Orvosi Hetilap, 1869. július (13. évfolyam, 27-30. szám)

1869-07-04 / 27. szám

— 445 - hozást ás végképent kimerülést okoz. Még szomorúbb a kilá­tás, hol ismételt csapolás után a tömlő elgenged, vagy has­­hártyaleb támad, s itt kétségkívül a csapolás tekintendő a halál előidéző okául. Bryant 88 esetében csapolás után 8 egyszerű tömlőben 3-szor, s 31 többszörös tömlőben 23-szor következett be a tömlő elgengedése vagy hashártyaláb, vagy mindkettő együtt, halálos kimenetellel. Ezekből láthatni, hogy az egyszerű csapolás nem tartozik az ártatlan műtétek közé, anélkül pedig, hogy lényeges eredményt nyújtana. S mégis vannak esetek, hol csapolás által a beteg életét meg­mentjük, s meghosszabbítjuk, habár rövid időre is, ott t. i. hol a tömlő túlságos terjedése által fuladási veszélyt okoz, vagy a hol túltelése miatt megrepedésétől tarthatni. Csapo­lás szüksége végre még ott is beáll, hol a tömlő a kis me­­denczébe be van szorulva, s hol visszahelyezés nem sikerül. (Folytatjuk.) A Dawies-féle gyógymód alkalmazása heveny izü­letcsúz ellen. Kétli Károly Jr.-tól. Mióta D­a­w­i­e­s jó hangzású neve alatt a heveny izü­letcsúz elleni gyógyeljárás ujjal szaporodott, több helyen kísérletek tétet­tek ez újonnan ajált gyógymódot alkalmazni. S miután az ered­mény sok esetben feltűnő kedvező sikert mutat, nem lesz felesleges azt t. ügytársaim figyelmébe ajánlani. Dawies eljárása a következő: a heveny izületősorban szen­vedő beteg megtámadott ízületeire hólyaghúzó alkalmaztatik, mely a nagyobb ízületeket hüvelyknyi széles szalag alakjában átfogja ; a váll - v. csipizületeknél természetesen kiterjesztett vászondarabra kenve, mely azonban legfeljebb 2" széles és 4" hosszú legyen.*) Ezen hólyaghuzó 6—12 óráig helyben marad, mig elég nagy hó­lyagok támadnak, melyek azután felszáratnak s reájuk cataplasmák rakatnak, a sebek igen gyorsan gyógyulnak. Néha már 12 óra után hegedés jött létre. Nekem Traube tanár kórodáján volt alkalmam több esetnél ez eljárás sikere felől meggyőződni, azért ítéletem csakis e kóre­bén tett észleletek alapján és Traube tanár e tárgyban tett nyilat­kozatain nyugoszik. Az esetek nagy számánál igen kedvező eredmény mutatko­zott. Már 24 óra eltelte után a többnyire nagyfokú láz alább­hagyott, a fájdalmak vagy teljesen megszűntek, vagy­ legalább je­lentékenyen alábbszálltak, más esetekben 4-6 napi időköz volt szükséges e czél elérésére, néhány esetnél azonban nem lehetett ily kedvező sikert kimutatnunk, ugyanis észleltük, hogy a fájdalmak szűntek ugyan, de a láz nem kisebbedett, máskor ismét a láz szállt alá és a fájdalmasság maradt változatlan, ismét más esetekben a rövid javulásra recidiva állt be, végre voltak esetek, hol épen sem­mi javulás se volt ezen módszerrel elérhető. A kedvező kimenetelű eseteket átlagosan 7°/0-ra tehetjük, mi mindenesetre elég határo­zottan buzdít arra, hog­y a gyakorlat ily módon a küzdést az oly makacs bajjal megkísértse. Mi lehet azonban azon körülmény oka, hogy némely eseteknél épen semmi vagy csak ideiglenes siker mutatkozott, míg máskor, még­pedig túlnyomó számban, oly kedvező eredményt értünk el. Erre Traube­­­r, következő módon vél felelhetni: szerinte a lázas heveny csúzos bántalomnak 3-féle lefolyását kell megkülönböztet­nünk. Az elsőnél a káros hatány (legyen az húgysav v. egyéb, e kérdés függőben marad), mely a vérben felhalmozódva, épen a csú­zos baj alapokat képezi, rohamosan és gyorsan rakódik le az ízüle­tekbe, s ott mint izgató anyag lobot hoz létre. E káros hatányból a vérben többé semmi nem marad vissza. A második alakjánál a csúz lefolyásában a lerakódás csak részben történik meg, míg az említett káros hatány egy része a vérben marad vissza ; a 3-ik feleség­nél pedig vagy épen semmi vagy csak igen kevés lerakódás jön létre. S e szerint véli az illető tanár az alkalmazott helybeli szer hatását kimagyarázni. Az első esetnél, hol a helybeli lobos folya­mat megszüntetése után nincs többé új káros anyag a vérben, mely újból izgatóként működnék, a gyógyulás tökéletes, s a csúfos izü­­letlob ezen alakja a leggyakoribb; ha azonban, mint a 2-ik eset­nél mondva volt, a helybeli lobos folyamat leküzdése a bőrizgatás folytán sikerült is, a vérben keringő káros hatány ismétt lerakó­dása recidivát fog előidézni; míg végül azon esetek, hol az emlí­tett szerelésre semmi javulás se mutatkozott, szerinte odaszámítan­­dók, hol a vérből a káros hatány v­ épen nem, vagy csak nagyon kis mennyiségben rakatik le az ízületekbe. Azért a legtöbb ízben jól kifejezett, erősen duzzadt izületésű, ez utóbbi alakjai főleg roszul táplált, nyomorult viszonyok közt élő­k­ pedig igen idős egyéneknél szoktak előfordulni. Traube eddigi tapasztalatai alap­ján, ily esetekben épen felhozott okoknál fogva, nem is ajálja a Da­­wies-féle gyógymód alkalmazását. Miután azonban ily kedvező színben állítottam a t. olvasó elé az említett gyógyeljárás sikerét a heveny születésút eseteiben, nem szabad megemlítés nélkül hagynom azon körülményt sem, mely ama gyógymód alkalmazása mellett már néhányszor mint kellemetlen szövődmény mutatkozott. Ugyanis a hólyaghúzó alkal­mazása alatt a 1 i. v. l­e­g­a­l­á­b­b közönbös hatásúvá vált vizeletben*) néha fe­nérnye lép fel, s vese-, sőt néha a hólyagbán­­talom egyéb tünetei is szembetűnnek : fejlődhetik állományi vese­lob Bright kór­, stranguria sat. Váljon mennyiben áll ezen szö­vődmény összefüggésben az említett kezelési móddal, azt az eddig észlelt csekély számú, vesebántalommal fellépett esetek alapján nem merem eldönteni és megfejtése további megfigyelést igé­nyel. De némelyek által felállított azon véleményre, hogy a Da­­wies-féle gyógymódnál gyakrabban mutatkozik a szív kül­ v. bél­­hártyáinak megtámadottsága, határozott n­e­m­mel felelhetek, mert észlelt eseteink egyikénél sem támadt se a kezelés alatt, se után, — hacsak már előbb jelen nem volt — peri­ v. encarditis, sőt a már meglevő is enyhe lefolyást mutatott. Traube Jr. kórodáján tett megfigyelések azt mutatják, hogy az említett vesebántalom mindig oly eseteknél mutatkozott, hol a hólyaghúzók alkalmazása igen nagyszámú és beható volt,­miért ezen tapasztalat óta a hólyag­húzók csak addig hagyatnak a bőrrészen, míg erős vörösség, leg­feljebb csekély hólyagképződés jön létre; a további vizsgálatok feladata leend­ő tárgyban biztosabb tájékozást nyújtani. * Egy időben egész tíz darabig is alkalmazható hólyaghúzó. T KLLAI­ISMERTETÉS. Lecons cliniques sur les maladies chirurgicales des enfants, pro­­fcssées par M. J. dir aides, recueillies et publices par M M. Bour­neville et E. Bourgeois. Baris, 186Í). A, Bclahage Iciadása 5 fü­zet, 862 l. 65 ábra. Legújabb időben határozott törekvés mutatkozik a sebészet azon részét, mely a gyermekgyógyászatban alkalmazást talál, a sebészet többi fejezeteitől teljesen elkülöníteni, s abból külön tu­dományt alkotni. Holmes gyermekgyógyászati sebészetének megje­lenése ily irány kifolyása volt, legközelebb pedig Giraldés tanár lép fel ezen ügy bajnokaként. S annak fejtegetésébe, vájjon ezen törekvés jogosult-e vagy sem, valamint a feletti jósolgatásba, vájjon fog-e sikerülni a gyermekgyógyászati sebészetből külön tudományt alkotni, itt bebocsátkozni nem szándékozom; azonban hiszem, hogy a szóban levő téren kifejtett munkásságnak meglesz azon jó sikere, miszerint az idetartozó ismereteket össze fogják gyűjteni, s ezek rendszeres egésszé, egygyé alkotva, az orvosi közönség által köny­­nyebben hozzáférhetőkké fognak válni. Giraldes tanár a gyermekgyógyászati sebészetből hetvenkét előadást tartott, melyeket Bourneville és Bourgeois szorgalmasan és pontosan feljegyzett, s előttünk fekvő munkában közrebocsátott. Hogy Giraldés munkája előadások alakjában látott napvilágot, az­által a megjelenés gyorsasága biztosítva volt, s úgy ennél, mint a tárgy érdekességénél fogva figyelembe alig jöhet azon némi pon­gyolaság, mivel az ilyen fajta könyvek írása szükségképen egybe *) Mely átváltozás okát eddig nem vagyunk képesek kimagyarázni. 27* 446

Next