Orvosi Hetilap, 1865. április (9. évfolyam, 14-18. szám)

1865-04-02 / 14. szám

213 Attól kellene ugyan tartani, hogy a borszeszszeli kötö­zés fájdalommal jár, de az nem úgy van. Igaz, hogy az alkal­mazás perczében a beteg bizonyos égetést érez, mely azonban soha sem fokozódik fájdalommá. Mi több ezen érzékenység csak néhány perczig tart s arra legtökéletesebb megcsilapo­­dás következik, azonfelül pedig csak az első két három kötö­zésnél van jelen, később megszűnik. Utóbb látandjuk miért. Oly csekély ezen kellemetlen érzés, hogy a betegek több­nyire maguk kívánják a kötés többszörös megújítását azon enyhülés miatt, mely arra néhány perc­ múlva bekövetkezik. A mondottakból látható, hogy a kötözés ezen neme egé­szen ártalmatlan, sőt oly esetekben is alkalmazható minden félelem nélkül, midőn a seb alapján gyengéd szervek p­­nte­­rek vagy visszerek székelnek, mint ezt a közlendő kóresetek elseje mutatja. Állításainak támogatására szerző következő kórtörté­neteket idéz : L­eset. Honig nevű 22 éves fiatal embernél 1864-ki jan. 11-én egy a lágyéktájon székelő, majdnem ökölnyi ros­tos mirigydag távolittatott el, mely a czombedények hüvelyé­hez volt odanőve. Első nap száraz tépettel jön kötözve. Jan. 12-én a seb alapján levő edények daczára kámforos szeszbe mártott tépet alkalmaztatott. Negyed napra eltűnt az edény­hüvely által képezett fehér szalag s finom rózsaszínű sarjad­­zásokkal lön fedve; genyedés alig észlelhető s a sebnek kitűnő élénk piros külleme van. Szélei egymáshoz közelítvék; műtét óta a betegnek láza nem volt; étvágya folyton jó maradt. A seb egyesülése per secundam intentionem ment végbe — a gyógyúlás jan. 25-én be volt fejezve. II. e s e t. Gr­o u­p i 1 nevű 52 éves asszonynak jobb emlő­jéről 1864. jan. 18-án csonkítás által terjedelmes rákos dag távolíttatott el. A 18 centimétre hosszú seb szélei csupán három ragtapasz csíkkal egyesítettek, azok közé szeszbe mártott lépet illesztetvén. A második naptól kezdve plasticus nyirkréteg terjedett el a seb széleire; harmadnapon csekély fokú lázas mozgalom mutatkozott, mely csakhamar ismét eltűnt. Az étvágy jó maradt, az átalános állapot javult. A seb külleme piros, genye­­dése igen csekély, a képződő sarjadzás finom , tökéletes gyó­gyulás febr. 12-ig. III. eset. Jan. 28-án egy 57 éves embernél rendkívül nagy — 5 font nehéz — zsírdag távolittatott el, mely az alhas­­tájon a lágyékcsatorna niveaujában székelt. A 20 centimétre hosszú seb csupasz maradt s tépettel kötöztetett. Általános visszahatási tünetek nem léptek fel; a helybeli tünetek az eddig leírtakhoz egészen hasonlók, a seb begyógyulása per secundam intentionem febr. 15-ig tökéletesen végbement. Ezen esetek világosan mutatják a szeszszeli kötözés egyszerűségét, ártalmatlanságát s kétségtelen előnyeit min­den más eljárás fölött. A szeszszeli kötözés mellett a műtett betegnek általános állapota kitűnő jó: láznak, soványodás­­nak gyomorcsorvának semmi nyoma, sőt jól érzik magukat, arczük vidám piros, az étvágy jó, a nyelv tiszta. A műtett rész pedig rossz küllemű, fölhányt szélű s bőven genyedő seb helyett a szeszszel kötözés alatt tiszta, élénk piros, apró sarjadzások­­kal fedett felületet mutat, a sebszélek egyenletesek, a felület­tel egy felszínüek s a genyedés igen csekély. Kórtani jegyzetek az al­ohol gyógy hatására nézve. Műtétek­ és külerőszaki sebekkel a betegek különösen kimerülés folytán halnak meg, vagy pedig kórházi fene,­geny­­fertőzés, orbáncz, nyirkedény láb és visszérláb következtében. 1. A kimerülés okai a lázban, a hiányzó étvágyból eredő táplálékhiányban, a seb rossz küllemében s a túlságos genye­­désben keresendők. 2. Az orbáncz oka ugyan többnyire járványos termé­szetű, de az orbáncz nem tisztán lobos, hanem leginkább erő­­hiánynyal járó bántalom. Másrészt tagadhatlan, hogy a seb­zés mivolta befolyással bír annak támadására. 3. Ezen befolyás igen tetemes a nyirkedény és visszér­lob előidézésére nézve. 4. A genyfertőzés lényegét nem ismerjük, de igen való­színű, hogy bőrtől megfosztott genyedő felület szolgál annak okául vagy legalább alkalmául. Ezekből következik, hogy azon balesetek, melyek a műtött betegeket érhetik, kétfélék t. i. általános és helybeli okokból származnak, melyek egymásra hatvan, kölcsönösen nemzik egymást, s ugyanazon czélhoz vezetnek. A szesz átalános hatása. A szeszes kötözés hatása nemcsak a sebzés helyére korlátolt, hanem a műtett átalános állapotára is elterjed­t ebben rejlik annak ereje. Hogy ez így van, szerző a következő kereset által bizonyítja be. IV. eset: Dufresne Victor, 27 éves, kőműves 1863-ki dec. 5-én hozatott Nélaton tanár kórodására bal alszára hátsó felszínén székelő, s a térdaljtól a sarokig terjedő rendkívül nagy daganattal. A műtét dec. 11-én vitetett véghez. Az eltá­volított tömeg gömbölyded, átmérője alig kisebb az egész alszár hosszánál, s az izmok alatt és között fészkelt. A dag kemény részei rostonyás és meszes lerakódmányokból állot­tak, a többi jókora vértömlőt (kyste hématique) képez. A műtétei után roppant nagy tátongó űr maradt vissza, mely kámforos szeszbe, mártott tépettel kitöltetett. Dec. 13. A beteg jól érzi magát, a seb külleme rózsa­színű, felületén bő képzékeny nyirkréteggel. Dec. 16. Estefele a beteg valóságos ittasság jeleit mutatja egészen hasonlót ahhoz, melyet a gyomorban fölvett bőrszesz okoz. A beteg gyógyultnak véli magát, föl­kelni akar, hangosan és sokat beszél, sőt énekelni kezd. Éjjel ágyáról esett le. E különös tünemények nem talán valamely italnak, hanem egyenesen a nagy lemeztelenített fölszinén fölszivódott borszesznek tulajdonitandók. A sebfölület igen tiszta, alig mutat gengedést s igen jól egyesül. Dec. 17. Ajkreszketés. A kötéshez mindennap egy fél litre pálinka használtatott föl. Ezentúl az ittasság jelei nem mutatkoztak többé; a kötö­zésre használt borszesz vízzel jön keverve. A sebfelület piros, sarjadzó, szagtalan, keveset genyedő. Január közepe táján a beteg kissé soványodni kezdett, miért is kínabort kapott belsőleg. A genyedés most valami­vel bővebb — a kámforos szeszszeli kötést most napjában kétszer kellett változtatni. — Februárban a hegedés szé­pen halad. Martiusban a seb tökéletesen behegedt — csupán egy hosszbarázda maradt vissza — az átalános állapot kedvezően javult. A beteg ágyát elhagyván, mankóval járni kezd. Máj. 12-én a kórházat tökéletesen gyógyulva hagyja el. Itt tökéletesen megállapított tény az, hogy a sebfelü­let által bizonyos mennyiségű alkohol szíva­tott föl és a vérkörbe ment át, ott pedig épen úgy hatott, mint a gyomorban fölvett szesz az idegközpontokra hatni szokott. A vérkörbe fölvett alkohol azonban ritkán okoz ittasságot, de átalában zsongitó és ingerlő hatásban nyilvá­­nul, mely a beteg erejét fenntartván a sebek hegedését siet­teti és előmozdítja. Helybeli hatás: A borszesz előmozdítja a plasti­cus nyirk elválasztását. Igaz ugyan, hogy a borszesz a seb­felületben levő fehérnyét megolvasztja és az apróbb edények összehúzódását eszközli, de a megaludt fehérnyeréteg és az edények összehúzódása korántsem semmisíti meg a hajszál­edények fölszívódási képességét. S a borszesznek ezen össze­húzó ereje épen az, melyen annak kitűnő hatása alapszik. A­mint a folytonossághiány szélei vagy érintik egymást, vagy egymástól távol esvén, kisebb nagyobb terület lemez­­­telenítve marad, különböző a gyógy­folyamat. Közvetlen egyesülés. Első esetben az egyesü­lés gyakran per primam intentionem történik meg. A követ­kező eetek bizonyítják, hogy a kámforos borszesz kitűnő hatása itt kétséget nem szenved. V. é­s VI. eset: Az alsó állkapocs két rendkívül nagy rostos daganatáról van szó, mely a csont felét s a megfelelő felhágó ág nagy részét foglalta el. A műtétellel a megfelelő csont felerésze távolittatott el, külsőleg varrat­lon alkamazva 14* 214

Next