Orvosi Hetilap, 1865. március (9. évfolyam, 10-13. szám)
1865-03-05 / 10. szám
147 148 dúlva a baj miségének meghatározására törekednünk kell. Készítményeimet, melyekből előadásomat meritem, részint heveny tárgyból csináltam, részint azon czélból a kapott bőrt Moleschott erős eczetsavas elegyébe tettem, s egyik darabját 12 óráig, míg a másikat több hétig hagytam benne, miközben azok mindig hideg összetartásig szárittattak meg, midőn belőlük finom átmetszeteket készítettem a legkülönbözőbb irányban, melyek szinte csak a fenntebb említett Moleschott-féle elegyben lágyittattak meg. Rajzaim oly készítményekről valók, melyek 12 óráig Moleschottféle elegyben állott darabból kerültek ki, s a választás nem azért esett reájuk, mintha a más készítményeim kevésbé szebbek lettek volna, hanem általam csak azon okból vétettek mintául, mert épen véletlenségből különösen tanulságosaknak találtattak, mi főképen a 2-ik ábrára nézve illik, melyen úgyszólván majdnem az egész kórfolyamat menetelét felvilágosító példák halmozták fel, melyek egyébként csak több készítményen elszórva voltak észlelhetők. Azon készítményen, melyről az első ábra való, több szemcse volt szerencsésen hosszanti irányban 1 -ső ábra, találva, közülök azonban egészen csak hármat rajzoltam le, míg másik háromnak egyik helyére utalok, minthogy azon szám és elrendezés teljesen elég, hogy a szemcsék alakja, valamint azoknak úgy egymáshoz, mint a feszes szövethez való viszonyáról magunknak helyes fogalmat alkossunk. A szemcséket körülbelül 60-szoros nagyítás alatt tekintvén, kitűnt, hogy mindegyikük válaszfalak által ismét több apró szemcsére van osztva, mint ez @-nél látható, az a a szemcsék azonban, minthogy apró rekeszkéik a téivel megegyeztek, ezek nélkül rajzolvák. A c és d mutatja, hogy a szemcsék közti rostkötegzetek egymást keresztezik, s ezen keresztezés különösen d-nél látható, mely viszony arra szolgált, hogy a szövet részei közti összeköttetés benső legyen. De pillantsunk most tovább, s erősebb, mintegy 540-szeres nagyítást használva, nézzük, hogy valami nevezetes látnivalót nyújtanak-e az egyes nagyobb szemcsék rekeszei, melyek már előbb említtettek, s az első ábrában 1-nél csak csekély nagyítás mellett rajzolják le. A kutatást a 2-ik ábra mindenkép kielégítheti, s míg jobbról a szögletben elágazó edény (a) és két idegcső (b) mutatkozik c, d, e, f, g, h, i, j, m, l szemcserekeszkék, melyek részint egészen rajzolvák le, részint pedig csak kisebb-nagyobb darabjaik (e, g, i, j, l és m) láthatók, h— és k‘—k‘ az egyes szemcserekeszkék közti válaszfalak, n, g, és r az edény külső burkának, míg p a szinte túlfejlődött idegburoknak tekinthető, r kifejlett zsírsejteket mutat, míg s, t, u, v, w oly változásokra utalnak, melyek úgy a kötszövetiek zsírsejtekké, mint az utóbbiaknak az előbbiekké való átmenetelekor tapasztalhatók. A rekeszkék többnyire gömbölydedek, vagy valamennyire köröczösek, s a c-nél levő a legnagyobbak egyike volt, valamint a közepében helyet foglaló zsírsejtek (o—o) a legnagyobbak és a leginkább kifejlettek közzé tartoztak, s a nagyobbak szomszédságában kisebbek, de zsírral tökéletesen telteknek látszottak, milyeneket még d és e rekeszkékben szinte a—o-nál találhatni. Továbbá a c rekeszben s-nél gömbölyded sejt foglalt helyet, mely zsírszemcsékkel volt tele, s hozzá hasonlók rajzolvák le d és f rekesz s helyein. A zsírsejtek ily szemcséssé akkor szoktak válni, midőn elsorvadnak), s midőn kötszöveti sejtekké átváltoznak , de ellenben olyankor is oly szemcsék keletkezését tapasztaltam, midőn kötszöveti sejteknek zsírsejtekké való alakulását volt alkalmam megállapítani. S a rekeszkék sejtcsoportjaiban akárhol találunk egy vagy két nyúlványos hasas sejteket, melyek majd egészen egyenletesen szemcsések magvakkal (c és f rekesz t) vagy azok nélkül (m, f rekesz w), majd nagyobb zsírcsepp mellett, igen aprókat és magvat tartalmaznak (g és h rekesz c és d közönyén és l), majd pedig olyanok, hogy a nagyobb zsírcsepp szinte apró zsírcseppek halmazából áll (e rekesz), midőn mag 2-dik ábra. 8) Rokitansky, Lehrbuch d. pathol. Anatomie. 3-ik kiadás, II. köt. 3—8.