Orvosi Hetilap, 1863. december (7. évfolyam, 49-52. szám)
1863-12-06 / 49. szám
967 969 letesen nem növekedett, hanem az egyikben inkább ki volt fejlődve. A kicsiny dudorodások a tömlők fejlődésére vonatkozólag igen érdekes adatokat szolgáltattak. A legnagyobbak közülök, falaikra nézve, körülbelül a nagy tömlőnek feleltek meg, csakhogy az egyes sejtek a szétesés oly magas fokát nem érték el; a bennük pedig sűrű, enyvédszemcséktől teli közti anyag között a 3-ik és 4-ik ábrában látható sejtekből állott. A 3-dik ábra sejtei egészen a falak közvetlen szomszédságából valók, b nagy sejt, maggal, magtestecscsel és enyvédszemcsékkel, míg e három magzatsejtetet tartalmaz, ezek közül a legnagyobb már szinte anyasejt lévén, a d pedig nagy anyasejtet mutat fölfelé még sértetlen maggal, s aláfelé nagy magzatsejttel, mely maga részéről szinte anyasejtként szerepel. A 4-dik ábra sejtei már a bennék középi részletéből valók, még pedig a a kifelé, míg bd befelé esvén, a a sejtek nem egyebek, mint a 3-dik ábra anyasejteiből, ezeknek szétesése után szabaddá lett magzatsejtek, csakhogy náluk a hajlam újabb sejtképzésre nem igen mutatkozik, kivévén c-nél; de e helyett az egyvédszerüleg való átváltozás túlnyomó, mely olyannyira megy, hogy a középpont felé eső sejtek már nincsenek is, hanem helyüket egyedül szemcsehalmazok pótolják. Ezekből látható a kötszöveti sejtek sorsa és a tömlő ür és bennek képződésének menete. A kötszöveti sejtek ugyanis, melyek eredetileg keskenyek, nemcsak megvastagodnak, s a nyúlványaik által létesített összefüggésből szétválnak, hanem sejtbeli képzés által még szaporodnak is; az így képződött sejtek pedig egyvédszerüleg átváltozván, széthullanak, s hol ez történ , ottan ar keletkezik, melyet a szétmállott sejtek, még épekkel és többé-kevésbé sűrű anyaggal kitöltenek , mely annál hígabb, minél idősebbé válik , mint ezt a nagy tömlőben szemléltük, míg a kicsiny tömlöcskében még egészen sűrű volt. Az 5-dik ábra erős nagyítás mellett oly fióktömlöcsét mutat, mely csak górcső alatt volt észrevehető , s itten látjuk mint a kötszöveti sejtek (e f ) körkörösen helyeződnek el, s a központ felé vastag nagy sejtekké (a, b, d) átváltoznak, sőt enyvédszemcsékké (c) szétesnek, mi ha csak egy központ felé történnék, egyszerű tömlő keletkeznék, míg midőn többfelé megy véghez, az összetett tömlő származik. Ezen tömlő eleinte sokáig egyszerű lehetett, minthogy a kisebbek az anyatömlőnél sokkal fiatalabbak, s későbben akként kezdett összetetté kifejlődni, mint falában az 5-dik ábrának megfelelőleg fiók-tömlőknek képződése kezdett végbemenni. A petefészkeknek kötszöveti rostokban való dús volta a tömlők kifejlődésére igen alkalmas. AZ I Z Z A G.*) Közli Schwimmer Ernő Jr., a bécsi közkórház keteg-osztályán második orvos. (Folyt.) Az izzagnak minden alakját az általam leírt ') négy csoportozat közé lehet sorozni, s azon elnevezések, melyek által a természetes családokba visszahelyezett különféle bőrbetegségek jelöltetnek, részben annak bebizonyítására szolgálnak, hogy az izzag sokféle alakban jön elő , másrészről pedig arra utalnak, mily becses az egyszerűsítés s mennyire könnyebbítheti a kórismét. Ennek a gyógyeljárásra is nagy haszna van, mint ezt alább látni fogjuk. Az izzag kiterjedésére nézve majd csak az először megtámadott helyre szorítkozik , mely kisebb-nagyobb lehet, midőn az úgynevezett helybeli izzaggal (eczema locale) van dolgunk, majd pedig ezen bántalmazás gyorsan vagy lassan az egész bőrre kiterjed, midőn úgynevezett átalános izzag (eczema universale) fejlődik ki. A megtámadás első helyei az arczon, pofákon, a fülön vagy a tarkón szoktak lenni, s pedig itten főképen a pikkelyes és a varas féleség jön elő ; a törzsön és a végtagokon pedig leginkább a pikkelyes és a nedvező féleségek mutatkoznak. A helybeli és átalános féleségek közötti alakok nemcsak a kiterjedésre nézve, hanem az egész kórképre és az ezzel járó bonyodalmakra nézve igen sokszerűek, s az átalános izzagnál különösen látjuk , mint már a pikkelyes izzagnál is említve volt, hogy ezen bántalmazás különböző korszakai együtt vannak jelen. Azon tünetek , melyeket az izzag előidéz : o) majd a beteg bőrre szorítkoznak; 6) majd pedig az egész szervezet a szenvedés körébe van bevonva, a-ra nézve. Az egyes féleségek leírásánál már bővebben elmondott ismérvek, különösen az izzag heveny és hevesebb eseteiben, mind a lábnak tüneményeit mutatják. A bőr meg van duzzadva és fájdalmas, vörös, hőmérséke emelkedett, míg létezése későbbi szakában beszűrődés, nemkülönben működési zavar is mutatkozik ebre nézve. Az izzag némely, bár ritka esetekben a láz tüneményeivel, mint elbágyadás, levertség, fejfájás, az érlökések és a hőmérsék emelkedettségével lép föl, e jelenségek azonban csakhamar megszűnnek , s az izzag szokott lassú lefolyását követi. Félreértések elkerülése végett meg kell jegyeznünk , hogy a lázzal járó izzag mindig más bajokkal van bonyolódva. Én például két ízben észleltem, hogy az izzagnak 3-dik ábra. 4-dik ábra. 5-dik ábra. *) Lásd lapunk 43 és 44-ik számát. Szer. *) A szélezett izzagról (eczema marginatum) legközelebb külön szólandunk. Schw. 49*