Orvosi Hetilap, 1863. április (7. évfolyam, 14-17. szám)
1863-04-05 / 14. szám
269 270 A fehér folyás, (leucorrhoea) gyógyításáról ásványvizek által. Hasenfeld Manó Jr., szljácsi fürdőorvostól. (Vége), A kórtani adatok elősorolása után, mellőzvén a fehér folyás gyógykezelését akár orvosi akár sebészi eszközökkel, egyenesen jelen értekezetem feladatához térek át, azon kérdést tevén föl, hogy az ásványvizek használatától lehet-e sikert reménylenünk a fehér folyás gyógyításánál, s mikor és mily föltétek mellett? Erre úgy hiszem azt felelhetjük, hogy igenis, a legtöbb esetben, ha a méh megváltozhatlan szöveti kóros állapota vagy fekvési rendellenessége nem szolgál a bántalom alapjául. De ebből egyátalán nem következik, hogy e vagy ama vizet a fehér folyás specificumának lehet tartani, sőt azt is mondhatjuk, hogy sok fehér folyás nem is az ásványvíz vegyi alkatrészeinek köszönheti valamely fürdőhelyen gyógyulását, hanem hogy ide más körülmények is kedvezően járulnak; például hogy a nő 2— 3 hónapig a közösüléstől tartózkodik, s hogy gyógyhelyen több alkalma van az ivarszervek tisztán tartására, mit otthon kisebb-nagyobb mértékben elhanyagol. Ellenben vannak ismét esetek, hol csak az ásványvíz vegyi és természettani tulajdonságaival arathatunk sikert, s hol a gyógyulást csakis ezeknek kell tulajdonítanunk. Tudva van, hogy a fehér folyást gyógyhelyeken az ásványvíznek belső használatával, vagy telifürdőkkel kádak vagy tükrökben, vagy ülőfürdőkkel és a felhágó méhzuhanynyal, vagy befecskendésekkel szokták gyógyítani, vagy pedig lápfürdőkkel (Moorbäder); — és hogy ezek alkalmazásánál az ásványvizek oly módon hatnak, hogy vagy az egész szervezetre általán vagyis a vérvegyre kedvezően befolynak, vagy hogy helybelileg alkalmazva hoznak javulást. A tisztán helybeli használat azonban csak ritkán sikeres, mit igen természetesnek fogunk találni, ha meggondoljuk, hogy a hosszabb ideig tartó fehér folyás a méh működésére s ezen fontos szerv bántalmazása által az egész női szervezetre kártékonyan hatvan, másodlagosan kóros vérvegyet is képes létesíteni. Kevés fürdőhely van ugyan, melynek gyógyjavalatai közt a fehér folyás ne szerepelne, de a vasas fürdők e tekintetben leginkább ajánltatnak. A baj mivoltából s az általam csak vázlatosan előadott kórrajzból is már kitűnik, hogy a szóban levő kórnak nem minden neme gyógyulhat meg vasas ásványvizek használatára, s nem is minden egyéniség alkalmazhatja azt jó sikerrel. Fehér folyásnál nem csak a vasas vizek, hanem a felállított okok szerint mások is alkalmazhatók, p. a tisztán luganyos savanyú vizek, vagy a sós-luganyosak, vagy a konyhasós vasas vizek, a konyhasós, iblanyt és büzenyt tartalmazó gyógyforrások, úgyszintén a tengeri fürdők is. De mindennemű ásványvíz használatánál szükséges, hogy a heveny láb minden tüneményei elmúltak legyen, mit annál inkább szem előtt kell tartanunk a vasas vizek használatánál, miután azok sok szénsavat tartalmazván, túlizgatólag a legkönnyebben hatnak. Vérszegény nőknél tehát leginkább fogjuk ajánlani a vasas fürdők használatát. Ilyenek honi vasas hévvizeink Vilinye, Szljács, Lucski; a hideg vasas vizek közül pedig Lubló, Ajnácskő és Bártfa. Az utóbbi ugyan már az égvényes konyhasós vasas vizekhez tartozik és gyönge konyhasó tartalmánál fogva kis fokú görvélykórosoknak is ajánlható. — Ha helybeli hüvely- és méhtakarból eredő fehér folyásnál a helybeli zsongtalanság megszüntetésére zsongitó arkrészeket tartalmazó víz igényeltetik, a parádi vasastimsós források, valamint az erdőbényei vasgabczos timsós fürdők fognak jó sikerrel rendeltetni. Jótékony befolyással lehet a ta rcsai (Tatzmansdorf) vagy a franzensbadi fürdők használata oly esetekben, hol a vérszegény, fehér folyásban szenvedő nő még kis fokú alhasi vérpangásokban is szenved. Franzensbad gyógyelemei közt lápfürdőknek (Moorbäder) tulajdoníttatik a legnagyobb siker. — Lápkóros, fehér folyásban szenvedő leányoknál és gyönge asszonyoknál, kik szülés után kimerültek, már egy vasas víznek belső használatával is sokat használhatunk, p. o. az ajnácskői, szíjácsi (Dorottya és József-forrás), radnai, előpataki, kryniczai, spaai, svalbachi, pyrmonti sat. víz rendelésével. Hol a fehér folyás nagyobb fokú görvélykórnak következménye, a vasas vizekkel nem érünk annyira czélt; itt szorgos életrendi gyógykezelés mellett a konyhasós-iklanyos vizek leginkább ajánlhatók. E tekintetben iblanyos gyógyvizünk nem igen van, s a külföld vizeire szorulunk. — A konyhasót tartalmazó vizek közt ajánlhatnék nálunk a szobránczit, czigelkait, bikszádit, Erdélyországban Zaizont és Felső-Bajomot (Baszen), Gácsországban Ivonitz; továbbá Luhatschovitz , Ems, Kissingen, Hall, Kreuznach, Krankenheil, Adelheidsquelle (Heilbronn), Slavoniában Lippik említhetők. Ezen vizek használatára illenek azon fehér folyás esetei is, hol már nemcsak a hüvelyes rész, hanem az egész anyaméh idült lábjának következménye, úgynevezett „infarctus uteri“ van jelen. Ilyenkor kivételesen a betegek csak akkor küldessenek vasas vizek használatára, ha a vérvegy rendellenessége előtérbe lép. A konyhasós és illanyos gyógyvizek használatára küldetnek ugyan gyakran a méh és a petefészek más daganatai, vagyis újdonképletei, de azok igen keveset vagy semmit sem használnak. Ha a fehér folyásnak más alhasi vérpangások, például a verőczér rendellenessége szolgálnak alapul, akkor természetesen először vagy valamely hideg sós-luganyos gyógyvizet, mint Marienbad, Rohitsch, vagy a gyönge sós füredi vizet, vagy a karlsbadi sós hévvizet rendeljük és ezután valamely tengeri vagy vasas fürdő használatát utógyógykezelésül. Bezárólag bátorkodom még Szljács gyógyhelyünket illetőleg megemlíteni, miszerint tapasztalataimmal járhat azon nyilatkozat, hogy Szljácson csak oly fehér folyás esetei gyógyulnak, melyek oka vérszegénység, sápkór és kis fokú görvélykór, melynél elsőleges idült hüvely- és méhtakar vagy a méhnyak idült lábjának kis fokú maradványa van jelen, tehát a legtöbb esetben, midőn az átalános szervezetre kedvezően hat, mit forrásaink vegyi összetétele megfejt. A helybeli gyógykezeléssel nem annyira véggyógyulást, mint a tisztaság fenntartását és a meggyülemlett váladék általi felevedést akarom akadályozni; ezért használtatok hideg ülőfürdőket és ásványvízzeli befecskendéseket, melyek kevés szénsav-tartalmuknál fogva a zsongtalan hüvely lakhártyáját izgatva, annak zsongját emelik, de melyek a hüvelyes részt ritkábban érik, miért ennek elérésére oly esetekben, hol a méh izgatását czélom előidézni, a felhágó zuhany használatát ajánlom. Eddig a Lenkey-forrás vizét használták leginkább ülőfürdőkre és befücskendésül, de én most alacsonyabb hőmérsékű vizet akarván, némely esetben a 9 fokú József-forrás vizét is alkalmaztatom helybelileg, s mint láttam jó sikertől volt koronázva. Ezek volnának a fehér folyást, illető megjegyzéseim. KÖNYVISMERTETÉS. Die Krankheiten des Ohres, ihre Erkenntniss und Behandlung. Ein Lehrbuch der Ohrenheilkunde in Form akademischer Vorträge von Dr. von Tr ölts eh, prakt. Arzt und Privatdocent in Wurzburg. Il-ik változatlan kiadás. Würzburg, Stahel könyvkereskedésében 1862. 262. lap. Alig van egy éve, hogy ezen tankönyv megjelent és máris második kiadását érte. Ha tekintetbe vesszük a szakmát, mely még minden egyetemen képviselővel sem bír, és a rövid időt, mely alatt Németországban az első kiadás elfogyott, természetesnek fogjuk találni, hogy a szerző tanítványa, minden elfogultság nélkül, munkájának csak dicsérő bírálója lehet. Tröltsch német földön első volt, ki a fülészetet a kórboncztan szilárd alapjára fektette ; ez mindenben kiinduló pontja, megfontolt kórjelzésének és gyógykezelésének támasza. Ő volt egyszersmind az, ki minden gyógykezelés első foka*