Orvosi Hetilap, 1870. szeptember (14. évfolyam, 36-39. szám)
1870-09-11 / 37. szám
Tartalom. Korányi Frigyes tr. A pokolvar. (Folytatás.) — Szeremlei Mihály tr. A kanyaró járvány köréből — Könyvismertetés. Kimutatás a sz. Rókushoz czímzett kórház gégebeteg osztályától. Navratil I. tr. — Lapszemle. A porosz tábori kórházakban használt fertőztelenítő szerek. Tár Cza. Harcztéri vázlatok. — Levél. Szilas-Balhás, 1870. aug. — Vegyesek. — Pályázatok. Pest, 1870. September 11. ORVOSI HETILAP. Ioni s külföldi gyógyászat és kórhuvárlat közlönye. T illeiud.er ed.il. é v^f’olyam.. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh, Kálmán tanár. Előfizetési ár: helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt. kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesítendők. Hirdetésekért soronkint 15 új kr. tK megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségné Erzsébet-tér 10. sz., és Kilan György könyvkereskedésében váczi utéz a Drasche-féle házban. A pokolvar.1) Kobányi Frigyes tr. egyetemi tanártól. (Folytatás). V. Kórtünetek és kór lefolyás. Csak kevés esetben előzik meg lázas tünemények a pokolvar kifejlődését. Köztük és a pokolvarragályozás közt oki viszony egyáltalán nem mutatható ki, sőt esetleges okoktól látszanak függni, mint ezt már fentebb fejtegettük. Gyakrabban előzik meg a pokolvart gyomorcsorvás tünetek, rosz szájíz, étvágyhiány, bevont nyelv, a gyomor érzékenysége, felböfögés és bágyadtság. De ha tekintetbe vesszük, hogy mily gyakran fordulnak elő e tünemények a nehéz nyári hónapokban pelgerjes vidékeken minden vonatkozás nélkül a pokolvarra; hogy továbbá épen azon emberek, kik a pokolvarragálynak leggyakrabban vannak kitéve, egyidejűleg rothadékony kipárolgások, az istállók levegője, esetleg károsan ható eledel, talán épen a szétbomlásra nagy hajlammal bíró pokolvaros hús élvezése által bántalmaztatnak, hogy végre a pokolvar épen oly gyakran — ha nem gyakrabban — gyomorcsorvás előzmények nélkül lép fel ; ha mindezeket tekintetbe vesszük, bizonyára nem fogjuk ezen megelőző gyomorcsorvás tüneményeket fentartás nélkül a helyileg még ki nem fejlődött pokolvarragály általános hatásának tekinteni. A pokolvar kifejlődése — mint a legtöbb szerző mondja — körülbelül kendermag-mekkoraságú, többé-kevésbé véres, rendesen lapos, néha kissé emelkedett folttal kezdődik, mely a ragály behatása után 1 — 3 nap múlva szokott fellépni. A ragályozás és a helyi megbetegedés kezdete közt lefolyó ezen időszak a lappangás időszakát (stadium incubationis) képezi, mely azonban nagy belterjességű ragályozás eseteiben sokkal rövidebb, más kevésbé belterjes esetekben sokkal hosszabb ideig, egész 8 napig, vagy tovább is tarthat. A bolhaszúráshoz hasonló folt nagyobb- vagy kisebbfokú viszketést, sőt égetést is okoz, mely a betegek figyelmét magára vonja ugyan; azonban alig készteti őket orvosi Lásd. az OHL 32-dik számát. tanácsért folyamodni, s ezen körülmény oka annak, hogy azt a pokolvar kezelése körül legjártasabb orvosok is csak igen ritkán észlelték. A folt jelentkezése után 12 — 15 óra múlva felette rendesen a viszketés fokozódásával hólyagosa fejlődik, mely ritkán nagyobb egy kendermagnál — pokolvarhólyag. A hólyagosa kevéssé van kitöltve, kevéssé petyüdt és sárga, barnás-vereses vagy kékes folyadékot tartalmaz. Ha a hólyagosa nem vakartatik le, — ami ugyan leggyakrabban történik,- akkor közepétől kezdve lelapul, elszárad, s vékony pörk alakjában az alatta fekvő irhához simul. A bőr már a hólyagosa képződésekor veres, szederjes, duzzadt és kevéssé kemény tapintatú. Ezen, a hólyagosával vagy nélküle fejlődött kemény részlet képezi az anyagöcsét (Mutterknoten), mely úgy körületben, mint a mélység felé növekedik; míg a felület kezdetben sárga, azután mindinkább barnább, végre fekete pörkké szárad, mely eleinte a bőr legfelsőbb rétegeire szorítkozván, később mindig mélyebbre terjed, azonban rendesen a bőralatti kötszövetet nem éri el. Ezen pokolvarpark különböző, 2 mm. egész 2 cm. nagyságú, felülete kemény, mélyebb részei világosabbak, puhábbak, s alatta sárga kocsonya található; a középen legvastagabb, a szélek felé vékonyabb. A pörk képződésével egyidejűleg a göcs érzéketlenné válik. A központi pörk képződése után a környezetben a duzzanat tovább terjed. Közvetlenül a pörk körül újabb hólyagcsák köre fejlődik, mely néha egymás mögött álló 2—3 sorból áll. Ily esetekben a hólyagcsák annál nagyobbak, minél távolabb állanak a pörktől. A képet, mely ily módon mutatkozik, Bourgeois egy gyűrű lapos kövéhez hasonlítja össze, mely egy gyöngysorral van körülfoglalva. Ezen hólyagcsák nagy része az érintkezési pontokon összefoly, s ekkor a magaslatban egyenletesen elvonuló, szélein pedig helyenkint behúzódott kört képez, mely némileg hasonlít a hulla hasüregének megnyitása után mutatkozó, jéggel telt vastag belekhez. Ezen hólyagcsák bennüke sárgás, barna, vagy veres, kékes színezetű, aszerint, mint többé vagy kevésbé elváltozott vértekecseket tartalmaz. A hólyagcsákat kitöltő folyadék vegyhatása közönbös vagy