Orvosi Hetilap, 1865. március (9. évfolyam, 10-13. szám)

1865-03-05 / 10. szám

147 148 dúlva a baj miségének meghatározására töreked­nünk kell. Készítményeimet, melyekből előadásomat meri­tem, részint heveny tárgyból csináltam, részint azon czélból a kapott bőrt Moleschott erős eczetsavas ele­­gyébe tettem, s egyik darabját 12 óráig, míg a mási­kat több hétig hagytam benne, mi­közben azok mindig hideg összetartásig szárittattak meg, midőn belőlük finom átmetszeteket készítettem a legkülönbözőbb irányban, melyek szinte csak a fenntebb említett Mole­­schott-féle elegyben lágyittattak meg. Rajzaim oly készítményekről valók, melyek 12 óráig Moleschott­­féle elegyben állott darabból kerültek ki, s a válasz­tás nem azért esett reájuk, mintha a más készítmé­nyeim kevésbé szebbek lettek volna, hanem általam csak azon okból vétettek mintául, mert épen véletlen­­ségből különösen tanulságosaknak találtattak, mi fő­képen a 2-ik ábrára nézve illik, melyen úgyszólván majdnem az egész kórfolyamat menetelét felvilágo­sító példák halmozták fel, melyek egyébként csak több készítményen elszórva voltak észlelhetők. Azon készítményen, melyről az első ábra való, több szemcse volt szerencsésen hosszanti irányban 1 -ső ábra, találva, közülök azonban egészen csak hármat rajzol­tam le, míg másik háromnak egyik helyére utalok, minthogy azon szám és elrendezés teljesen elég, hogy a szemcsék alakja, valamint azoknak úgy egymáshoz, mint a feszes szövethez való viszonyáról magunknak helyes fogalmat alkossunk. A szemcséket körülbelül 60-szoros nagyítás alatt tekintvén, kitűnt, hogy mindegyikük válaszfalak által ismét több apró szemcsére van osztva, mint ez @-nél látható, az a a szemcsék azonban, minthogy apró rekeszkéik a t­éivel megegyeztek, ezek nélkül rajzol­­vák. A c és d mutatja, hogy a szemcsék közti rostkö­­tegzetek egymást keresztezik, s ezen keresztezés külö­nösen d-nél látható, mely viszony arra szolgált, hogy a szövet részei közti összeköttetés benső legyen. De pillantsunk most tovább, s erősebb, mintegy 540-szeres nagyítást használva, nézzük, hogy valami nevezetes látni­valót nyújtanak-e az egyes nagyobb szemcsék rekeszei, melyek már előbb említtettek, s az első ábrában 1-nél csak csekély nagyítás mellett raj­­zolják le. A kutatást a 2-ik ábra mindenkép kielégítheti, s míg jobbról a szögletben elágazó edény (a) és két idegcső (b) mutatkozik c, d, e, f, g, h, i, j, m, l szemcse­rekeszkék, melyek részint egészen rajzolvák le, részint pedig csak kisebb-nagyobb darabjaik (e, g, i, j, l és m) láthatók, h—­ és k‘—k‘ az egyes szemcserekeszkék közti válaszfalak, n, g, és r az edény külső burkának, míg p a szinte túlfejlődött idegburoknak tekinthető, r kifejlett zsírsejteket mutat, míg s, t, u, v, w oly válto­zásokra utalnak, melyek úgy a kötszövetiek zsírsej­tekké, mint az utóbbiaknak az előbbiekké való átme­netelekor tapasztalhatók. A rekeszkék többnyire gömbölydedek, vagy va­lamennyire köröczösek, s a c-nél levő a legnagyobbak egyike volt, valamint a közepében helyet foglaló zsír­sejtek (o—o) a legnagyobbak és a leginkább kifejlet­tek közzé tartoztak, s a nagyobbak szomszédságában kisebbek, de zsírral tökéletesen telteknek látszottak, milyeneket még d és e rekeszkékben szinte a—o-nál találhatni. Továbbá a c rekeszben s-nél gömbölyded sejt foglalt helyet, mely zsírszemcsékkel volt tele, s hozzá hasonlók rajzolvák le d és f rekesz s helyein. A zsírsejtek ily szemcséssé akkor szoktak válni, midőn elsorvadnak­), s midőn kötszöveti sejtekké átváltoz­nak , de ellenben olyankor is oly szemcsék keletkezé­sét tapasztaltam, midőn kötszöveti sejteknek zsírsej­tekké való alakulását volt alkalmam megállapítani. S a rekeszkék sejtcsoportjaiban akárhol találunk egy vagy két nyúlványos hasas sejteket, melyek majd egészen egyenletesen szemcsések magvakkal (c és f rekesz t) vagy azok nélkül (m, f rekesz w), majd na­gyobb zsírcsepp mellett, igen aprókat és magvat tar­talmaznak (g és h rekesz c és d közönyén és l), majd pedig olyanok, hogy a nagyobb zsírcsepp szinte apró zsírcseppek halmazából áll (e rekesz­­), midőn mag­ 2-dik ábra. 8) Rokitansky, Lehrbuch d. pathol. Anatomie. 3-ik kiadás, II. köt. 3—8­­.

Next