Orvosi Hetilap, 1860. július (4. évfolyam, 27-31. szám)
1860-07-15 / 29. szám
Pest, 1860. 26. sz. Julius 15. Előfizetési ár : helyben 4 frt. 50 kr., egész év 9 frt. Megjelenik minden vasárnap, vidéken félév 5 frt. egész év 10 frt uj pénzben. A lapot Megrendelhetni minden cs. hír. posta-hivatalnál, a sztrillező közlemények és fizetések bérmentesen küldendők. kesztőnél új tér 10-dik szám, és a kiadónál Dorottyautcz. Hirdetések közöltéinek soronként 14 új érért. 12-dik szám. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Szerkesztik : dr. Markusovszky Lajos és dr. Poor Imre. Kiadja : Müller Emil. Tartalom : A szervalkalmazási fénytünetről. Czermák N. János egyetemi tanártól. Semmelweis str.J szülészeti korodájából. Medenczeszűkület egy esete. Vége. Dr. Kreutzer F.szülészeti tanársegédtől. Könyvismertetés. Mitteilungen aus dem k. k. Zoologischen Institute der Universität Pest. Veröffentlicht von C. B r .h 1o. Prof. Ismerteti Dr. Balogh K. — Lapszemle: Festenyüledék a veseedényekben, váltóláz következtében. Csigolyaszúból származott gerinczvelői büdösnek villája általi meggyógyitása stb. Tárcza : Történeti tanulmány a magyar egyetemi ügy körül stb. Folytatás. Kátai Gábortól. — Élettani intézetünk ügyében. — Vegyesek. Pályázatok. Szerk. levelezés. A SZEMALKALMAZÁSI FÉNYTÜNETRŐL. (Accommodationsphosphen). Czermák N. János tanártól. Hogy a Purkyné') által már fölhozott önérzési (subjectiv) fénytünetre ismét visszatérek, főleg azért történik , miszerint minél többnek figyelmét reávonván, lehető legszámosabb külön tapasztalatok által meg lehessen állapítani, hogy átalában miként viszonyul az egészséges szem ezen érdekes tünethez, melyet kevéssel ezelőtt tüzetesen megvizsgálván, miután a szemalkalmazási mozgásokkal szoros összefüggésben állónak találtam, „szemalkalmazási fény tünet“ névvel jelöltem.2) Ezen észlelésekre csak az alkalmas, ki az önérzési látásban jártas és szemalkalmazási készülékét teljesen hatalmában tartja ; ha pedig az észlelőknél ezen két alapföltételnek egészen elég téve nincs, akkor az eredménynélküliség mit sem számít. Azon kevés egyén közül, kik közelebbi ismerőim körét teszik, egy sincs, ki az idevágó kísérletet megtevén, a PurkynS-nél és nálam oly nyilvánvalón előjövő fénytünetet észlelte volna.3) Miután fel nem tehetem, hogy mindegyiküknél a kisértésben való járatlanság és türelmetlenségben lett volna a sikeretlen eredmény oka, oly szemek létezését kell felvennem, melyeknek szervi és erőművi alkata a szemalkalmazási láztünet előidézésére kevésbé alkalmas. Ezt azonban további vizsgálatok , melyek végezésére ezen sorok által minden illetékes természetbúvárt felhívok, döntsék el. Azon jelentőség, melyet az i. h. a szemalkalmazási fénytünetnek tulajdonítván , most is egész fértelmében fenntartok, mindazokat érdekelni fogja, kik a szemalkalmazási erőműzet (Accommodationsmechanismus) felőli újabb nézetek fejlődését figyelemmel kisérték. — Most a dologra. Ha szemeimet sötétben a közel pontra (Nahpunkt) alkalmazom, s midőn közelnézés (Nahesehen) következtében származott jelentékeny megerőtetést érzek, azt rögtön félbeszakítom, a közös háttér határa közelében keskeny, meglehetősen élesen jelölt jelentékeny átmérős tűzkarikát látok előtűnni, mint ezt Purkyné közzé téve. Az általam látott tűzkarika nem kerek, hanem petéded, milyen nálam maga a láttér is; a rövidebb átmérő függélyesen, a hosszabb pedig harántál áll; szélessége fenn és alant csekélyebb, mint jobb és bal oldalon. A leírt fénytünetet kényem szerint többször egymás után elő nem idézhetem; úgy látszik, hogy a részvevő reszegelemek izgékonysága csakhamar kimerül. Ennélfogva ajánlható, hogy ki azon tünetet megismerni akarja, miután a kísérletet 5 — 6-szor sikertelen ismételte, csak hosszabb nyugidő után fogjon újra hozzá. A legalkalmasabb észlelési idő éjszaka vagy reggel a felébredés után van, midőn a reczeg teljesen kinyugodott. Nem szükség, hogy azon a szemalkalmazási tünettel összetéveszthető kicsiny egész vagy fél tűzkarikákra óva figyelmeztessek, melyek a lázidegnek szembe való térése helyén vehetők észre, ha a szem erősen oldalfelé mozdíttatik. A tünet pontos elemzése a következőt mutatja : 1) Ezen önérzési fény színe az átalában ismert, a reczeg nyomása vagy feszítése által előidézett láztünetekével (Druckbilder) egészen megegyez. Minélfogva a tárgyalt fénykarika a reczeg bizonyos tájának küs- erői (mechanische) ingerlésén alapul — a fény tünet (phosphen). 2) Miután a láttéren a jelentékeny átmérős tűzkarika körül még a melléklátás (indirectes Lehen) által észlelhető sötét tér van jelen, a külöröileg izgatott 29 ') Purkyné: Beobachtungen und Versuche der Physiologie der Linne. Berlinben, Reimernél 1825. 2 köt. 1151.) Czermák: Ueber das Accomodationsphosphen. Sitzungsber. d. k. Akad. d. Wiss. Bécsben 1857. a novemberi füzet, — azután Moleschott Untersuchungen 1858. V. köt. 3) Legközelebb ezen irányban való kisérlettételre Balogh Kálmán segédemet szólitottam fel, ki rendes látású, de kevéssé izgékony szemei által a szemalkalmazási fénytünetre vonatkozó állításomat minden lényeges pontban megerősíthette.