Orvosi Hetilap, 1870. október (14. évfolyam, 40-44. szám)
1870-10-09 / 41. szám
Tartalom. Simbriger Frigyes. Az idegrendszer központjának mely részei folynak be a nehézkori és nehézkorszerű mozgásokra. (Folyt.) — Janny Gy. tr. Adatok a csöves csontok osteotomiájához, különös tekintettel a Langenbeck B. által ajánlott bőralatti csontmetszésre. (Folyt.) — Kövér K. tr. A víziszonyról. — Könyvismertetés. Sammlung klinischer Vorträge, Von R. Volkmann. — Lapszemle. Elmebeli bántalomnál az edénymozgató idegek bántalma. Tár ez a. Egy nyári kirándulás alkalmával. — Berlin, sept. 30-kán, 1870. — Vegyesek. — Pályázatok. — Előfizetési felhívás az 1870. october-decemberi negyedre. 40 mxm Pest, 1870 Oktober 9 Előfizetési ár: helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt Megjelen minden vasárnap. 50 kr vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közle- Megrendelhető minden kir.postahivatalnál, a szerkesztőségnemények és fizetések bérmentesítemők. Erzsébet-tér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésében Hirdetésekért soronkint 15 ujkr. váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és koronvázlat közlönye. rM'' i mb mm***• M 1^. é^rrol^am. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Az idegrendszer központjának mely részei folynak be a nehézkóri és nehézkórszerű mozgásokra? Közlemény a pesti kir. egyetem elméleti orvostani intézetéből. Simbinger Frigyes, tábori alorvostól. (Folytatás). IV. eset. Szúrás után, mely ha vonalnyira a negyedik agygyomrács fenekébe, a bal crus cerebelli belső szélén, hatolt be, az épen leírtakhoz egészen hasonló tünetek léptek fel, csakhogy a mellső végtagok sebesen felváltva mozogtak, valamivel később a jobboldali mellső és hátsó láb, a nyugalmi időszakokban is. 74 óra múlva 8 csepp szorral-oldat (1 grm. -1- 100 köbem. Hó) fecskendeztetett az agyacs azon helyére, melyen keresztül a csüllőképű árok megsértetett. Eleinte semmi változás , de 1—2 percz múlva megfeszültek, kinyújtózkodtak a hátsó lábak, s a halál azonnal beköszöntött. V. eset. Hasonlóképen az agyacson keresztül eszközöltetett sértés, mely harántúl a crura cerebelli ad pont. között fut le. Hosszúsága felül, valamint a mélységben 21/2 vonal, de felül a csüllőképű árok középbarázdája által feleztetik, míg a mélységben csak 72 ''-nyi darab esik a középvonaltól jobbra,többi része pedig ettől balra fekszik. E sértés iránya olyan, hogy a Varos-féle híd hátsó szélét találná, ha ettől egy vastag velőréteg által nem választatnék el. Hasonló derme és lánggörcsök mint az előbbi esetben, csakhogy a hátsó mély nyakizmoké túlsúlyban van. Nyugalmas állapotban is a nyak folytonosan hátra és kissé balra marad húzva. Eleinte mindkét szem mozdulatlan, érintésre nem záródik, később a jobboldali szorosan bezárva, könnyel telve. A mellső lábakkal közvetlen a műtét után arcát dörzsölte, azután felváltva mozgatja azokat; a hátsók feszültebbek, különösen a jobboldali. A légzés mindjárt nehéz, azután görcsös, később könyebbült , de gyakran tüsszentéshez hasonló, mintegy lökésben történő kilégzés előrement mély belégzéssel észlelhető. Érzés és eszmélet megvan Még 12 órán túl maradt életben az állat, pedig a IV-dik agygyomrocs vérrel egészen ki volt töltve. VI. eset. A nyúlt agy oly módon sértetett meg az agyacson keresztül, hogy épen a crura cerebeli ad pontom megett mindkét oldalon tökéletesen át van metszve, míg középső része ép. A jobboldali metszés belső vége alól 172"', a balél"'-nyi távolságban van a megfelelő laborkötegtől; felül csaknem az eminentia teres-ig ér a jobboldali metszés, míg a bal attól még 172"'-nyira áll el. Azonnal a műtét után a hátizmok néhány görcsös rángása következett be, miközben, minthogy a baloldalon levők túlnyomóan működtek, az állat hentergett. Azután nyugton maradván, egészen elernyedten feküdt, csak a nyak tért el kissé balra az egyenes iránytól, s ha az állat a háton vagy nyakon érintetett, még jobban húzatott balra ; ha az inger nagyobb, akkor a nyak balra 2 —3-szor egymásután húzatik. A szemek nyitvák, érzéketlenek, szűk látákkal, melyek azonban később megint rendesek lettek, 2 perczig nystagmus. A végtagok egészen hüdöttek. Halál 15 óra (U. J. A légzés először gyorsult, azután rendes). VII. eset. Házi nyúl. A sértés következő: a csüllőképű árok mellső harmada a jobb oldalon annyira el van választva a középső harmadtól, hogy csak 72 — 1‘" vastag legkülsőbb réteg eszközli az összeköttetést, de a sértés a középbarázdán túl is terjed 17' nyira a baloldali félbe. Jobboldali vége épen az agyacs hídkozi kocsánya megött fekszik. Hátalról tekintve, ezen sértés a Varol-féle hídtól is mintegy félvonalnyi széles csíkot szakaszt el, mely a Varol-féle híd többi részével néhány laza rost által összefüggésben van. A szúrás pillanatában heves mozdulás, de azután teljes elernyedés következett be. Az állat némelykor csak fejét rázza erősen, s a test többi részeivel még a legcsekélyebb mozgást sem képes kivinni. A szemek érzéketlenek, a láták alig megváltozva. 11/3 óra múlva nagy légzési nehézség állott be. Az állat nyitott szájjal feküdt, melyből nyál folyt, a belégzés hosszúra volt nyújtva, s hangos bugyborékolás és hörkölés hallatszott. Furadozás közben némelykor a végtagok gyenge mozgásba jöttek ; később azonban a légzés könyebbült, s nyolcz óra múlva egész szabadon látszott történni. Az állat rendes helyzetben ült, de most is csupán visszható mozgásra képes. 4 órával később megöletett. A 4-dik agygyomrács csak a sértés közelében tartalmazott (kevés) véralvadékot. VIII. eset: A hátsó ikertestek megett,ezek hátsó felületét is — a Sylvius-féle zsilip magasságán — felületesen megsértvén, metszés halad a híd állományába úgy, hogy jobb oldalon annak csak külső negyed része, s bal oldalon félvonalnyi legkülsőbb rétege marad sértetlen. A híd alsó felülete úgy osztatik szét a metszés által, hogy hátsó egyharmada marad a nyúlt agyon.41