk. levelezés. A SZEMALKALMAZÁSI FÉNYTÜNETRŐL. (Accommodationsphosphen). Czermák N. János tanártól. Hogy a Purkyné') által már fölhozott önérzési (subjecti­v) fény­tünetre ismét visszatérek, főleg azért történik , miszerint minél többnek figyelmét reá­vonván, lehető legszámosabb külön tapasztalatok ál­tal meg lehessen állapítani, hogy átalában miként vi­szonyul az egészséges szem ezen érdekes tünethez, melyet kevéssel ezelőtt tüzetesen megvizsgálván, miután a szemalkalmazási mozgásokkal szoros össze­függésben állónak találtam, „szemalkalmazási fény tünet“ névvel jelöltem.2) Ezen észlelésekre csak az alkalmas, ki az önérzé­si látásban jártas és szemalkalmazási készülékét telje­sen hatalmában tartja ; ha pedig az észlelőknél ezen két alap­föltételnek egészen elég téve nincs, akkor az eredménynélküliség mit sem számít. Azon kevés egyén közül, kik közelebbi ismerőim körét teszik, egy sincs, ki az idevágó kísérletet meg­­tevén, a PurkynS-nél és nálam oly nyilvánvalón elő­jövő fénytünetet észlelte volna.3) Miután fel nem tehetem, hogy mind­egyik­ük­­n­é­l a kisértésben való járatlanság és türelmetlenség­ben lett volna a sikeretlen eredmény oka, oly sze­mek létezését kell felvennem, melyeknek szervi és erő­művi alkata a szemalkalmazási láztünet előidézésére kevésbé alkalmas. Ezt azonban további vizsgálatok , melyek vége­­zésére ezen sorok által minden illetékes természet­búvárt felhívok, döntsék el. Azon jelentőség, melyet az i. h. a szemalkalma­zási fénytünetnek tulajdonítván , most is egész fértel­mében fenntartok, mindazokat érdekelni fogja, kik a szemalkalmazási erőm­űzet (Accommodationsme­­chanismus) felőli újabb nézetek fejlődését figyelemmel kisérték. — Most a dologra. Ha szemeimet sötétben a közel pontra (Nahpunkt) alkalmazom, s midőn közelnézés (Nahesehen) követ­keztében származott jelentékeny megerőtetést érzek, azt rögtön félbeszakítom, a közös háttér határa köze­lében keskeny, meglehetősen élesen jelölt jelentékeny átmérős tűzkarikát látok előtűnni, mint ezt Pur­kyné közzé téve. Az általam látott tűzkarika nem kerek, hanem petéded, milyen nálam maga a láttér is; a rövidebb átmérő függélyesen, a hosszabb pedig harántál áll; szélessége fenn és alant csekélyebb, mint jobb és bal oldalon. A leírt fénytünetet kényem szerint többször egy­más után elő nem idézhetem; úgy látszik, hogy a részvevő reszegelemek izgékonysága csakhamar ki­merül. Ennélfogva ajánlható, hogy ki azon tünetet meg­ismerni akarja, miután a kísérletet 5 — 6-szor sikerte­len ismételte, csak hosszabb nyugidő után fogjon újra hozzá. A legalkalmasabb észlelési idő éjszaka vagy reggel a felébredés után van, midőn a reczeg teljesen kinyugodott. Nem szükség, hogy azon a szemalkalma­zási tünettel összetéveszthető kicsiny egész vagy fél tűzkarikákra óva figyelmeztessek, melyek a lázidegnek szembe való térése helyén vehetők észre, ha a szem erősen oldalfelé mozdíttatik. A tünet pontos elemzése a következőt mutatja : 1) Ezen önérzési fény színe az átalában ismert, a reczeg nyomása vagy feszítése által előidézett láztüne­­tekével (Druckbilder) egészen megegyez. Minélfogva a tárgyalt fénykarika a reczeg bizonyos tájának k­ü­s- erői (mechanische) ingerlésén alapul — a fény tü­net (phosphen). 2) Miután a láttéren a jelentékeny átmérős tűz­karika körül még a melléklátás (indirectes Lehen) ál­tal észlelhető sötét tér van jelen, a külöröileg izgatott 29 ') Purkyné: Beobachtungen und Versuche der Physiolo­gie der Linne. Berlinben, Reimernél 1825. 2 köt. 115­1.­­) Czermák: Ueber das Accomodationsphosphen. Si­­tzungsber. d. k. Akad. d. Wiss. Bécsben 1857. a novem­beri füzet, — azután Moleschott Untersuchungen 1858. V. köt. 3) Legközelebb ezen irányban való kisérlettételre Balogh Kálmán segédemet szólitottam fel, ki rendes látású, de kevéssé izgékony szemei által a szemalkalmazási fénytü­netre vonatkozó állításomat minden lényeges pontban megerősíthette.

Next