Orvosi Hetilap, 1865. február (9. évfolyam, 6-9. szám)

1865-02-05 / 6. szám

Előfizetési á­Г: helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt 50 kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronként 14 ujk. Megjelen minden vasárnap Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztő­ségnél, újtél 10. sz., és Kilián Gy. könyvkereskedésében, váczi­­utcza Parkfrieder-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbavárlat közlönye. Felelős szerkesztő és tulajdonos Márkuszo­vszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tr. Tartalom : Thin Károly tanár : Az ásványvizek vegyelemzésének összeállításáról. Folyt. — Az asthma gyógykezeléséről. Trousse­au­tar után közli Koller Gy. tr. Vége. — Könyvismertetés: Clinical Lectures. By Robert Bentley Todd. Folyt. — Lap­szemle. A podophyllin és rendelési módja. — A kimerülés folytán beálló halál müvezete. Tárcsa­. Pest városa vízvezetése. III. — A „Gyógyászat“. — Vegyesek. Pest, 1865. Február 5. — Kilencnedik évifolgram. Az ásványvizek vegyelemzésének összeállításáról.*) Than Károly tanártól. (Folytatás) Már fönnebb láttuk, hogy midőn a vegyész vala­mely ásványvíznek elemezését eszközli, az eddig ismert módszerek segítségével egyebet nem tehet, mint hogy minden egyes elemi alkatrésznek azon összes mennyi­ségét, mely a különféle sókban jelenleg ki nem puha­tolható súlyviszony szerint van feloszolva, szabatosan meghatározza, így például ha valamely ásványvíz különböző fémek sóit tartalmazza és ezek között kü­lönféle káliumsók is fordulnak elő, az elemezésnél a káliumra nézve egyebet nem lehet kísérletileg bebizo­nyítani, mint azt, hogy ezen különféle sókban együtt­véve, mekkora a kálium mennyisége. Különösen pedig nem lehet szabatosan megállapítani, hogy a kálium összes mennyiségének mily részlete foglaltatik a víz­ben, mint chlor, brom vagy jódvegyület, vagy pedig mint kénsavsó sat.; a­mennyiben a kalium ezen kü­lönféle sóinak mindegyikében a kémszerekre min­denütt ugyanazon hatással van. Elegyekben kémsze­rek által tehát csak a kálium jelenléte és annak ösz­­szes mennyisége határozható meg, de sóinak minősége és mennyisége nem. Ezen okoknál fogva a fennebb kitűzött elv alap­ján tehát indítványozom, hogy az elemzések összeál­lításánál . Fejeztessenek ki minden egyes elemi alkatrésznek azon mennyiséget, melyek 1000 (vagy 10000) súlyrész víz­ben foglaltatnak, úgy mint azok az elemzés közvetlen adatai­ból kiszámíttatnak, a nélkül hogy egymás közt képzelt sókká lennének felosztva. A­mely elemi alkatrészeknél a vegyület alakját mennyiségileg ki lehet mutatni, ott ezen alkatrészek összetartozó mennyiségei egymás alá írassanak és zár­jelek által kapcsoltassanak össze, mely elé a vegyület alakja felírandó, így például a kénsavsókban M S04, ki van mu­tatva, hogy a nemleges részben SO4 egy vegys­íly *) L. OHL. ez évi folyama 2. és 8-ik számát. kénre 4 vegysúly éleny foglaltatik. Ha tehát 1000 r. vízben 8,4069 kén foglaltatik kénsavsó alakjában, úgy az ennek megfelelő éleny 16,8139. Eszerint tehát az összetartozó ként és élenyt következőleg írjuk fel: A kénsavsókban S - 8,4069 O4 — 16,8139 Az ekként eszközölt összeállítás által minden ásványvíz elemzési eredménye az első pillanatra sza­batosan összehasonlítható, mert az adatok, melyek az ily összeállítást képezik, az elemzés közvetlen tényei és minden föltevéstől függetlenek, bármily módszerek szerint lettek is megállapítva. Ez által a fenebb kitű­zött czélok egyike, az elemezések összehasonlításának lehetősége teljesen el van érve. Mi a második czélt, azaz a valódi vegyalkat, vagyis az elemi alkatrészek egymásközti csoportosu­lásának kifejezését illeti, a már többször említett okoknál fogva, ez idő szerint e kérdést teljesen meg­oldani lehetetlen. Azonban azt tartom, hogy a követ­kező eljárás szerint e czélt legalább megközelíthetjük. A­mennyiben ennek nyomán bármely ásványvíznek vegyjelleméről oly tiszta fogalmat szerezhetünk, mely felfogásom szerint legalább is biztosabb felvilágosítást ad az ásványvíz valódi vegyalkatáról, mint az eddig­­szokásos összeállítások, melyekről kimutatható, hogy nem a valóságos, hanem egy nem létező képzelt vegy­­alkatot zárnak elénkbe. A valódi vegyalkat kifejezésére vonatkozólag indítványom abban áll, hogy az összeállításoknál az 1000 súlyrész vízben foglalt mennyiségeken kívül, fejeztessenek ki egyszersmind az egyes elemi alkatrészek­nek viszonyos vegyértéket (relative Aequi­valente). Az elemi alkatrészeknek ezen viszonyos vegyér­tékeit megkapjuk, ha az 1000 súlyrész vízben foglalt mennyiségeket az illető elemnek egyenértéksúlya által elosztjuk.*) Mert ha e az elem egyenértéksúlyát,­­ ezen elemnek 1000 rész vízben foglalt mennyiségét. *) Az egyenértéksúly (Aequivalentgewicht) alatt az elemi alkatrésznek azon viszonyos mennyiségét kell érteni, mely egy súlyrész könenyt helyettesít.6

Next