Orvosi Hetilap, 1862. június (6. évfolyam, 22-26. szám)
1862-06-01 / 22. szám
119 420 mikénti származását, mert habár e körfolyamban a bonctanilag fölmerülhető változásoknak tudományosan megállapított majdnem netovábbját bírjuk, ezen eredményeket a kór származása megfejtésére általvinni mégsem lehet, miután a baj oly változékony kóralak, hogy betegágynál csak a tökéletesen kifejlett kórképek tüneteiből lehet azon általános boncztani változásokat a legvalószínűbben és majdnem csalhatatlanul föltételezni, melyek csak ezen kórfolyamnak kivételes sajátjai, de korántsem a boncztani változások fokát részletesen meghatározni. Tény az, hogy a Bright-féle veseelfajulás — a boncz tanárok állításai szerint — oly számtalan esetben kerül bonczkés alá, hogy gyakoriságára nézve semmi más bántalom vele nem versenyezhet, mit csak onnan lehet magyarázni, hogy ide nem számítva az igen számosan észlelhető kitűnő kórképpel jellegzett Brightféle vízkórsági eseteket, számtalan, az életben meg nem fejtett, vízkórral nem szövetkezett, idült homályos kórisméknek alapját képezheti, mint ezt több jeles kórodászok erősítik. Ha ez áll, mi a kórboncttani tapasztalatok után ítélve a legvalószínűbb, csak úgy lehetne a baj nyomára jönni, ha valamennyi homályos színezetű kórfolyamban a vizeletet vegytanilag kémlelnék, nemcsak a fehérnyére, de egyéb alkatrészeire is, s azt ezenfelül górcsőikig is megvizsgálnék. A körülményes vegykémlés afehérnyén kívül tanúsítja a soha nem hiányzó húgysavas sók aránylagos kereskedését, s a vizelet kisebb fajsúlyát; a górcső által pedig egyes ép vagy szétmállott, vagy Bellini-csövecskékhez hasonló bélhámsejteket látni, melyeket ezelőtt rostanyterménynek tekintettek, de a későbbi szigorúbb s tökéletesbbített górcsői kémlelés által összeállott belhámsejteknek bizonyultak be. Nem elegendő döntő ismérv a fehérnye jelenléte a vizeletben a Bright-féle kór meghatározásra, mert számtalan bölesetekben fölfedezhető, anélkül hogy mindjárt annak kellessék keresztelni. A fehérnye előjön mindazon vese, húgyhólyag, húgyvezetők lobos bántalmaiban, melyek lefolyása alatt a húgyban vér vagy geny találtatik, vagy ezek nélkül is, s mindazon külső s belső okoknál fogva, melyek a vesékben cselekvő vagy szenvedő vérbőséget keltenek, valamint oly általános élet- s kórtani körülményekkel szövetkező befolyásoknak köszöni eredetét a Bright-féle kór, melyek a vesék hájas elfajulásának kedveznek, vagy az arra való hajlamot elősegítik, minden előre ment vesebeli vértömülés legkisebb jelei nélkül. Oly élettani befolyások lehetnek: elégtelen, vagy kizárólag növényi táplálék, szeszes italokkali visszaélés, szokványos isszákosság, szóval a nyomort jellemző életmód (Mayer, Becquerel). A Bright-féle kór idült alakja keletkezésének kedvező vagy azt egyenesen előidézhető kórtani körülményekhez leginkább sorozandók : a gümő- és görvélykóros kórvegy, a mocsárgerj, húgyár (diabetes). Azon külső befolyások közül, melyek következtében a vesékben cselekvő kövérűség, s ez okozta heveny Bright-kór támadhat, leginkább azoknak sokfélesége említendő meg, melyek a takaróban működési zavart idézhetnek elő. A belső okhoz számítandók mindazon kórfolyamok, melyek általánosan az egész szervezetet kisebb-nagyobb mérvben megrohanják. Ilyenek a lázas változások, melyek a vesékben vértömülést, s ez által múlandó vagy maradandó Bright-féle kört vonhatnak maguk után, így tapasztaljuk gyakran visszatérő váltólázaknál, heveny börkütegeknél, s ezen utolsók közül leggyakrabban a vörhenyben és gyakran némely lobos körfolyamatokban is. u. m. tüdő, mellhártya, heveny hörglobban, s csúzos csuklókban, nagyon gyakran orbánczban és majdnem minden szerves loboknál (Mayer, Becquerel) fedezhetni föl a vizeletben fehérnyét az említett vesékben létrejöhető cselekvő vérbőség miatt. Szenvedő vérbőséget, s ennek következtében Bright-kórt teremtő belső okhoz számítandók: szervi, szív, tüdő s májbántalmak, terjedelmes hasvízkórság, hasdagok s a terhesség. De melyek volnának azon ismertető jelek, melyek az életben a nélkül, hogy a vizelet körülményes vegykémlését s górcsői vizsgálatot — melyhez úgyis, sajnosan kell megvallani, kevesen értünk — megtennék, a kór tűneti fehérnyés veselobot megkülönböztetik az eredetileg vagy másodlagosan fejlődött maradandó boncztani változatokból eredő Bright-féle kórtól ? Ezen ismertető jelek a következőkben központosulnak , hogy a vizeletben feltalálható fehérnye csekély mennyiségű és igen változékony, majd igen sok, majd igen csekély, néhány nap után egészen elenyészik, s megint megjelen, a legtöbb esetekben a vese vérbősége semmi különös jelenségek által nem külöli magát, vízkórságot nem észlelhetni. Mindezen fenn idézett bel - külső okok sorozatát a jelen esetre alkalmazva, véleményem szerint a betegnél a Bright-féle kór nem akkor kezdődött, mikor a kül nemzetészek nagyfokú vizenyősdagja által okozott járás-kelésbeni akadály a vizelési fájdalmak miatt kényszerült orvosi segélyhez folyamodni, hanem legvalószínűbb , hogy a csecsléb kezdete napján a Brightféle vesekór fészke is megalakult legyen, s igen hihető, ha akkoriban a vizelet vegytani kémlése megtörténik vala, hogy már akkor is fehérnyére bőven, s talán a vese vérbőségét bizonyító egyéb alkatrészekre is bukkanunk. Tagadhatlan, hogy jelen keresetben két ok járult a Bright-féle vesekór keletkezéséhez, az egyik a terhesség okozta erőművi vérbőség (mechanische Hyperaemie), a másik külbefolyás, a meghűlés. Hogy némely terhességi esetekben a visszeres vérpangás miatt részletes börvízkórságot, észlelünk, a mindennapi tapasztalásból tudjuk, de hogy általános has-s börvízkórságot pusztán terhességnek tulajdonítani lehessen, anélkül hogy mélyebben gyökerező kórokkal, vagy boncztani körülménynyel okadatoltassék, ellenkezik a kórtan elveivel s tapasztalati adatokkal. Hogy a leírt kórfolyam álnokul fejlődött, s azért eleintén kikerülte úgy a beteg mint a orvos figyelmét, kiviláglik a kórtünetek lassú fejlődéséből, mely körülményt az idült alakú Bright-kórnál gyakran tapasztalhatni, úgy hogy a beteg sinlödő állapotjára csak a vizenyős daganat kezdetével lesz figyelmessé. Igen figyelemre méltó azon észlelés, hogy a csecsléb kéz-