Orvosi Hetilap, 1865. február (9. évfolyam, 6-9. szám)

1865-02-26 / 9. szám

Fest, 1865. se. вив. Megjelen minden vasárnap berendelhető minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkaastf­­ejjnél, ujtér 10. sz., és Kilian Gy. könyvkereskedésében, váci­­utcza Parkfrieder-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbavárlat közlönye. Kilem.cxed±l.. évfolyam. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tr. Előfizetési ár: helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt. ,10­kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronkint 14 ujbr Február 26. Tartalom: Navratil Imre tr: A gégetükrészek — Beke Gyula tr: Fülészeti adatok a gyakorlat köréből IV. Dobürlob. Folyt. — Könyvismertetés. Die physiologische Optik. Von Dr. H. Scheffler. — Lapszemle. Lithium carb. a lobos fehérnye kér­geknél. A csipőizületlek gyógykezeléséhez. Tárcza: Budapesti k. orvosegylet. — Vázlatok Egyiptomból. V. Schwimmer E. írtól. — A „Gyógyászat“ — Vegyesek. A gégetükrészet (Laryngoskopie). Navratil Imre tudortól. A gyógytudomány közelebb lefolyt évtizedeiben alig van találmány, mely a kopogatást és hallgatód­­zást kivéve, mérkőzhetnék a gégetükrészettel, mert míg mintegy varázsütéssel eloszlatá a cháoszt, mely kórismét tekintetben beburkolá a gégebajokat, biztos utat nyitott azok észszerű, helybeli gyógyításához. Első pillanatra alig vagyunk képesek kellőleg méltányolni azon rendkívüli lendületet, mely a gége­tükrözés szülte szabatosb korhatározás folytán léte­sült. Ki mert volna eddig biztosan korhatározni: buja-, görvély-, gümőkóros fekélyt, habarczot vagy új­ kép­letet sat. a gégében, s még kevésbé mert volna valaki metsző eszközökkel ezek kiirtására gondolni! Azon körülménynél fogva, hogy a gége a gége­tükrözés folytán érzékeinkre nézve hozzá­férhetővé vált, a gégebajok megszűntek a belgyógyászat köré­hez tartozni, elhagyák a mostohát, hogy a sebészet ápoló kezei közt, külön szakmaként méltó s mind­inkább érdemesebb helyet foglaljanak. Megbecsülhet­­ően fontos szerepet játszik a gégetükrészet az élet­mentő gége- és légcsőmetszéseknél, midőn a közelgő részt nem ritkán jóval előbb jelezhetvén, a teendő műtétet bizonyára több sikerrel végezendjük, mint a beteg fuladozó halálos küzdelmeiben*), míg másrész­ről sok esetben tartózkodni fogunk a látszólag sürgő­sen javalt gége- és légcső-megnyitástól, mert a gége­tükör meggyőzhet minket a felől, hogy a teendő műtét nemcsak káros, de határozottan veszélyessé válhat­nék a betegre nézve.**) Rendkívüli tehát a haszon, mely a gégetükrészet által nemcsak a gégebajok korhatározására s gyógy­tanára, de viszonylagosan az egész gyógytudományra háramlott. Uj, eddig csak alig ismert világ ez, melynek kiaknázásában az exact vizsgálás s kutatás nyomán, fáradhatlan szorgalommal buzgólkodnak a jelenkor hírneves orvosai. A gégetükrészet nagy hiányt pótolt a gyógytu­­dományban, alkalmazása ama néhány év óta hatal­mas, üdvös reformot keltett a gégebajok gyógyeljárá­­sában, tudása és terjesztése ennélfogva égető szükséggé vált minden gyakorló orvosra nézve, kívánatos, hogy a gégetükrészetről minél többször és minél többet írjunk, s bár e lapok 1859. évi folyamában maga Csermák tnr ismerteté jeles czikkeiben a gégetükrözést, annak rövid összefoglalása, valamint a jelenlegi állás­pont megjelölése tükrözési, korhatározási s gyógyke­zelési szempontból, e térem­ gyakorlatomból vett saját észrevételeimmel együtt, tán nem lesz épen érdektelen a t. olvasó előtt. A gégetükrészet úttörő bajnoka kétségkívül Cser­mák tanár. Neki köszönhetjük a gégetükrözés általá­­nosítását; ő volt az, ki 1858. végén először a buda­pesti orvosegyletben bemutatá a gégetükrözést, egy­idejűleg a „Wiener Med. W.“ s „OHL.“ hasábjain ismertetvén azt. Ha voltak is mások, mint Liston, Gar­da, Türck, kik kezdeményezőkül léptek föl, annak a gyógytudományban gyakorlati érvényt, főleg a mes­terséges világítás alkalmazásával, csak Czermák szer­zett. Mint a gégetükrészet valódi apostola beutazta Franczia-, Angolországot, érdeket keltve s híveket szerezve az új tannak. Nyomdokain indultak Semeleder, ki nemcsak a gége, de az orr és hortyok vizsgálatával is foglalkozott, Neudörfer, Storch, Lewin, Richard, Bat­­taille, Voltolini, Moura-Bourouillon, Fauvel, Bruns (ő volt első, ki habarczot irtott ki gégemetszés nélkül), Ben­nett, Merkel, Tobold, Yearsley s mások, kik számos folyó­iratban vagy önálló füzetekben tevék le szorgalommal gyűjtött észleleteik és tapasztalataik gyümölcsét. Mielőtt az olvasó a tükrözésnek alább következő részleteivel megismerkednék, jónak látjuk rajzban a gége képét adni, rendes boncztani viszonyai közt (L sz. ábra), s úgy mint a tükörben látható (2. sz. ábra). Tán fölösleges is megjegyeznünk, hogy a tükör meg­­fordított képet mutat: a­mi baloldalon van, az a jobb oldalon, a­mi hátul van az mellől látható. A gége világításhoz természetes (nap) vagy mes­terséges (lámpa) világítást használunk. A nap világa 9 *) Czermak : «Der Kehlkopfspiegel“ 111. 1. **) Czermak : „Der Kehlkopfspiegel“ 107. 108. 1.

Next