Orvosi Hetilap, 1873. szeptember (17. évfolyam, 36-39. szám)

1873-09-07 / 36. szám

635 636 3-dik ábra, helybeli szerelésre sem keresbed­­tek, egyenkinti kiirtásukra hatá­roztam el magamat. Ennek vég­hezvitele azonban nem volt könyü dolog, mert a daganatok nem képeztek többé kiálló gömbalakot, mely ily alkatánál fogva könyen bejuthatott volna a metesz gyű­rűjébe­), hanem, mint már em­lítettük, a hangszalag hosszában futó túltengések gyanánt foglaltak helyet. Mindamellett az esz­köz erős odanyomásával a szenvedő oldal felé sikerült egy kis részletet a gyűrűbe foglalni, s a jelentékeny ellenállás leküzdése mellett lemetszeni. A gyűrümetesz fedlemezei közé szorult új­­képleti rész megvizsgálása bebizonyítá, hogy sűrűen rétegzett dús kötszövetkanalokból állott. A következő kísérlet alkalmával, midőn a gyűrűme­teszt ismét nagy erővel nyomtam a daghoz, s gyors vonással ipar­kodtam a netán befoglalt dagrészletet lemetszeni, tisztán érzem a fokozódott ellenállást, mely oly nagy volt, hogy a gyűrüme­­tesznek csavarjárata lepattant. A metesz fedlemezekkel bírva nem eshetett be a légcsőbe, mint az igen valószínűleg meg­történik, ha az újabban Storck Jr. által módosított, s ajánlott fedlemez nélküli meteszt használjuk. Most Fischer, pesti mű­­szergyáros által új, s mélyebb járású csavarral ellátott meteszt készíttettem, melynek segélyével sikerült többszöri ülésekben a túltengett részeket az egyik úgy, mint a másik hangszalagon lemetszeni. Ez után mindkét hangszalag alatt újra szemölcsdagok tűn­tek elő, s csak most vált világossá, hogy ezek a túlképzékeny hangszalagok alatt elrejtőzve bizonyára a már első ízben eltá­volítottakkal állottak összefüggés­ben. A szemölcsdagok a jobb olda­lon nagyobbak, a balon kisebbek voltak. Végre ezek kiirtásához lát­tam, a­mi aránylag véve elég rövid időközökben csakugyan sikerült, mi­után a beteg gégéje nagyon jól tűrte a műszert. Mindamellett az egész, három szakaszra osztható műleges eljárás (beleértve a 10 napig tartó új műszer utáni várakozást) épen 2% hónapi időbe került. E hosszadalmas eljárás szemeim előtt lebegett már akkor, midőn először láttam a beteget. Kiválóan ajánlottam neki a gégefelhasítást, mint oly műtétet, mely a jelen esetben több előnyt nyújt mint a szájon való kiirtás. Egy csapással távolít­­hattam volna el a dagot, s az utókezeléssel együtt, legroszabb esetben sem tart vala el tovább az egész eljárás 2—3 hétnél. A beteg azonban e műtéti modornak, melyről állítólag borza­­dalmas dolgokat meséltetett magának, határozottan ellenszegült, s így nem maradt egyéb hátra, mint szájon távolítani el az újképződést. A hang, a daganat tökéletes eltávolítása után sem tért vissza. A megvastagodott hangszalagokat huzamos­ ideig érin­tettem eleinte kénsavas hörgeleg, később csersav tömör oldatá­val. Mindhiába, duzzadtak és megkeményedettek maradtak. íme szájon át műtettünk, s mégis hangtalanság maradt vissza! A gégefelhasítás ellenei pedig épen a visszamaradt hangtalanságot említik fel, mint oly okot, mely miatt elve­­tendőnek tartják e műtéti módot, de elfelejtik tekintetbe venni, hogy ez esetek többnyire már fuldoklással fenyegetők, vagy olyanok voltak, hol a hangszalagok előrement tetemes roncsolások vagy szövetes változások folytán vagy egészen hiányoztak vagy csak úgy, mint a jelen esetben nagy mérv­ben el voltak fajulva. II. Nyákihabarcs. Ferenczy József, vidéki színész már 7 év óta rekedt, mind­amellett folytonosan játszik, bár erősebb szerep után, vagy lég­változáskor mindannyiszor meggyulad a gégéje, s ekkor 2—3 hétre hangtalan lesz. A beteg már három hónapon át használt különböző szereket, többi közt porbefúvást is, de minden ered­mény nélkül, végre hozzám fordult segélyért. Megvizsgálva a beteget, a bal hangszalag szabad szélén a mellső ereszték felé jókora lencsenagyságú, helylyel-közzel sárga-fehéres, kékes-vere­sen pettyezett, csillogó felületű habarczot láttam. A jobb hang­szalag fénylő tiszta fehér színeze­tével elüt a baltól, mely egész ál­lományában enyhén duzzadt, bá­gyadt színű, szabad széle gyengén be van hajolva. A hangrés a bal oldal felé kevéssé ferdén áll, mit egyrészt a habarcz okoz, mennyiben a jobbhoz való közeledést akadályozza, de ami kiválóan a haránt illesztő, az ol­dalsó gyűrüillesztő és a pajzsillesztő izmok kisebb fokú hű­­dése által okoztatik, melyet ismét a hangszalag zsarolása és erőltetése következtében többször ismétlődött, s idültté vált szö­­vezeti láb hozott létre. Azonnal alkalmazom a gyűrümeteszt, s kétszeri metszés­sel tökéletesen le­választom alapjáról a habarczot. A lemetszett habarcz az eszköz fedlemezei közé szorulva távolíttatott el a gége űréből. Másnap a bal hangszalag meggyuladva vérpiros színezetben tűnt elő. Nyugalmon és hideg borogatáson kívül egyebet nem használt a beteg. Negyednapra tökéletesen meg­tisztít a hangszalag. A még fennálló enyhébb fokú büdés ellen villámáramot szándékoltam alkalmazni, de a beteg annyira meg volt elégedve hangjával, hogy úgy­mond, soha színész tisztább és dörgőbb hangon nem fogja adni Othellót mint ő. 4-dik ábra. 2-dik ábra. *) Tudvalevőleg a gyűrümetesz akként működik, hogy a támadt inger folytán a gége (hangrés) falai görcsösen összehúzódva erősen ma­guk közé szorítják, s így belenyomják a metesz gyűrűjébe a kiálló kinö­vést, melyet a műtő e pillanatban a metesz hátravonásával leválaszt. Adatok a here boncz- és szövettanához.1) Mihálkovics Géza tr-tól, Lipcsében. (Folytatás). 4. A nyirkutak. Tüzetesebb kutatás tárgyává a here nyirkutait legelőször Panizza* 2) tette; higanynyal tett belövelései után készült áb­rái a szabad szemmel látható viszonyok tekintetében minden kívánhatót kielégítenek. A nyirkutak kezdetéről a helyes megfi­gyeléseket azonban csak sokkal később Ludwig és Toms a3) adták. Jóval ezek előtt Lauth4) azon különös észleletet em­ *) L. az OHL. 28. számát. 2) Osservazioni, Pavia 1836. s) Erste Mittheilung über die Anfänge der Lympbgefässe im Ho­den S. W. A. W. Bd. 44. p. 155. — Die Lymphwege des Hodens, S. W. A. W. 1861. Juliheft. *) I. m. 9. 1.

Next