Orvosi Hetilap, 1863. április (7. évfolyam, 14-17. szám)

1863-04-05 / 14. szám

269 270 A fehér folyás, (leucorrh­oea) gyógyításáról ásványvizek által. Hasenfeld Manó Jr., szljácsi fürdőorvostól. (Vége), A kórtani adatok elősorolása után, mellőzvén a fehér folyás gyógykezelését akár orvosi akár sebészi eszközökkel, egye­nesen jelen értekezetem feladatához térek át, azon kérdést tevén föl, hogy az ásványvizek használatától le­het-e sikert reménylenünk a fehér folyás gyó­gyításánál, s mikor és mily föltétek mellett? Erre úgy hiszem azt felelhetjük, hogy igenis, a legtöbb esetben,­­ ha a méh megváltozhatlan szöveti kóros állapota vagy fekvési rendellenessége nem szolgál a bántalom alap­jául. De ebből egyátalán nem következik, hogy e vagy ama vizet a fehér folyás specificumának lehet tartani, sőt azt is mondhatjuk, hogy sok fehér folyás nem is az ásványvíz vegyi alkatrészeinek köszönheti valamely fürdőhelyen gyógyulását, hanem hogy ide más körülmények is kedvezően járulnak; pél­dául hogy a nő 2— 3 hónapig a közösüléstől tartózkodik, s hogy gyógyhelyen több alkalma van az ivarszervek tisztán tartására, mit otthon kisebb-nagyobb mértékben elhanyagol. Ellenben vannak ismét esetek, hol csak az ásványvíz vegyi és természettani tulajdonságaival arathatunk sikert, s hol a gyógyulást csakis ezeknek kell tulajdonítanunk. Tudva van, hogy a fehér folyást gyógyhelyeken az ás­ványvíznek belső használatával, vagy telifürdőkkel kádak vagy tükrökben, vagy ülőfürdőkkel és a felhágó méhzuhanynyal, vagy befecskendésekkel szokták gyógyítani, vagy pedig láp­fürdőkkel (Moorbäder); — és hogy ezek alkalmazásánál az ásványvizek oly módon hatnak, hogy vagy az egész szerve­zetre általán vagyis a vérvegyre kedvezően befolynak, vagy hogy helybelileg alkalmazva hoznak javulást. A tisztán helybeli használat azonban csak ritkán sikeres, mit igen természetesnek fogunk találni, ha meggondoljuk, hogy a hosszabb ideig tartó fehér folyás a méh működésére s ezen fontos szerv bántalmazása által az egész női szervezetre kártékonyan hatvan, másodlagosan kóros vérvegyet is képes létesíteni. Kevés fürdőhely van ugyan, melynek gyógyjavalatai közt a fehér folyás ne szerepelne, de a vasas fürdők e tekin­tetben leginkább ajánltatnak. A baj mivoltából s az általam csak vázlatosan előadott kórrajzból is már kitűnik, hogy a szóban levő kórnak nem minden neme gyógyulhat meg vasas ásványvizek használatára, s nem is minden egyéniség alkal­mazhatja azt jó sikerrel. Fehér folyásnál nem csak a vasas vi­zek, hanem a felállított okok szerint mások is alkalmazhatók, p. a tisztán luganyos savanyú vizek, vagy a sós-luganyosak, vagy a konyhasós vasas vizek, a konyhasós, iblanyt és büzenyt tartalmazó gyógyforrások, úgyszintén a tengeri fürdők is.­­ De mindennemű ásványvíz használatánál szükséges, hogy a heveny láb minden tüneményei elmúltak le­gyen, mit annál inkább szem előtt kell tartanunk a vasas vizek használatánál, miután azok sok szénsavat tartalmazván, túlizgatólag a legkönnyebben hatnak. Vérszegény nőknél tehát leginkább fogjuk ajánlani a vasas fürdők használatát. Ilyenek honi vasas hévvizeink V­i­li­ny­e, Szljács, Lucski; a hideg vasas vizek közül pedig Lubló, Ajnácskő és Bártfa. Az utóbbi ugyan már az égvényes konyhasós vasas vizekhez tartozik és gyönge konyhasó tartalmánál fogva kis fokú görvélykórosoknak is ajánlható. — Ha helybeli hüvely- és méhtakarból eredő fehér folyásnál a helybeli zsongtalanság megszüntetésére zsongitó arkrészeket tartalmazó víz igényeltetik, a parádi vasas­­timsós források, valamint az erdőbényei vasgab­czos tim­­sós fürdők fognak jó sikerrel rendeltetni. Jótékony befolyással lehet a t­a r­c­s­a­i (Tatzmansdorf) vagy a franzensbadi fürdők használata oly esetekben, hol a vérszegény, fehér folyásban szenvedő nő még kis fokú alhasi vérpangásokban is szenved. Franzensbad gyógyelem­ei közt lápfürdőknek (Moorbäder) tulajdoníttatik a legnagyobb siker. — Lápkóros, fehér folyásban szenvedő leányoknál és gyönge asszonyoknál, kik szülés után kimerültek, már egy vasas víznek belső használatával is sokat használhatunk, p. o. az aj­n­ács­kői, szíj­ácsi (Dorottya és József-forrás), rad­­nai, elő­pataki, kryniczai, spaai, svalbachi, p­y­r­m­o­n­t­i sat. víz rendelésével. Hol a fehér folyás nagyobb fokú görvélykórnak követ­kezménye, a vasas vizekkel nem érünk annyira czélt; itt szor­gos életrendi gyógykezelés mellett a konyhasó­s-ikla­­n­y­o­s vizek leginkább ajánlhatók. E tekintetben ibla­­nyos gyógyvizünk nem igen van, s a külföld vizeire szo­rulunk. — A konyhasót tartalmazó vizek közt ajánlhatnék ná­lunk a szobránczit, czigelkait, bikszádit, Er­­délyországban Zaizont és F­e­l­s­ő-B­a­j­o­m­o­t (Baszen), Gácsországban Ivonitz; továbbá Luhatschovitz , Ems, Kissingen, Hall, Kreuznach, Krankenheil, Adelheidsquelle (Heilbronn), Slavoniában Lippik említhetők. Ezen vizek hasz­nálatára illenek azon fehér folyás esetei is, hol már nemcsak a hüvelyes rész, hanem az egész anyaméh idült lábjának követ­kezménye, úgynevezett „infarctus uteri“ van jelen. Ilyenkor ki­vételesen a betegek csak akkor küldessenek vasas vizek használa­­tára, ha a vérvegy rendellenessége előtérbe lép. A konyhasós és illanyos gyógyvizek használatára küldetnek ugyan gya­kran a méh és a petefészek más daganatai, vagyis újdonképle­­tei, de azok igen keveset vagy semmit sem használnak. Ha a fehér folyásnak más alhasi vérpangások, például a verőczér rendellenessége szolgálnak alapul, akkor természe­tesen először vagy valamely hideg sós-luganyos gyógy­vizet, mint Marien­bad, Roh­it­sch, vagy a gyönge sós füredi vizet, vagy a karlsbadi sós hévvizet rendel­jük és ezután valamely tengeri vagy vasas fürdő haszná­latát utógyógykezelésül. Bezárólag bátorkodom még Szljács gyógyhelyünket il­letőleg megemlíteni, miszerint tapasztalataimma­l járhat azon nyilatkozat, hogy Szljácson csak oly fehér folyás esetei gyó­­gyulnak, melyek oka vérszegénység, sápkór és kis fokú görvélykór, melynél elsőleges idült hüvely- és méhtakar vagy a méhnyak idült lábjának kis fokú maradványa van jelen, tehát a legtöbb esetben, midőn az átalános szervezetre kedve­zően hat, mit forrásaink vegyi összetétele megfejt. A helybeli gyógykezeléssel nem annyira véggyógyulást, mint a tisztaság fenntartását és a meggyülemlett váladék ál­tali felevedést akarom akadályozni; ezért használtatok hideg ülőfürdőket és ásványvízzeli befecskendéseket, melyek kevés szénsav-tartalmuknál fogva a zsongtalan hüvely lakhártyáját izgatva, annak zsongját emelik, de melyek a hüvelyes részt ritkábban érik, miért ennek elérésére oly esetekben, hol a méh izgatását czélom előidézni, a felhágó zuhany használatát aján­lom. Eddig a Lenkey-forrás vizét használták leginkább ülőfür­dőkre és befücskendésül, de én most alacsonyabb hőmérsékű vizet akarván, némely esetben a 9 fokú József-forrás vizét is alkalmaztatom helybelileg, s mint láttam jó sikertől volt ko­ronázva. Ezek volnának a fehér folyást, illető megjegyzéseim. KÖNYVISMERTETÉS. Die Krankheiten des Ohres, ihre Erkenntniss und Behandlung. Ein Lehrbuch der Ohrenheilkunde in Form akademischer Vor­träge von Dr. von Tr ölts eh, prakt. Arzt und Privatdocent in Wurzburg. Il-ik változatlan kiadás. Würzburg, Stahel könyv­­kereskedésében 1862. 262. lap. Alig van egy éve, hogy ezen tankönyv megjelent és már­is második kiadását érte. Ha tekintetbe vesszük a szakmát, mely még minden egyetemen képviselővel sem bír, és a rövid időt, mely alatt Németországban az első kiadás elfogyott, természetesnek fogjuk találni, hogy a szerző tanítványa, min­den elfogultság nélkül, munkájának csak dicsérő bírálója lehet. Tröltsch német földön első volt, ki a fülészetet a kórboncztan szilárd alapjára fektette ; ez mindenben kiinduló pontja, megfontolt kórjelzésének és gyógykezelésének táma­sza. Ő volt egyszersmind az, ki minden gyógykezelés első fok­­a*

Next