Orvosi Hetilap, 1872. augusztus (16. évfolyam, 31-34. szám)
1872-08-04 / 31. szám
Az ízületi bolyhok, melyek egyikét képezik a minden előkezelés nélkül nyerhető legszebb górcsövi képeknek, — az ember térdízületében — teljesen ép állapot mellett is — nagy mennyiségben találhatók, mégpedig nemcsak az edényes- és zsírredők szélein, hanem az ízületi porcz széleinél, az ízbütykök között, sőt gyéren elszórva a teljesen síma helyeken is. Ellenben azon állatoknál, melyeknél alkalmam volt eddig vizsgálatokat tenni, s ezek a házi nyúl és kutya térd-, s a szarvasmarha sarokízülete, a bolyhokat állandóan csekély számmal előfordulóknak találtam. E tekintetben tehát, legalább az ember térdízületére vonatkozólag nem oszthatom Böhm1) nézetét, ki azokat különösen ritkáknak tartja. Vizsgálataim a bolyhok edényzetére nézve is a Böhm-éivel ellenkező eredményekre vezettek, s e tekintetben ellentétben állnak azok K 6 11 iker* 2) és Luschka3) vizsgálataival is, mert nemcsak hogy a legtöbb boholyban találtam véredényeket, hanem azok a másod- és sokszor a harmadrendű elágazásokban is kimutathatók voltak, s szabályszerűleg csupán a bolyhok legfiatalabb korszakát képviselő végbimbók — melyek hellyel-közzel önállólag is előfordulnak — nem bírnak azokkal. Meg kell azonban jegyeznem, hogy azon szemcsés anyag miatt, mely a bolyhokat borítja, az edényzet a természetes belöveltségi állapoton kívül alig ismerhető fel; különben ez ritkábban fordul elő, mert a belöveltséget csaknem szabálynak tekinthetjük s az nemcsak felakasztottak hulláinál található, mint Luschka az ízületük szalagok burkára nézve említi. Ez edények az alatti kötszövetből emelkednek fel, a boholy szárainak tengelyi részében futnak, s a boholy megvastagodásánál rendkívül szép kacsokat alkotnak, s közönségesen az átmeneti edények jellegeit mutatják. Érdekesek e tekintetben a 3—4-szer elágazó nagy kaktuszalakú bolyhok, amelyeknél igen sokszor volt alkalmam látni, hogy miután az edény kacsokat alkotott a törzsben (elágazó bolyhoknál), vagy az első duzzanatban (befürődések által osztott bolyhoknál), átmegy a másodrendű boholyba, s itt újra kacsokat képez, míg a harmadrendűben közönségesen egy kifutó és visszajövő ágat láthatni. Az edényzetnek ezen alakulása, mely a vérmedernek többszörös tágulata és szűkületéhez vezet: minden esetre fontos mozzanat a kiizzadásnál, s véleményem szerint egy adattal járul az ízületi bolyhok élettani rendeltetésének felderítésére, s illetőleg annak bizonyítására, hogy ezen bolyhok az íznedv képződésénél fontos szerepet játszanak. Különösen ki kell emelnem, hogy ezen bolyhok kóros változásokat épen nem mutattak; azokban sem porczosodás, sem zsírképződés, sem mészlerakódás nem volt észlelhető. S megvallom, hogy én nagyon előzetesen elfoglalt álláspontból eredőnek tekintem azon csaknem átalánossá vált nézetet, hogy az ízületi bolyhok ily állapotban nem bírnak edényekkel, s hogy azok kóros állapota az edények fellépésével kezdődik. Úgy most, valamint előbbi időben vizsgált ízületek nagy számánál, melyeknél sem az ízületben, sem a bolyhokban kóros változás kimutatható nem volt: a bolyhok többségét edényzettnek találtam; ezt pedig nem vagyok képes kórosnak tekinteni pusztán azért, mert ugyanazon állapot — azonban egyéb változásokkal karöltve — egyszersmindegyik tünetét alkotja a bolyhok betegségeinek is. Azután oly gyakori betegséget képeznek-e a taplós ízlők, az ú. n. lipoma arborescens, s az ízületi szabad testecsek, melyek nagyobb részének létrehozatalában a bolyhok okoltatnak, — hogy ezek legelső időszaka, — a bolyhok edényzettségében csaknem minden egyénnél jelen lenne ? A bolyhokbani kötszövet azonos az ízbelhártya kötszövetével; ruganyos rostokban gazdag szálai általában hullámzó kötegeket alkotnak; a bolyhok regvastagodásánál szétsugárzanak, a befűződésnél ismét egyesülnek, az elágzásoknál és végbimbóknál ecsetszerűek. A bolyhok szárainál és a végbimbóknál finom, egynemű üvegszerű hártya különböztethető meg, mely a szárnál a kötszövet hullámzó kötegeit burkolja, némely végbimbóknál pedig a kötszövet ecsetszerűleg széteső szálait veszi fel, míg másoknál finom szemcsés folyadékot tartalmazó hólyagot látszik képezni. A bolyhokban néha előjövő folyadékot tartalmazó ürekről Hene és Luschka emlékeznek meg. Részemről a fennebbieken kívül más hólyagokat nem találtam, ezeket pedig a bolyhok legfiatalabb korszakának tartom. A behám egyrétegű a bolyhok szárain a befűződésnél és azon végbimbóknál, melyek hólyagot mutatnak ; míg a bolyhok megvastagodásainál — azon finom szemcsés anyag és apró magvak miatt, mely a bolyhok duzzadt részeit fedi — az meghatározható nem volt, valamint a valószínűleg itt is jelenlevő egynemű hártya sem. Az e tekintetben kívánatos haránt metszeteket,alkalmas beágyalási anyag hiánya miatt még eddig nem sikerült készítenem. Az egyes sejtek többnyire kerek, szemcsés, protoplasmactis testtel, s kerek vagy tojásdad maggal birnak. Keze is az a sejt benne két ép úgy, mint azon finom szemcsés anyagot, mely a bolyhokat fedi, feloldja, míg maró hamanyarra mi behatással sincs. Ellenkező a vegyhatás a sejtbeni és a szabad magvakra nézve. Ami az íznedv létrejöveteli módját illeti, erre nézve Freridhst) nyilvánította először a nézetet, hogy az az ízbelhártya felületéről ellökődött hámoktól nyeri sajátságát, melyek az edényekből kiizzadt all hatású folyadékban feloldatnak. H. Luschka2) némi módosítással annak forrásául az ízületi bolyhokat tekinti. Hueter3) ellenben azon alapon, hogy más nyakanytartalmú folyadékok nyakteste és hússága semmi viszonyba sem hozható az íznedvben úszkáló testecsek és sejtek csekély menynyiségével. Frerichs nézetét nem fogadja el, s véli, hogy az általa felfedezett nedvcsatornák játszanak fontos szerepet az íznedv létrehozatalában. Ezen nézete támogatására használja fel Toynbee kísérleteit, ki az ízület űrében mind *) — L. f. i. m. 8 lap. 3)Kölliker a bolyhokat az edényes redők edénytelen nyúlványainak nevezi. 8) Luschka szerint a bolyhok csak kóros állapotban birnak edényekkel. ') Frerichs (R. Wagner’s Handwörterbuch der Physiologie III. Bd. 1. Abb. 463—465) szerint ökörnél az íznedv 100 részében van : 948 r. víz, 00 5 r. nyakány és hám, 007 r. zsír, 3- 5 r. fehérnye és vonat anyag, 0- 9 r. sók. 3) — L. f. i. m. 92 lap. *) — L. f. i. m. 79 lap. *) — L. f. i. m. 70 lap.31*