Orvosi Hetilap, 1866. május (10. évfolyam, 18-21. szám)
1866-05-06 / 18. szám
— 319 — 1 egyénben veleszületett bonczi rendellenesség s nem sek okozta hártyásszert termény volt gyapontja életben szenvedett gyakori bántalmazásának s előidézője rögtöni halálának. Ez esetben még azon kérdés volna megfejtendő, honnan magyarázható e feltűnő átalános vértelenség? Ha a bonczlelet a lépnek, vagy a nyirkmirigyek nagyobbodását tüntette volna élőnkbe, azon sejtelmet ébreszthették volna, hogy a vértelenségnek élet-boncztani alapja a fehér vérsejttség (Leucocytaemia), mi természetesen górcsövezés által el lett vala döntendő, de annak hiányában a vértelenségnek okát részint a nagy terjedelmű üszkös elroncsolásig fokozódott vérpangásban, s legnagyobbrészt fehér vérben (?) (Leuchaemia) vélem feltalálhatni. Ezt igazolja az egyénnek életében általam megfigyelt feltűnő sápadt színezete, a nyugtalan, nagyrészt álmatlansággal töltött életmódja, terhes gondokkal keresztülélt utolsó éveinek lefolyása, mely maga e körülmény is képes a vér alkotó részeinek aránytalanságát előidézni, nemkülönben a szív túltengése okozta vérkeringési s táplálkozási rendellenességek. A heveny csúz folyamában fellépő idegjelenségek. Közli Ambro János tr. Kis-Újszálláson. (Vége) Kórszármazás és kóroktan tekintetében több nézetekkel találkozunk. — Lebert azon nézetben van, hogy a heveny csúz folytán fellépő idegjelenségek a fertőzési kórokhoz hasonos vérmérgezésen alapulnak s érvül azt hozza fel, hogy ezen esetek bonczolásánál a központi idegrendszer szerveiben változásokat kimutatni nem sikerül, ellenben a vér sötét, folyékony, rostonyaszegény, az edények falai átivódására s vérömlenyekre hajlandók. — Niemeyer arra figyelmeztetett, hogy a heveny izületi csúznál a rendesen csak mérsékelt fokú testhőmérsék ritkább esetekben igen magas fokra hághat s még szabatos hőmérséki meghatározások által a nevezett esetekben kizárva nincs a láz és hőmérsék oly magasra emelkedése, melynél az élet kialszik, addig azon föltevény, hogy ezen esetek vérmérgezésen alapulnak, nem látszik jogosnak. A közlött kórrajzokban hiányzanak a hévmérői meghatározások. Niemeyer nézete figyelmet érdemel, a hőmérői meghatározások fontosságát tünteti elő. — Wunderlich, ki a hévmérői meghatározások fontosságára kórismér s jónlati tekintetben tett figyelmessé s e téren legkiterjedtebb tapasztalattal bir, így szól: „Ich wüsste nicht, wo die Pathologie oder die Lehre vom Menschen überhaupt eine zweite gleichgünstige und gleich willkommene Gelegenheit darböte, für verborgene Vorgänge einen exacten Maszstab zu gewinnen.“ Tängel arra figyelmeztet, hogy a heveny Csúz folyamában létrejövő lobos szövődések befolyását az idegtünemények fellépésénél kellőleg méltányolni kell. Szerinte a heveny csúznál szintúgy mint más heveny bántalmaknál a betegség folyama alatt kisebb-nagyobb beidegzési eltérések jönnek elő. Elfogultság, könnyű tévengés, nyugtalanság, álmatlanság, mulékony szorongatási érzelmek, ingerlékeny embereknél gyakori s fontosság nélküli tünetek, néha súlyos beidegzési tünetek mind az előbbieknek fokozódásai u. m. az ájulás, heves tévengés, kábultság, lánggörcsök, a heveny betegségek folyamában különböző gyakorisággal jönnek elő. A kedvező feltétel a heveny betegség folyamában az idegtünetek létrehozására a a felmagasztalt idegingerlékenység , mint ezt némely egyéneknél tanosodási korszakban, hiányos táplálkozásnál, a testi lélek kimerítő erőfeszitésénél, hosszabb ideig tartó heves fájdalomnál, méhszenvnél, kedélyizgalmak s némely élvezeti ss ingerszerekkeli visszaélés által tapasztalni lehet. — Thibal is ily értelemben nyilatkozik: „Interrogez les dispositions physiologiques, soit innées, soit acquises du malade qui fait l’ objet de votre observation, interrogez ses habitudes hygiéniques, interrogez son état moral, apprenez surtout a saisir les conditions particuliéres d’ innervation dans lesquelles la maladie a pu le surprendre, et dans la majorité des cas vous arriverez a pénetrer la cause secrete de l’ ataxie.“ — Ezen vélemény úgy látszik helyesebb, mint az ismeretlen csúzos kórlényegnek fajlagos elváltozása, vagy a határozatlan, ismeretlen vérfertőzésnek felvétele. A heveny csúznál a nagy fájdalom, mozdulatlanság, a láz, bő izzadás, a szakadozott alvás, az ízületeknek egymásutáni s gyakran ismételt bántalmazása, amelyek a beteg reményét megingatják, oly mozzanat, amely a beteg izgékonyságát fenntartja s a mely ily egyesített csoportozatban kevés betegségben van meg ; ebből némikép magyarázható, hogy a csúzt követő elmebántalmak többnyire a búskomorság jellegeivel bírnak, s az üldözési tévengés a tünet- 68szletben oly gyakran jön elő. Azonban el kell ismerni, hogy minden egyes esetben a felmagasztalt ingerlékenységet, mint a beidegzési tüneteket előidéző mozzanatot, meggyőzőleg kimutatni nem sikerül. Erősen ható s nagy adagban alkalmazott szerek s gyógyeljárások, minthogy általuk a heveny csúz természetes, rendes lefolyása zavartatik, aki viszonyba hozattak a heveny csúz folyamában fellépő idegtünetekkel. A gyógyeljárásnak befolyását kétségbe vonni nem lehet, de tapasztalat, hogy bebizonyítva nincs; az idegtünemények úgy a várakozó mint más különbféle gyógyeljárásnál előjönnek. Mily arányban Auburtin a kínait okolja, ezt megcáfolja Beau egy esete, melyben kínal használatánál az ideges tünetek felléptek, ennek daczára a kínal tovább folytattaték, és a beteg meggyógyult. Előidéző okok : előrement elmebetegségek, különbféle idegkórok, rendetlen életmód, szeszes italok mértékletlen élvezete. Gyógyeljárás tekintetében azon kérdés merül fel, mily eljárás követendő, hogy az idegtünemények kifejlődése lehetőleg korlátoltassék ? Kellő tekintettel a heveny csúz bizonytalan tartamára, a szövődésekre, minden túlságos behatást kerülni kell, hogy azon kedvező feltételek ki ne merüljenek, melyek a további lefolyásra megkívántatnak ; továbbá a kórtüneti eljárás gonddal kezelendő; az ápolók részéről ügyesség, kimélet kívántatik meg. Fontos a beteget a türelemre előkészíteni, mert a heveny csúz szabvány nélkül foly le s gyakran alig engedve, elébbeni hevességgel előáll, a beteg reményt vesztve, kétségbe esik, aggasztó szorongatástól, halálteli félelemtől tepetik meg. Lehetőleg fel kell tartani a beteg lelkülete s kedélye nyugalmát, s félelmeit s baljóslatú előérzeteit eloszlatni. A kifejlődött idegjelenségekkel szemben az érvágás, hashajtók , higanykészítmények kerülendők , több esetben ezek alkalmazása mellett rögtöni összeesés, kábálom, halál következett. Bouillaud tizenöt esetben, csak egy gyógyulást képes kimutatni. A nadályok alkalmazása a halánték a csecsnyújtványtájon, vértorlódási tünetösszlet mellett, az eset kívánalmai szerint ismételve, kisebb-nagyobb számmal, hideg fejborogatások egyidejű alkalmazása mellett több esetben kedvező sikert eredményeztek. Azon körülmény alapján, hogy az idegjelenségek fellépésénél gyakran tapasztalni lehet az ízületi bántalmak enyhülését , némely karbuvárok az elvonó szereknek különösen a hólyaghúzónak erélyes alkalmazását a bántalmazott ízületekre javasolják s kedvező lefolyású eseteket az eljárás támogatásául közük Marotte, Beau, Tüngel, száraz forró bőrnél, a szellemi működés elnyomottságánál, a tévengésnél, különösen a hystericus rohamokhoz hasonló rohamoknál s fiatal leányoknál a hideg begöngyöléseket ajánlja. Callin az idült eseteknél a hideg vízgyógymódtól, ha az észszerűen a concret eset kívánalmai szerint alkalmaztatik, legtöbbet vár. 18. 320 -