Orvosi Hetilap, 1861. január (5. évfolyam, 1-4. szám)

1861-01-13 / 2. szám

Pest, 1861. Ä« sä. Január 13. ICIÓfizetési ár , helyben 4 frt. 50 kr., egész év 9 frt. vidéken felév 5 frt. egész év 10 frt uj pénzben. A lapot illető közlemények és fizetések bérmentesen küldendők. Hirdetések közöltétnek soronként 14 újkrért. Megjelenik minden vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir. postahivatalnál«, a szív—köszlőnél újtér 10-dik szám, és a kiadónál Dorottyául«:» 12-dik szám. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Tulajdonos és felelős szerkesztő : dr. Markusovszky Lajos. Kiadó : Müller Emil. Tartalom : Dr. Kovács-Sebestényi, kórh. főorvos. Egy jobb oldali Stenon-féle vezeték-sipoly esete, az elválasztott folyadék — nyál — vegybontásával. — Dr. Balassa J. egyetemi tr. Adatok a gégetükrözéshez kór- és gyógytani szempontból. Folyt. — Könyvismertetés dr. Balogh K. egyete trsegéd. Grundrisse der Physiologie des Menschen, v. J. Bécard , übersetzt durch Dr. Kolb. — Lapszemle: A húgy czőszorok kór- és gyógytana angol búvárok szerint. Folyt. — Hártyás torokláb; — izzadmányos bőrláb ; — a függő szájpad büdöse; — fekete hályog; — az alvégtagok hűdése. — Szívtultengés billentyűbaj nélkül stb. Tárcza : Dr. Korányi Frigyes. Eszmék a haza közegészség ügyeinek rendezése körül. Folyt. — F. N. A gyermekjátékok egészségi és neveléstani jelentőségükben stb. (Vége) — Budapesti orvosegylet. — Vegyesek. — Pályázatok. — Szerkesztői levelezés. Egy jobb oldali Stenon-féle vezeték- sipoly esete , az elválasztott folyadék — nyál — vegybontásával. Dr. Kovács Sebestény E. kórházi főorvostól. A múlt év augustus hava 25-én L. D. 19 éves fiatal kereskedősegéd vétetett fel osztályomra, egy lencse nagyságú, mérsékelten bevonult hegképlettel övedzett nyílt fekélylyel, jobb pofája közép táján a járomív alatt. Ezen fekély az éktelenségen kívül, melyet okozott, még azért vált a betegre nézve elviselhetetlenné, mivel arczát mindig nyúlós nedvvel fertőzé, mely beszéd, különösen pedig evés közben cseppekben csurgott alá, s ezen, másokra nézve undorító baj miatt, étkezés közben visszavonulni, foglalkozásával pedig felhagyni volt kénytelen. Betegsége keletkezéséről a következőket közlé : Egészséges szülőktől származván, maga is egy öt év előtt kiállott hagymázon kivűl egészséges volt. 1858-ban augustus hóban jobb pofája igen csekély fájdalom mellett megdagadt és megkeményedett, mely daganat és keménység az alkalmazott nadályok, pépborogatás s húzó flastromok daczára sem oszlott el, hanem 15 hó múltával, t. i. 1859. October havában, a keményedett pofa közepén, dió nagyságú, veresen színezett újabb dag keletkezett, mely felfakadt s belőle nagyobb mennyiségű geny ürült ki. A genyedés lassan megszűnt, a dag lelohadt, eloszlott, de a fentebb leírthoz hasonló fekély makacsul megmaradt egész január haváig, mikor az is nagyobb részt behúzódott s csak igen csekély váladékot üritett ugyan ki, de beszéd és evés közben a beteg arcza mindig bő izadsággal boríttatott el. Martius havában a sekély nagyobbodott, s belőle több váladék ürült ismét ki, melyre az arcz megszűnt izzadni. Ezen állapot a legkülönneműbb gyógykezelések daczára mindig ugyanaz maradt. A lencse nagyságú heggel környezett fekélyből, a vizsgálatkor is, színtelen, átlátszó, nyúlós nedv folytonosan szivárgott ki, mely beszéd és rágás közben nevezetesen szaporodott és higabb lett. A szájüreg illető oldala a balnál szárazabb volt, s ezen oldalon a rágott falat csak lassan nedvesedett meg, s azért is a beteg ösztönszerűleg a bal oldalon rágott. A Stenon-féle vezeték nyílása kifelé vonulva és zsugorodva találtatott. A fekély nyílásán bevitt vékony kutasz kifelé mélyebben volt bevihető, előfelé csak pár vonalnyira merült. A fekély kifejlődése, lefolyása, helye, alakja s a kiürülő folyadék minősége stb. a Stenon-féle vezeték fekélyes átfúródását vagyis a nyálsipolyt kétségtelenné tevék. Midőn az ekkép megállapított kórhatárzat után, az alkalmazandó gyógykezelésről szólanék, megemlékezvén a nyálnak általában, de különösen a fűltőmirigynyálnak alkatrészei s élettani hatásáról létező s egész a legutolsó időkig még meg nem állapított és szétágazó nézetekről, elhatároztam : felhasználni ezen ritkábban előforduló esetet, s felszólítani a beteget, miszerint legyen szíves egy bizonyos ideig türelemmel lenni, míg némely tanulságos kísérleteket vihetünk véghez, melyre ő a meggógyulás reménye alatt késznek is nyilatkozott. A tett vizsgálatok vegyi része kivitelénél kitűnő vegyészi készületségű gyógyszerész Molnár János barátom — ki általában minden ily nemű vizsgálataimnál mindig szívesen fáradozik — nyújtott segédkezet. A fültőmirigy, mint tudjuk, már alkatilag is eltér a többi nyálmirigyektől. A nyálmirigyek üreg lenyomata ugyanis átalában nagyon hasonlít egy sűrű apró szemű szőllőfürthöz. A szemek sűrűsége vagyis száma, valamint a mellékszáracsoké, melyek a főszárba nyílnak, igen változó. A véghólyagcsák csövfalai, átlátszó alaphártyából és hámból állanak, s ez utolsó sejtjei, melyek nyálsejteknek neveztethetnek, sűrűn csoportozódnak, s mindenütt gömbösek és szemcsét tartalmaznak, s a hólyagosakrét csaknem teljesen kitöltik. A fültőmirigynél ezek tartalma annyiban tér el a többiektől, mennyiben ennél a szemcsés és zavaros alak hiányzik, s a mennyiben az víz és eczetsav által nem csapódik le. Az elválasztott nedvet illetőleg lássuk a vizsgálatot. Az emberi fültőmirigy- nyálat eddig Lehman szerint (Zoochemie 6-ik 1.) vegyileg csak Mitscherlich, Van Setten és Cl. Berard vizsgálták. Ezen szerzők szerint az emberi fültömirigynyál víztiszta, színtelen, szag és íznélküli, nyúlós, égvényre mutató folyadék. Minőségi tekintetben nevezett szerzők szerint következő alkatrészekből áll : Hameleg, szikéleg és mészből, összekötve szénsavval és egy szerves testtel. Sokféle kémlelet alá vétetett ezen szerves anyag a czélból, ha váljon keveréke-e több testeknek, vagy valamely sajátszerű anyag. A kémleletek eredménye az, hogy ezen szerves anyag igen hasonló a sziksófehérnye (natr. albuminat) és sajtanyához (casein), de ezekkel nem azonos. Nyáladék (ptyalin) nevezete alatt sem mindig ugyanazon anyag értetik. Különböző az a szerzők által választott előállítási mód szerint, vala-