Orvosi Hetilap, 1869. november (13. évfolyam, 45-48. szám)

1869-11-21 / 47. szám

Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom. Szaniszló A. tr. A kalabárbab hatása az állati szervezetre. IV és V. (Vége). — Verebélyi L. tr. Pesti egyetemi sebészeti kóroda 1868/9-diki téli félévi forgalma. (Vége) — Könyvismertetés. Compulsory Vaccination. — An Inquiry into the Present Unsatisfactory Condition of Vaccine Lymph and a Remedy Proposed, by Henry Blanc. — Lapszemle. Villamosság hatása a szülés alatt. — Bright-féle betegség különös esete, az egyik vese hiányzása. — Adatok a chloral hatásához. T A re­z a. Vélemény a kórházak országos rendezése tárgyában. Szerkesztő Korányi Pr. t­r. — Azok nevei, kik a pesti egyetem orvosi kará­nál 1868/9-ben okleveleztettek. (Folytatás). — Vegyesek, Pályázat. •1? Pest, 1869. November 21. ifpi Elöfiz­teal Ar. helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt 59 kr, vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közle­mények és fizetések bérmentesítendők. Hirdetésekért soronkint 15 újkr. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a Baerkesztfifléfuss Erzsébet-tér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi­ utéz a Draeche-féle házban. ORVOSI HETILAP Honi s külföldi gyógyászat és kórüavázlat közlönye. TP i ■■ ■■■ -««1 B 1^. A kalabárbab hatása az állati szervezetre. A pesti kir. egyetem elméleti orvostani dolgozdájából. Közli Szaniszló Albert orvostudor. IV. A kalabármérgezés tüneteinek értelmezésénél az a fő­kérdés, váljon izgató vagy hűditő szer-e a kalabár ható­anya­ga ? Fraser, ki e tárgygyal elég terjedelmesen foglalkozott, hűditő méregnek mondja azt, mely szerinte az idegeket, a szívet hűdöttekké tenné. Bezold m­r. és Glötz Jr. izgató és hűditő tulajdonságúnak tartják azt, s többek közt mondják, hogy a kalabárbab ható­anyaga a bolygideg tüdőbeni végződéseit izgatja, a nyúl­agyban levő légzési központot pedig hűdíti. A szóban levő kérdés eldöntésére számos kísérleteket tettem, melyek különböző eljárásokhoz s eszmemenetekhez van­nak kötve. 1. Először is a látaszűkülés létre jövetelének ez esetbeni hogyanját akartam megfejteni. A látaszűkülés létrejöhet vagy a körrostok izgatása,vagy a hosszanti rostok hűdése folytán,s feltehető az is, hogy a körrostok izgatva vannak ugyan, de a hosszrostoknak is csekély mérvű hűdése jelen van. Tudjuk hogy ezen rostok a szemür hátsó részében fekvő sugárducz­­tól kapják idegeiket, mely ducz három idegág által képezte­­tik, s ezeknek egyikét a háromosztatú ideg, másikát a szem­mozgató ideg,m­íg harmadikát,mely több szálak által van kép­viselve, az együttérz ideg felső nyaki duczától eredő és a fejéri ideg által képezett belső fejéri fonat — plexus caroticus in­ternus — adja; az utóbbinak útjában haladnak oly idegszá­lak is, melyek a tizenkettedik agyi idegtől, a gerinczagytól — a 6-ik nyak- és 3-ik mellcsigolya közt — és a nyúk­agy­­tól veszik eredetüket. Ezen idegek közöl csak a szemmozgató ideg az, melynek izgatása, a körizomzattak­ összefüggése foly­tán, a látát szűkíti. Kísérleteim itt az együttérz idegre és a gerinczagyra vonatkoznak, melyeknél az eszmemenet követ­kező : ha ezek a kalahármérgezés folytán hűtöttek, akkor vil­lamos izgattatásuk látatágulást nem okoz, ellenkező esetben igen. E czélból tehát a kifeszített házinyúl szemébe kalabár­­papírt helyeztem, minek folytán az illető oldali láta teteme­sen megszűkült. Ekkor mindkét oldalon kikészítettem az em­lített ideget — nerv. sympathicus,— s azt villamos izgatásnak tettem ki, mire a láták határozottan kitágultak, s e tágulás ismételt izgatásra mindaddig mutatkozott, míg az ideg ki nem fáradt. Másik esetben az állatnál bőr alá fecskendős által erélyes általános mérgezés történt, s ekkor csak a jobboldali együ­ttérz ideget izgattam, mire mindig tágulás állott be, melyet az izgatás félbenhagyása után szűkülés követett, még pedig oly mérvben, hogy ekkor a jobboldali láza mindig ki­sebb volt, mint a baloldali, annak jeléül, hogy az együttérz­ideg a kalabárkivonat által nincs hűdve, mert különben az izgatásra az említett idegnek ezen kifáradása, mintegy kis­fokű­ hűdése, létre nem jöhetett volna. A jobboldali látának az izgatás megszűnte utáni kisebb voltát ugyanis másnak nem tulajdoníthatjuk. Más esetben a nyúlnak mindkét látása kalabárpapírnak helybeli alkalmazása folytán tetemesen meg­szűntetvén a gerinczagy — a 6-ik nyak és 3-ik mellcsigolya közt — villamos készülékkel összefüggésben levő aczéltslk be­szúrása mellett lett izgatva, mire látatágulás lépett fel. Egy negyedik esetben a jobboldali láta helybeli alkalmazás által lett megszűkítve, s ezután általános mérgezés vétetett foga­natba : erre a jobboldali láta nagyobb, a baloldali pedig ki­sebb mérvben kellett szűkült meg. Ekkor a gerinczagynak említett módon és helyein izgatására mindkét láza kitágult,­­ a jobboldali nagyobb, míg a baloldali kisebb mértékben, noha az elsőnél a szűkület nagyobb fokban volt jelen. E két utóbbi kísérlet világosan mutatja, hogy azon idegszá­lak, melyek, a gerinczagytól az együttérő ideg útjába lépve, a lázatágító izommal állnak összefüggésben, a kalabárkivonat által hűdítve nem lesznek. 2. Kísérleteket tettem a bolygidegre nézve.Egy esetben az állat erősen megmérgeztetvén, rajta légcsőmetszés tör­tént, mi köztudomás szerint a szívműködést gyorsítja, s egy­szersmind a bolygidegek átmetszettek. Erre a szívlökések lényeges szaporasága állt be, mi nem történik, ha a bolyg­ideg a kalabárbab által hűdve lett volna. Másik esetben ha­sonlóképen jártam el, s ezenkívül az átmetszett bolygideg környi csonkját izgattam, mire a szívlökések kimaradtak. Ez azt mutatja, hogy a kalabármérgezésnél beállani szokott érvelési szaporaság nem a bolygideg hűdése által jö létre. 3. Több kísérletnél, midőn a mérgezés tünetei már 47

Next