Orvosi Hetilap, 1871. október (15. évfolyam, 40-44. szám)
1871-10-01 / 40. szám
4Lt. me. Előfizetési ár: helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt 50 kx., vidéken egész évre 10 frt., félévre 6 frt. A közlemények és fizetések bérmentesítenünk. Hirdetésekért soronként 15 ujbr. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztősségű Erzsébet-tér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésébe váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP Tartalom. S ch u e k V. tr. A széttérő kancsalság tünet- és oktana. — Wittmann 1. tr. A járványos hányszékelés gyermekeknél. — Könyvismertetés. Uber Wärmeregulirung und Fieber, von Prof. Liebermeister in Basel. Sammlung klin. Vorträge Nr. 19. Drucke und Verlag von Breitkopf und Härtel. Leipzig. — Lapszemle. A hasnyálmirigy előesése. — Ólomlövetek és lősebek. Tiliczy. Az igazságszolgáltatás érdekében letartóztatott elmeháborodottak elhelyezéséről. — A pesti kir. egyetem orvosi karánál ly7° t-diki tanévben oklevelet a következők nyertek. — Lyon, sept. 17. — Vegyesek. — Pályázatok. — Szerkesztői levelezés. October 1. Pest, 1871 Honi s külföldi gyógyászat és kórüavázlat közlönye. rl’Jhít>4«»<1 fi ft£ «-m' ÄV*I zn ■■■_ Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. A széttérő kancsalság tünet- és oktana.1) Scholek Vilmos tr., bécsi egyetemi szemésztanár-segéd által. Az összetérő kancsalságról sok részletes adatot olvashatunk, így a kancsalsági szögletről, a mozgási viszonyokról összetörésnél és oldalnézésnél sat. A széttérő kancsalsággal rövidebben bánnak el: a kancsalsági szöglet a látirányon kívül esőnek mondatik el; legfeljebb belebocsátkoznak még az összetörési mozgásokba, s a társért oldalt mozgásokról kevés vagy épen semmi se mondatik, holott épen ezek felette érdekesek, annyival inkább, mivel az oktanra tiszta világot vetnek. Úgy látszik, hogy átalánosan minden pontban találó ellentét tételeztetik fel a széttérő és összetörő kancsalság között; ilyen azonban nem létezik. Igaz, hogy az összetérő kancsalságnál a kancsal szem befelé, míg a széttérő kancsalságnál kifelé tér el a rögzítő iránytól, s ez ellentét. De ez már minden. Magam 33 eset közül 27-en észleltem tüzetesebben a széttérő kancsalság mozgási viszonyait és bátorkodom az eredményt itt közölni. 1. Legfeltűnőbb és egészen új volt előttem az észlelet, hogy a külső szaruhatár az oldalt mozgásoknál a két szemmel együttesen és egyenkint, a két szemnek egyikén sem és a 27 esetnek egyikében sem ment a külső szemzug alá, hanem ezt épen csak elérte és azután megállt. Ezen tünetet nem találtam sehol se felemlítve, s mégis széttérő kancsalságnál gyakran, sőt várakozásom szerint rendesen elő kell fordulnia. Ezen tünet sehogy se illik ellentétként az összetérő kancsalsághoz, melynél a belső egyenes izom megrövidülése következtében befelé túlmozgás és a belső szaruhatár eltűnése a konyhűscsa alá van jelen. Az ellenvetés, mely nagyon illetékes oldalról létetett, hogy boncztani okok miatt lenne talán lehetlen, hogy kifelé túlmozgás jöhetne létre, hullán könyen megcáfolható volt. Mert ha csipesszel a belső egyenes izmot fogjuk meg és a szemteket kifelé forgatjuk, könyen az egész szarunak is—*/s részét hozhatjuk a külső szemzug alá. De még láttam élőn évek óta fenálló belső egyenes izomhüdés esetét, melyben a szaruból bőven 1 vonalnyi széles rész ment a külső szemzúg alá a legnagyobb elvonás (abductio) alkalmával, mi bizonyítja, hogy a külső egyenes izom zsugora előjöhet, s így nem lehetetlen. A kifelé mozgás túlsága hiányzik széttörő kancsalságnál, mivel ennél — nem mint az összetörő kancsalságnál — az illető izom zsugora áll be. Ezen tény igen fontosnak látszik előttem az oktan kifejtésére. 2. Ami a mozgást befelé illeti, ez széttörő kancsalságnál korlátolt, hasonlag a kifelé mozgás korlátoltságához összetérő kancsalságnál, csakhogy a módosulások sokfélék. Valószínű, hogy egy és azon esetben e viszonyok a széttérő kancsalság hosszú idejű fennállása alatt változnak. Előjön a befelé mozgás korlátoltsága a kancsal szemen egyedül, ugyanaz a rögzítő másik szemen is, és pedig eleinte csak két szemmel látásnál, továbbát azonban a szemek egyenkénti vizsgálatánál is, s mindez anélkül, hogy a korlátozás a két szemen okvetlen egyenlő fokban növekednék. Ez ismét máskép van összetévő kancsalságnál, mert ennél a túlmozgékonyság befelé a mozgékonysági fogyással kifelé lépést tart, a két szemen többnyire egyenlő és egyenesen a belső egyenes izom sugarától függ. 3) A mozgékonyság íve széttörő kancsalságnál belső végén fogyott. Összetörő kancsalságnál nem fogyott, hanem csak egész terjedelmében befelé tolatott, eltolása — fokokban kifejezve — a két szemen egyenlő a legtöbb esetben, s a két szemen együttvéve oly nagy, mint a kancsalsági szöglet.) Széttörő kancsalságnál ily összefüggés nem fedezhető fel. Összetörő kancsalságnál a kancsalsági szöglet nagyságán kívül a túlmozgás befelé is ad mértéket az ínmetszés adagolására, míg széttörő kancsalságnál a műtét adagolásánál csak a kancsalsági szöglet nagysága és nem egyszersmind az oldalt mozgások adnak támpontot a nyerendő eredmény nagyságának megmérésére. 4. Az összetörési mozgásokra nézve — ezek növekedésekor — széttörő kancsalságnál a kancsal szem némely esetekben a rögzítendő tárgyat nagy közeledtéig a kancsalsági szöglet alatt követi; némelykor csak darabig követi, azután nagy fokban kifelé tér el, de néha a tárgy növekvő közeledésénél még tesz összetérési mozgásokat, csakhogy nagyobb .) Előadatott sept. 4- és 5-kén a Heidelbergben tartott szemészgyűlésen. , Graefe állítja, hogy a csekélyfokú összetörő kancsalsági esetek az utóbbi pontban kivételt képeznek, mit jó volna újból megészlelni. 40