Orvosi Hetilap, 1868. június (12. évfolyam, 23-26. szám)
1868-06-07 / 23. szám
387 388 és az etetés utáni 8-dik napon már a hasikrben is fiatal vándorló trichinek észlelhetők. A még be nem tokolt izomfonalóczok a bélcsatornában nem oly biztosan és 2 — 4 nappal későbben fejlődnek ki; ezen igen fiatal, még ki se nőtt fonalóczok kevés kivétellel mind elvesznek. A béltrichinek szülési időszaka tehát a fonalóczos hús felvétele után az első hétben kezdődik és a 4-dik hétben végződik. Átlagos számítás szerint ez idő alatt egy nőstény 1000 — 2000 élő magzatot szül. A béltrichinek a nyákhártya felületét takaró nyákban és pedig az első két hétben az éhbélben, a 3 —4-dik hétben leginkább a csípbélben tartózkodnak. Kutyáknál azonban már néhány nap múlva (5 — 7) a vastagbélben találtatnak és innen is igen hamar tökéletesen eltűnnek. Legszámosabbak a felvétel utáni első 15 napban, aztán kevesbülnek és az 5-dik vagy 6-dik hétben többnyire eltűnnek. A béltrichinek által, ha nagyobb mennyiségben vannak jelen, a nyákhártyán kisebb-nagyobb hasmenéssel járó bélhurut okoztatik. Ezen hasmenés alkalmával az erősebb bélmozgás következtében a béltrichinek nagyszáma kiüríttetik és kevesebb izomtrichin fejlődhet ki, úgy hogy a trichinosis első heteiben a hashajtó szerek ajánlhatók s úgyszólván a trichinosis egyedüli gyógyszerét képezik. A béltrichinek sokkal kevésbé szívós életűek, mint az izomfonalóczok és a lakó állat elhalása esetében többnyire már az első 24 óra alatt meghalnak, úgy szintén rövid idő alatt meghalnak a hasmenés által eltávolított béltrichinek is. Többszöri kísérletek nyomán bebizonyult, hogy a bélsárral eltávolított és rövid idő múlva más állat bélcsatornájába jutott béltrichinek itt életüket folytatják és magzatokat nemzenek. De az ily módon történt trichininfectio után az illető állatban mindig csak csekély számú izomfonalóct találtak. Az újon szült fonalóczok tüstént elhagyják a bélcsatornát, úgy hogy benne fel sem lelhetők. Kivándorlásuk az etetés utánni 4 —8-dik napon kezdődik és a 30-dikig tart. A 12—20-dik napig a legtöbb útközben található. Fonalóczdús etetés után ez időben észlelhetők a belek savós hártyáján, a hasürben levő folyadékban, a mellhártyán, a szívburokban és fodomirigyekben. Zenker és Fiedler a vérben is talált trichint, hol Gerlach és Lenkart ismételten hasztalanul keresték. Azért is Zenker és Fiedler azt tartják, hogy a fonalóct a vér által vitetik szét a testben, míg Gerlach azt hiszi, hogy a vándorlás egészen önkéntes és a közszövetben történik. A fiatal fonalóczok az izomrostok közé jutván, a sarcolemmát átfúrják és a rost belsejében gyorsan kifejlődnek. Ugyanis az izomrostokban az etetés utánni 13—15-ik napon fellelhetők és körülbelől a 3-dik hét végéig hosszirányán feküsznek, a 4-dik hét kezdetén már egynéhány feltekerődzik e hét végén pedig a legtöbb már összetekerődzött. Vándorlás közben a trichinek nem igen növekednek, de az izomrostokban jutván már egy hét alatt 0.6" 0.7"-nyire nőnek és felcsavarodnak. Azon helyen, hol egy trichin össze van tekerődzve a sarcolemma kissé kidomborodik. A trichin körül finom szemcsés áttetsző tömegből álló udvar mutatkozik, melyben gyér apró petétes magvak lelhetők. Nemsokára a sarcolemma belfelületén, még pedig nemcsak a fonalóczok fészke helyén, de fölötte és alantabb is, apró, hosszúkás, orsóalakú sejtek lépnek fel, melyek megszaporodván, a fonalócz fölött és alatt összeérnek és így körülbelül a 6-dik hétben egy hosszúkás, orsószerű tért írnak körül, melynek központjában az összetekerődzött állat foglal helyet. E sejtek közt finom áttetsző sejtközti anyag létezik. Később a sejtek megszaporodván, sűrűn egymás mellett feküsznek és végre finom rostokból álló hajszáledényekkel ellátott hártyát alkotnak (a 2-dik hó végén), a hosszúkás tok idővel az újonnan kifejlett kötszövet összezsugorodása folytán pete, néha gömb alakú lesz 4-5 hó alatt. Ezen betokolási időszakban a trichin még keveset nő és 0,75— 1,0 mm. hosszú lesz. Egy év múlva a tok kúpja táján apró, majd nagyobb, erősen fénylő zsírcseppek, majd zsírsejtek tűnnek elő, melyek sósav által ki nem vonhatók és a kötszövet zsíros beszűrődéséből származnak. Az elmeszesedés körülbelől 100 év múlva kezdődik, sötét szürkés feketés szemcsék a tok végét és széleit zavarossá, majd feketévé teszik Előbb utóbb (néhány év múlva) az egész tok elhomályosodottá, átlátszatlanná lesz. Sósav hozzáadására a tokok légfejlesztés nélkül átlátszók lesznek. A mész tehát nem szénsavas, hanem vilsavas. Ily tokban, mely ráeső fénynél már szabad szemmel fehéres pontként kivehető, a fonalóczok számos évekig éldegélnek. Amikor a fonalóczok az izomrostba fúródtak, akkor az izomrostban és annak környékében terjedelmes izomlob lép fel, mely azáltal mutatkozik, hogy a haránt csikolat azonnal eltűnik és a hoszcsikolat könyebben kivehető lesz, nemsokára pedig az egész izombenük finom szemcsés tömeggé változik át, mi mellett az izom kevésbé átlátszó, sötétebb lesz és a sarcolemma beloldalán kötszöveti sejtek lépnek fel, melyekből a tok kifejlődik. A szemcsés tömeggé átváltozott syntonin a feltekerődzés után a fonalóczos izomrostban fénylő áttűnő szemcsékké változik át, elzsírosodik és felszívódik, a környékben pedig, hol trichin nincs, idővel (2 hónap után) újra mutatkozik a harántcsikolat. E folyamatok miatt az izomzat az etetés utánni 15-ik naptól fogva vérdúsabb, sötétebb, szennyes barnavöröses, törékeny, leveses, az izomkötegek közti és az izmok közötti kötszövet sárga savóval beszűrődött. Az első hónap végével a környi kötszövet beszűrődése alábbszáll és megszűnik, az izom halványabb és szakadékony lesz, a 2 dik hónap végéig megint rendes színét és összeállást veszi fel és ez időtől a 2-dik évig a szabad szemmeli vizsgálatnál a rendestől nem tér el, később az elmeszesedett trichintok csák az izmon fehér pontocskák alakjában észlelhetők. Dús bevándorlás után a fonalóczok minden akaratlagos, azaz a szív kivételével minden harántcsíkolt izomban találtatnak, mégpedig hol kisebb, hol nagyobb mennyiségben. Az egész izomzatot tekintve, mindig több találtatik a test mellső felében, különösen legtöbb a rágizmokban, a nyelv izmaiban; az egyes izmokat tekintve a legtöbb ott találtatik, hol az izom az inba megy át. Terhes állatoknál tett kísérletekből kiderült, hogy a fonalócz a méhben levő magzatra nem megy át, annálfogva a trichinosis sohasem veleszületett, hanem mindig szerzett baj. Fonalóczkór (Trichinosis). Csekélyebb mennyiségű trichin felvétele után semmiféle kórtünet nincs jelen. Nagyobb mennyiségben felvétetvén, az első 5—10-dik napon étvágyhiány néha hányással, láz, kisebb nagyobb bél