Orvosi Hetilap, 1862. május (6. évfolyam, 18-21. szám)

1862-05-04 / 18. szám

■ MK. Pusi, 1862. Május 4. Előfizetési kr . helyben egész év 9 frl. félév 4 frl. 50 kr. évnegyed 2 frl. 25 kr. vidéken egész év 10 frl. félév 5 frl. évnegyed 2 frl. 50 kr. A közlemények és fizetések bérmentesi­­tendők. Hirdetésekért soronkint 14 uj dr. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden cs. hír. postahivatalnál, a szerkesztő­nél újtér 10. sz. és Osterlamm K. könyvkereskedésében, újtér a kioszk átellenében. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórhuvárlat közlönye. Tulajdonos és felelős szerkesztő: MarkuBOVSZKy Lajos tr. Főmunkatárs : Balogh Kálmán tr. Tartalom. Kugel L. tr. : A reczeg azonos helyeinek tana és N­a­g­e­l tr. legújabb ,,A látás két szemmel“ czimű műve. — K­a c­z á n d e r Á. tr. : Mély lapoczfekvés 5 fejezés a Braun-féle fejező horoggal 5 bel- méhhártyaláb­­ gyógyulás. — M e­n­d­l L. tr. : Sebészeti adatok a bécs-wiedeni kórházból. Rákos beszűrődések. — Könyvismertetés, Balogh K, tr. : Klinik der Leberkrankheiten von Dr. F. Th. F­r­e­r­i­c­h­s. Folyt. — A bonettan rövid kézikönyve. Irta ifj. Z­­­a­m­á­r V, tr. — Lap­szemle: Langyos és meleg borogatások bizonyos szemloltoknál Graefe-től. — Térdalatti ütérdag, nyomás gyógyulás. — Apróbb szemelvények. — Gyógytani újdonságok. Tárcza s Kati Toinás tr. : Emlékbeszéd Margonyai Gábor tr. felett. — Batizfalvi S. tr.: A gyógytestgyakorlat lényege történeti és elméleti szempontból. Folyt. — Bo­. Schordann tanár végrendeletének közérdekű pontjai. — Vegyesek. H­atodik é­vf­oly'sa.xKi.. A RECZEG AZONOS HELYEINEK TANA és Nagel tr. legújabb, „A látás két szemmel“ czimű műve. Kugel Lipót tr.-tól. Azon tünet, hogy mi két szemmel csak egysze­rűen látunk, már a régi életbuvárok és orvosok által akként magyaráztatott, hogy mindkét szemünkben azonos helyeknek kell lenniük, melyek izgatásuk okát a tér ugyanazon helyén keresik. Oly lát tárgyakat (Gre­­sichtsobjecte), melyek képüket mindkét részében azo­nos pontokra fektetik, egyszerűen látjuk; kettősen pedig ha a kép különböző reczegpontokon képződik. Az imént kifejtett föltevény Müller lángeszű kísérletei által erősebb támaszt és általános elterjedést nyert; a most fennálló élettani láttán vele és általa épült.­­ A láztömbészetnek (stereoscopia) feltalálása Wheatstone által a reczeg azonos helyeinek föltevé­­nyét rögtön halomra dönteni látszott. Ő legelőször is arra figyelmeztetett, hogy gyakran egy és ugyanazon tárgyról mindegyik szemünkben különböző képet nyerünk, s hogy daczára annak a tárgyát mindkét szemünkkel egyszerűen látjuk. a b a Az első ábrán a­ tárgy inkább jobbra fekszik a középsíktól. Az iránysugarakat mindkét szem közép­pontján áthúzván, a bal szemben L képet nyerünk, mely, mint látni való, jóval kisebb, mint a jobb szem­­ képe. A második ábrán ab tárgy olyformán fekszik ugyan, hogy középpontja mindkét szemtől egyenlő távolságban van, bal vége azonban a jobbnál maga­sabban fekszik, s itt ismét különféle képnagyságot nyerünk, a jobb szem­­ képe kisebb mint a bal.­­ Minél inkább oldalvást fekszik e szerint valamely tárgy, s minél hajlottabb az, képe a két szemben an­nál különfélébb. Ezen két mozzanat hatása, mint az ábrából kitűnik, annál feltűnőbb lesz, minél közelebb fekszik a tárgy a szemhez.­­ Miután Wheatstone valamely tárgy két szemmeli megtekintésénél a re­­szegkép imént említett különféleségére figyelmezte­tett volna, egy s ugyanazon tárgynak két távlati (per­­spectivisch) rajzát készité, melyek úgy voltak alkotva, mint a két reczegkép, melyek ezen tárgy két szem­meli megtekintésénél a reczegen képződnek, s most a jobb reczegképnek megfelelő képet a jobb, s a bal reczegképnek megfelelő képet a bal szemnek elé tart­ván, kiderült, hogy azokat nemcsak egyszerűen lát­juk, hanem a tárgy tömbi tulajdonságai is, mint a domborodások, mélyedések feltűnő módon észrevehe­tők. Azon készület, melylyel még összetérő lázten­­gelynél is tömbileg látunk, mint tudva van, tömbi szekrénynek (stereoscop) hivatik. Kimutatván egyszer­smind, hogy tömbileg oly jól egy szemünkkel sohase láthatunk, a két szem fontossága a tömbi látásra nézve be volt bizonyítva. Ezen Wheatstone-féle tan által az azonossági tétel súlyos csapást szenvedett, így állott a dolog da­rab ideig, míg végre Bruecke az azonossági fölte­vény alapján a tömbészeti (steroscopikai) tünetek ma­gyarázásával föllépett, s így a reszegpontok azonos­sági tanát megmentette. Bruecke magyarázata kö­­vetkező : Egy csonka kúp csonkított végével vízirányosan felénk fordul­ván, bizonyos távolságból két sze­münkben L és R reczegképeket adand. Ha L és R ábrát két A B és A B­ csövön keresztül mindkét sze­münkkel úgy tekintjük, hogy a bal reczegnek megfelelő kép a bal, s a jobb jobbnak megfelelő a jobb szembe essék, a két ábra szemünk előtt csakhamar összeolvad, s két egymás előtt lebegő kört látunk, melyek közül a *) Das Sehen mit 2 Augen von Dr, Albrecht N a;g e 1, Privat­­docenten der Univercitaet Bonn. Heidelberg 1861.

Next