Orvosi Hetilap, 1872. október (16. évfolyam, 40-43. szám)
1872-10-06 / 40. szám
687 tej különböznek a tok hámsejteitől, a glomerulust bevonó membrana propria pedig rendkívül vékony és inkább homogén összekötő anyagnak tekinthető. Ludwig szerint „a tokba becsüngő gomoly kacsait nem érinti közvetlenül a tokban levő folyadék, megakadályozza ezt az élesen meg nem határozható gömbölyű magvakkal ellátott sejtréteg, mely kívülről bevonja az edényfalakat. E buroknak közelebbi viszonyai még kevéssé vannak ismerve; látszólag minden lebenyt körülvesz az, melyből a gomoly alkotva van, s így annak egyes edényeit összetartja. Két szomszédos lebeny burkolata nem függ össze azoknak külső környezetén : ha egyáltalában összefüggenek, ez csak a lebenyek tövénél történhetik.“ Lengi kutya, disznó, tengeri nyúl és felnőtt emberveséken bár meggyőződött jelenlétük felől, nem tudta előállítani a glomerulus kacsait bevonó alapi hártyát és hámréteget. Annyival inkább sikerültek ébrényi vesén tett vizsgálatai. 4—9 hónapos emberi ébrények veséjében azt találta, hogy az edénygomolyt membrana propria borítja, mit a tok bélhámjával szakadatlan összefüggésben levő sejtréteg von be. Ezen réteg sejtei hathónapos ébrényi vesében koczkaalakúak, finoman szemcsézett protoplasmával vannak ellátva, s közepüket élesen határolt mag foglalja el. Minél idősebb az ébrény, a tok belháma annál jobban lapul, mégpedig leginkább azon a tájon, hol a tok a húgycsatornákba átmegy, míg a glomerulus koczkaalakú sejtei még sok ideig fennmaradnak. (L. a vesét chromsavas kaliban kezelte). Én e szövettani viszonyokat terjedelmesebb tanulmány alá vettem. Vizsgálataim tárgyát különösen tengeri nyúl és tengeri malacz vesék képezték, mint amelyek leginkább állottak különböző korban ébrényi és felnőtt állapotban rendelkezésem alatt. Minthogy pedig történelmi tanulmányaim alatt arra a meggyőződésre jöttem, hogy e viszonyokat egészen heveny veséken bővebben nem vizsgálták, mely vizsgálati módszer vezethet különösen a húgycsatornát bevonó hámfedezet rendes viszonyainak felismerésére nézve czélhoz; e vizsgálatokat egészen friss veséken hajtottam végre, figyelmemet kiváltképen a hámborítékra fordítván. Rendesen humor aqueus-ban vizsgáltam a vese kéregállományából vett szétszedett vagy finoman metszett készítményt. Az így nyert eredményeket után vizsgáltam még azután kutja,macska, patkány, egér, bornyú, disznó, ló és gyermekveséken friss állapotban , felnőtt embernél 48 óra után. Főbb vázlataiban mindezen különféle veséknél ugyanazt találtam, csak a részletekben van eltérés az egyes állatok közt. (Folytatása következik). Közlemény a pesti szegény gyermekkórházból. Maszlagos redőszirom (datura strammonium) magvaival mérgezés egy esete; kezelés chlor állal. Fejsír Lajos tr. első segédorvostól. E folyóirat 1868-diki folyamában atropinnak, az 1869-ikben pedig beléndekmagvakkali mérgezési eset közöltetett intézetünkből; az elsőt Tordai Ferencz tr., az utóbbit Kövér Kálmán tr., tisztelt barátaim írták le. Miután azon eseteket magam is észleltem, s mindkettő élénk emlékemben van, a jelen esetet részint mint olyant kórtani szempontból, részint az említett más két kórtörténetteli összehasonlítás, s végül talán kezelési tekintetből is érdemesnek tartottam a közlésre. A nadragulya, maszlagos redőszirom és beléndek a csucsorfélék (solanaceae) osztályába tartozó rokontermészetű hódítók, sőt a két előbbinek hatóanyaga az atropin és daturin átalában azonosnak is tartatik. Mindhárom nálunk is mindenütt elterjedt, s gyümölcseik gyakran szolgálnak gyermekeknek játékszerül. Épen e forrásból veszi eredetét keresetünk is. Kis betegünk, Koscherák Kamilla, 6 éves, védhimlővel beoltott pesti leányka, September hó 1-én mint elmezavarodott hozatott megrémült szülei által korodánkra. A gyermek — mint anyja beszélő — megelőző nap délutánján több kis barátnő társaságában a lakásuk körüli mezőn játszott, s nevezetesen épen ő a szakácsnő szerepét vitte, s főzött. Estefelé a leányka, fejfájásról panaszkodva, lefeküdni kívánt, majd forróságtól lepetve meg, nyugtalanná lett, s összefüggés nélkül kezdett mindent össze vissza beszélni. A családnak jelenlevő és vegyészettel foglalkozó egy ismerőse, mérgezést gyanítva, fekete kávét ajánlott a betegnek adatni, s ezt megiva, a gyermek csakhamar hányt, a hányadék azonban állítólag csak a délben megevett ételmaradékból állott. A gyermek az egész élet folyton fokozódó nyugtalanságban, s álmatlan és töltés felvételénél kórodánkra a következő kórkép találtatott : A korához képest jól fejlett és táplált leányka mindkét arca erősen kipirult, testbőrszíne egyebütt rendes. Testhőfoka tapintásra rendesnek érezhető, de hőmérővel megmérni a nagy nyugtalanság miatt nem lehetett; érvelése 164, rendetlen rythmusú, amennyiben egyes lökések majd gyorsabban majd lassabban következnek egymásra. Mindkét láza nagy fokban tágult. A tekintet meredt, s némi rettegést mutat. A gyermek a legnagyobb fokban nyugtalan, kezeivel és lábaival folyton, s minden czél nélkül hadonáz; fekvő helyzetéből fel-felugrik; felállítási kísérletnél tántorog, felültetésnél szintén egyik vagy másik oldalra dűl. Folyton beszél, minden összefüggés nélkül; egyes személyeket vagy tárgyakat mutat, s nevez meg, melyeket maga előtt vél látni, így nevezetesen kis testvéreivel discurál, mintha azok mellette volnának. Kedélye felettébb változó, majd indulatos, s a körötte levőket üti, majd a legvidámabb, s ekkor dalol vagy fütyül, de részben jellemző, hogy egyes nóták hangmenetét hibátlanul adja elő. Egyébként a mell- és haszsigerek physical vizsgálata semmi kóros változást nem mutat. A gerinczoszlop egész hosszában, különösen pedig a felső nyakcsigolyáknak gyenge érintése, még inkább azonban nyomására a gyermek nyugtalansága fokozódik, felsikolt és indulatossá lesz. Rendeltetett eczetes-olajos csőre. 12 órakor bő székürülés, mely kimosatván, számos apró, kendermagnyi, vesealakú vagy többé-kevésbé háromszöges, lapos, köldökkel biró, sárgás-barnás színű magvakat tartalmazott. Délben a leányka kevés levest evett. A délutáni órákban a nyugtalanságnémileg engedni látszott, kedélye azonban mit sem változott, a legvidámabb hangulatot minden ok nélkül rögtön sírás váltotta fel, s ekkor mintha valamitől félne, a gyermek egész lényege rettegést árult el. Öntudata időnkint tiszta volt, így nevezetesen az őt meglátogató atyját és anyját megismerő, az elébe mutatott tárgyakat megnevező, s egyes kérdésekre, például hol lakik, stb. találólag felelt. Délután 5 órakor gyermekkanálnyi ricinusolaj nyujtatott, mit a leányka minden ellentállás nélkül vett be. Hat órakor bő székürülés, melyben néhány fentebb leírt mag még találtatott. Ugyanezen időtájban a gyermek ruhácskáját az ápolónő el akarván tenni, annak zsebében maszlagos redőszirom két darab tokgyümölcsére akadt, melynek magvai a bélsárral kiürültekhez tökéletesen hasonlítottak. Hét óra öt perczkor 10 gr. chloralhydrát adatott fel abonnyi czukros vízben, mit a leányka, folytonos beszéd közt, apródonkint kóstolgatva, jó kedélylyel ivott meg. 10 percz múlva nyugtalansága tetemesen engedett, azonban magában még folyton beszélgetett, s dalolt; lassan kint szavai is mind inkább ritkábbak lettek, s fél hét órakor már mélyen aludt. 10 percz múlva ) Wiener akad. Sitzb. LXIV. B. II. Abth. Oct. Heft. Jahrg. 1871. 688