Orvosi Hetilap, 1861. április (5. évfolyam, 14-17. szám)

1861-04-07 / 14. szám

259 és rajzoknak elkészítésével, miről az intézetnek egyre szaporodó tanszer-gyűjteménye tehet tanúságot. Az itt következő akologiai mutatványban növen­dékeim közreműködéseinek példányát mutatom be a tisztelt olvasó közönségnek. * * Óllónemű szerekről a régi görögöknél csak emlí­tést, de azoknak se rajzát, se leírását nem találjuk. Azon ábrák, melyek a 11. és 12-ik századi Albukazem arab munkáiban előfordulnak, az akkori ollóknak tö­kéletlen minőségéről szintúgy mint rajzolóiknak cse­kély ügyességéről tesznek bizonyságot. Amazok t. i. mint első rendű kettős emeltyűk jelennek meg, alul felül metszők, tehát nyeletlenek és metszésre két kéz­zel tartandók. Közelebb a mostani ollókhoz már azon műszerek állanak, melyeket a 16-dik században Dry­ander és Riff, későbben Fahr, ab Aqua­­pendente és Skultet munkájikban rajzolva talá­lunk , de illő arány és alakra nézve még hiányosak. Tisztább világot az ollóknak szerkezetére, műhatására és lehető tökéletesedésére legelőször Percy árasz­tott azon irataiban, melyeket ő 1771. és 1785. sebészi eszközökről és különösen ollókról szerzett, ezeket sebészi czélokra alkalmazni tanítván bennünket. Az ott megállapított szabályok ma is útmutatásul szolgál­nak ollóinknak elkészítésére. Az ollók sebészetben egyaránt lágy és kemény, nem igen vastag szövetrétegeknek átmetszésére hasz­náltatnak, ezen tekintetben késekhez hasonlítván, me­lyeket néha felülmúlnak a metszésnek hatályossága és a metszvonal tisztaságára nézve. Ezenkívül az ollónak kezelése könnyűnek is mondható, s alkalmazása néha csekélyebb segédkészlettel járónak, mint a késeké. Az ollónak jeles metsző képessége oly módon magyarázható, hogy az első rendű emeltyűkint egyesített kettős ék, midőn két ellenke­ző oldalról egy időben az átmetszendő testbe hatol, egymásnak egyszersmind gyám pontul is szolgál. Ezen tételnek valósá­gát a következőkké bizonyítjuk be :*) I. Gondoljunk két első rendű emeltyűt (1. 1. ábrát), mely M N M' N' síkon 0. közös gyámpont körül forog. Tegyük fel továbbá, hogy 0 M. és 0 N. emeltyűkarok azon egy hosz­­szaságuak, és hogy M. és N. pontokon két egyenlő erő mű­ködik, melyeknek közös mértéke a p. és melyeknek arányai Mx. és Ny. az illető emeltyűkarra függőleges legyen. Gondoljuk tovább, hogy ON' és OM' karok közé M'N' nevű test oly módon van helyezve, miszerint az a két karnak egymáshozi közeledését akadályozza, akkor a test M' és N' pontján két oldali egyenlő g. nyomást fog szenvedni, melynek M'x. és N'y. iránya a megfelelő karra függ arányos, s melynek foka OM'ρON' távolsággal, megfordított arányban van p: q =M'0 : MO. Midőn tehát q. nyomás azon fokra emelkedett, melyen a testparányok összefüggési tehetségét felülmúlja, akkor a két karnak egymáshoz közeledtével a testrészeknek megválása valóban bekövetkezik, azaz a test ketté fog vágatni. Tudjuk, hogy az összefüggés terjedékeny és cseppfolyós 1. ábra­ testeknél csaknem semmi, sok szilárd testeknél ellenben oly nagy, hogy legyőzésére néha igen nevezetes erő kívántatik meg. Hogy ily erőre annál könnyebben tehessünk szert, czélszerűen az emeltyű­vel más egyszerű gép : t. i. az é­k volt összekötve. Ha tehát OM' és ON' vonalakat, mint két éknek egymásfelé irányzott élét kép­zeljük , az ollónak tökéletes mathematikai eszméjével birunk. q. nyomás az OM',ON' karoknak hosszától függvén, annál nagyobb lesz, minél rövidebbek amazok, s ennélfogva megérthető, mikép a metszés annál köny­­nyebben történik, minél közelebb a zár­hoz támadjuk meg az átmetszendő testet ollóval. Nem vélem fölöslegesnek azon erőt, mely az ollómetszésnél alkalmazásba jő, itt közelebb megvizsgálni. Gyűrűs nyelű ollókon izomerő az, mely a műszert moz­gatásba teszi, még­pedig a hüvelykujjnak ellenteve és hajtó, továbbá a többi ujjak hajlító izmainak ereje. Ennek egyszerű eredménye az, hogy M. és N. pontokat (1. 2. ábrát) egymáshoz közelíti, tehát­ az MN. egyenes vonalnak irányában működik és ezen vonalt megrövidítni törekszik. Ezen erőt a két támpontra oly módon elosztottunk gondolhatjuk, hogy midőn az egész izomerőt 2 r.­­nek nevezzük, egyegy r. erő M. és N. pontokban két egymással el­lenkező irányban működjék. A két erőnek irányát MN. vonal képvi­seli, mely mivel MO. és NO. emel­tyűkre nem fügyirányos, mind­egyik r. erő két-két összetevőre (componensre) oszlik, melyek egyi­ke Mp. az illető emeltyűre fügy­irányos, másika Ms. vele párhuza­mos irányban hat. Mp. összetevő az előbb felhozott p. erővel, mely az olló hatását főkép eszközli ugyan­azonosítandó. Ms. összetevő az ellenoldali egynemű erővel oly ered­ményezőt szül, mely (ha az ollótartó kezet rögzítettnek gon­doljuk) 0. pontot Ox. vonalnak irányában oly módon tolja elő, hogy midőn az olló záródik, o. pont po­szt darabbal előre halad. E tényből azon figyelemre méltó következés folyik, hogy az ollólapok nem egyedül ékek módjára nyomulnak a testbe, hanem az ollónak minden bezáródásánál tolatván előre, így kések módjára is vágnak. Ha az ollónak előnyomuló mozgását azáltal is támogat­juk, hogy a műszert illő erővel előre az ellenálló test felé tol­juk, akkor az ollónak kétszerű hatása még szembetűnőbbé lesz. Tudjuk, hogy papírt, vásznat, posztót sat, éles ollóval hosszában felhasíthatunk a nélkül, hogy a műszert ismételve nyitni és zárni kényteleníttetnénk. II. Közönséges ollólapnak haránt metszetét tekintvén, meglátjuk, hogy az lényeg szerint ab cd. ferdénydedhez ha­sonlít (1. 3. ábrát), 3. ábra. ely b.-ről df.-re vezetett függh­ányossal két részre oszolható el, u. m. 1) bee.­épszögű háromszögletre, mely az itt egyedül hatályos egyszerű éknek metszetét képviseli és 2) a b d e. négyszögre, oly éknek meg­felelőre, melynek meghosszabbított oldalai egymást f.-ben metszik. Ez utóbbi ék tehát a kettőnek élesbbike. bee. éknek hatályosságáról nem kétkedhetünk, mert ez­­ az, mely tulajdonképen vág; de azért ama kérdés sem válik­­ fölöslegessé , váljon a b d­e. ék a metszést sehogy sem segíti ? 2. ábra. *) Nékám S. a mennyiségtannak ez egyetemnél h. tanára és akkori tanítványom felszólításomra 185*/9. a sebészi ollók és fűrészek tanát illetőleg erőműtani fürkészetet tett és velem közlötte, a miknek egy részét itt közzétenni vettem alkalmat. 260

Next