Orvosi Hetilap, 1872. augusztus (16. évfolyam, 31-34. szám)

1872-08-04 / 31. szám

Az ízületi bolyhok, melyek egyikét képezik a minden előkezelés nélkül nyerhető legszebb górcsövi képek­nek, — az ember térdízületében — teljesen ép álla­pot mellett is — nagy mennyiségben talál­hatók, még­pedig nemcsak az edényes- és zsírredők szé­lein, hanem az ízületi porcz széleinél, az ízbütykök között, sőt gyéren elszórva a teljesen sím­a helyeken is. Ellenben azon állatoknál, melyeknél alkalmam volt eddig vizsgálato­kat tenni, s ezek a házi nyúl és kutya térd-, s a szarvas­­marha sarokízülete, a bolyhokat állandóan csekély számmal előfordulóknak találtam. E tekintetben tehát, legalább az ember térdízületére vonatkozólag nem oszthatom Böhm1) nézetét, ki azokat különösen ritkáknak tartja. Vizsgálataim a bolyhok edényzetére nézve is a Böhm-éivel ellenkező eredményekre vezettek, s e tekin­tetben ellentétben állnak azok K 6 11 i­k­e­r* 2) és Luschka3) vizsgálataival is, mert nemcsak hogy a legtöbb boholyban találtam véredényeket, hanem azok a másod- és sokszor a harmadrendű elágazásokban is kimutathatók voltak, s sza­­bályszerűleg csupán a bolyhok legfiatalabb korszakát képvi­selő végbimbók — melyek hellyel-közzel önállólag is elő­­fordulnak — nem bírnak azokkal. Meg kell azonban jegyez­nem, hogy azon szemcsés anyag miatt, mely a bolyhokat borítja, az edényzet a természetes belöveltségi állapoton kívül alig ismerhető fel; különben ez ritkábban fordul elő, mert a belöveltséget csaknem szabálynak tekinthetjük s az nemcsak felakasztottak hulláinál található, mint Luschka az ízületük­ szalagok burkára nézve említi. Ez edények az alatti kötszövetből emelkednek fel, a boholy szárainak tengelyi részében futnak, s a boholy meg­­vastagodásánál rendkívül szép kacsokat alkotnak, s közön­ségesen az átmeneti edények jellegeit mutatják. Érdekesek e tekintetben a 3—4-szer elágazó nagy kaktuszalakú bolyhok, a­melyeknél igen sokszor volt alkalmam látni, hogy miután az edény kacsokat alkotott a törzsben (elágazó bolyhoknál), vagy az első duzzanatban (befürődések által osztott boly­hoknál), átmegy a másodrendű boholyba, s itt újra kacsokat képez, míg a harmadrendűben közönségesen egy kifutó és visszajövő ágat láthatni. Az edényzetnek ezen alakulása, mely a vérmedernek többszörös tágulata és szűkü­letéhez vezet: minden esetre fontos mozzanat a kiizza­­dásnál, s véleményem szerint egy adattal járul az ízületi bolyhok élettani rendeltetésének felderítésére, s illetőleg an­nak bizonyítására, hogy ezen bolyhok az íznedv képződésénél fontos szerepet játszanak. Különösen ki kell emelnem, hogy ezen bolyhok kóros változásokat épen nem mutattak; azok­ban sem porczosodás, sem zsírképződés, sem mészlerakódás nem volt észlelhető. S megvallom, hogy én nagyon előzete­sen elfoglalt álláspontból eredőnek tekintem azon csaknem átalánossá vált nézetet, hogy az ízületi bolyhok ily állapot­ban nem bírnak edényekkel, s hogy azok kóros állapota az edények fellépésével kezdődik. Úgy most, valamint előbbi időben vizsgált ízületek nagy számánál, melyeknél sem az ízületben, sem a bolyhokban kóros változás kimutatható nem volt: a bolyhok többségét edényzettnek találtam; ezt pedig nem vagyok képes kórosnak tekinteni pusztán azért, mert ugyanazon állapot — azonban egyéb változásokkal karöltve — egyszersmind­egyik tünetét alkotja a bolyhok betegsé­geinek is. Azután oly gyakori betegséget képeznek-e a taplós ízlők, az ú. n. lipoma arborescens, s az ízületi szabad tes­­tecsek, melyek nagyobb részének létrehozatalában a bolyhok okoltatnak, — hogy ezek legelső időszaka, — a bolyhok edényzettségében csaknem minden egyénnél jelen lenne ? A bolyhokbani kötszövet azonos az ízbelhártya kötszövetével; ruganyos rostokban gazdag szálai általában hullámzó kötegeket alkotnak; a bolyhok r­egvastagodásánál szétsugárzanak, a befűződésnél ismét egyesülnek, az elágzá­­soknál és végbimbóknál ecsetszerűek. A bolyhok szárainál és a végbimbóknál finom, egy­nemű üvegszerű hártya különböztethető meg, mely a szárnál a kötszövet hullámzó kötegeit burkolja, némely végbimbóknál pedig a kötszövet ecsetszerűleg széteső szálait veszi fel, míg másoknál finom szemcsés folyadékot tartalmazó hólyagot látszik képezni. A bolyhokban néha előjövő folyadékot tartalmazó ürekről H­e­n­­­e és Luschka emlékeznek meg. Részemről a fennebbieken kí­vül más hólyagokat nem találtam, ezeket pedig a bolyhok legfiatalabb korszakának tartom. A b­e­­­h­á­m egyrétegű a bolyhok szárain a befűző­désnél és azon végbimbóknál, melyek hólyagot mutatnak ; míg a bolyhok megvastagodásainál — azon finom szem­csés anyag és apró magvak miatt, mely a bolyhok duzzadt részeit fedi — az meghatározható nem volt, vala­mint a valószínűleg itt is jelenlevő egynemű hártya sem. Az e tekintetben kívánatos haránt metszeteket,alkalmas beágya­­lási anyag hiánya miatt még eddig nem sikerült készítenem. Az egyes sejtek többnyire kerek, szemcsés, protoplas­­mactis testtel, s kerek vagy tojásdad maggal birnak. Keze i­­s a­z a sejt benne két ép úgy, mint azon finom szemcsés anyagot, mely a bolyhokat fedi, feloldja, míg maró h­a­­m­a­n­y­arra mi behatással sincs. Ellenkező a vegyhatás a sejtbeni és a szabad magvakra nézve. A­mi az íznedv létrejöveteli módját il­leti, erre nézve Freridhst) nyilvánította először a né­zetet, hogy az az ízbelhártya felületéről ellökődött hámok­tól nyeri sajátságát, melyek az edényekből kiizzadt all ha­tású folyadékban feloldatnak. H. Luschka2) némi módo­sítással annak forrásául az ízületi bolyhokat tekinti. Hue­­ter3) ellenben azon alapon, hogy más nyakanytartalmú folyadékok nyakteste és hússága semmi viszonyba sem hoz­ható az íznedvben úszkáló testecsek és sejtek csekély meny­­nyiségével. Frerichs nézetét nem fogadja el, s véli,­­ hogy az általa felfedezett nedvcsatornák játszanak fontos szerepet az íznedv létrehozatalában. Ezen nézete támogatására hasz­nálja fel Toynbee kísérleteit, ki az ízület űrében mind­ *) — L. f. i. m. 8 lap. 3)Kölliker a bolyhokat az edényes redők edénytelen nyúlvá­nyainak nevezi. 8) Luschka szerint a bolyhok csak kóros állapotban birnak edényekkel. ') Frerichs (R. W­a­g­n­e­r’s Handwörterbuch der Physiologie III. Bd. 1. Abb­. 463—465) szerint ökörnél az íznedv 100 részében van : 94­­8 r. víz, 00 5 r. nyakány és hám, 007 r. zsír, 3- 5 r. fehérnye és vonat anyag, 0- 9 r. sók. 3) — L. f. i. m. 92 lap. *) — L. f. i. m. 79 lap. *) — L. f. i. m. 70 lap.31*

Next