Orvosi Hetilap, 1874. szeptember (18. évfolyam, 36-39. szám)
1874-09-06 / 36. szám
El -fizetési ár: helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 6 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soron kint, 15 új kr Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor utcza 12. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi-útoz a Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kertovárlat közlönye. na’1 a »«*■ ■■ ■■ y«» ■ i •■w' < v» ■ ■■■ . Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Variálom . Bücher Ignácz tr. Machik B. tr. belkórodájából. Gátorláb (mediastinitis). — Wittmann Lázár tr. Jegyzetek a pesti gyermekkórház ápril-május havi betegforgalmából — Könyvismertetés. Handbuch der gesammten Augenheilkunde. Redight von A. Graefe & Th. Saemisch. I. Band. (Folytatás.) — Lapszemle. A heveny lépdaganat, s ennek viszonya a heveny fertőző bántalmakhoz. Tárcza. A kolozsvári egyetemi orvosi kar felterjesztése a Carolina-kórház ügyében. — Vegyesek. Budapest, 1874. mZK. September 6. Machik Béla tanár belkórodájából a kolozsvári m. kir. tud. egyetemen. Gátorlob (mediastinitisj. Közli Büchlee Ignácz jr., belgyógyászati tanársegéd. .Azon betegségek egyikéről akarok megemlékezni, melyek ritkábban fordulnak elő, s ha előfordulnak, élőben nehezen, vagy nem kórismézhetők, s ha igen, csak bizonyos körülmények közt. Egy ilyen betegség a gátorlob. Tudvalevőleg két gátor van, mellső és hátsó. Vagy mindkettő egyszerre, vagy csak az egyik lehet lobosan bántalmazva ; a lábtermény maga vagy geny, vagy rostongás képlékeny izzadmány. Itt csupán a genyes gátorlobról akarok említést tenni, miután kórodánkon ily eset fordult elő. Először a gátorlob tüneteiről, azután a mi esetünkről szólok. Mi a kóroktant illeti, a mellső gátorlob létrejön ütések vagy hosszantartó nyomások által a mellcsontra, vagy ennek törése, szuva által. Néha a gátortályogok elgenyedő nyirkmirigyek által jönnek létre, vagy ismeretlen okokból; néha sülyedési tályogok is okozhatják. A hátsó gátorláb vagy a nyirkmirígyektől, vagy a bárzsingtól, vagy a gerinczoszloptól, vagy a nyak kötszövetében levő tályogokból indul ki. A mellső gátorláb tünetei kezdetben homályosak; néha fájdalom a mellcsont alatt, mely állandó szokott lenni, s nehéz légzés van jelen; egyidejűleg rendetlen jellegű borzongások, vagy rázó hideg, s kisebb vagy nagyobb fokta láz étvágytalansággal jelentkeznek. Physicalis vizsgálatnál egy kisebb vagy nagyobb terjedelmű tompulatot találunk a mellcsont alsó felében, s néha mindjárt kezdetben, máskor később a mellcsont megduzzadását a kültakarók lábjával. Ha a láb folytán létrejött genygócz kisebb, úgy feltűnő tünetek nélkül a mellcsont alatt levő laza kötszövetben hosszabb vagy rövidebb ideig maradhat; ha nagy terjedelmű, úgy a szomszéd szervek eltolatnak, a legtöbb esetben azonban egy bordaközti téren kifelé nyílik, vagy a bordáknak cariosus megbetegedésével, vagy e nélkül. Máskor a szegycsont középvonalában, vagy ahhoz közel, majd magasabban, majd lentebb egy puha, néha lüktető dagot találunk, mely ütértágulatnak is tekintethető; csakhamar azonban a dag feletti bőr vörösödik, s egy vagy több helyen áttör a geny. A geny ritkán sülyed a mellikbe, a tüdőkbe, s ott tör át. A mellhártya, tüdők és szívburok közelsége miatt ezek lobja is keletkezhetik vagy a fenntjelölt úton, ha t. i. sülyedési tályog tör át, vagy egyszerűen átterjedés folytán. Néha nagyobb edények is megnyittatnak és halálos vérzések állnak be. A halál vagy a fenntemlített szövődési betegségek folytán jön létre, vagy gönyvérűség, megfulás és lassankinti consumptio útján. Javulás lehetséges, ha a lábtermény nem geny, hanem képlékeny izzadmány, mely megszervülhet, és ekkor is nehéz légzés és a szív működésének gátlása marad vissza. A hátsó gátorláb tünetei különböznek a szerint, mint nagyobb vagy kisebb tályogok vannak jelen, s a hely szerint, hol előfordulnak. Ivis tályogok feltűnő zavart nem idéznek elő; néha azonban ezek is nyomás által, mit a bárzsingra, függérre, hörgőkre, szívre gyakorolnak, súlyos tüneteket hoznak létre. Nagyobb tályogok nem csak nyomás által hatnak, hanem gátolják a gerinczoszlop mozgását és belső gengedések tüneteit hozzák létre, mint pl. rázó hideget, nagy lázat. Nagy, de még inkább kis tályogok átfúrhatják a bárzsingot, a hörgőket. Itt is javulás állhat be, ha képlékeny izzadmány volt jelen, s ez megszervül, de itt is, mint a mellső gátorloknál zavarok maradnak vissza, így pl. a bárzsing, hörgők, a lehágó függér összenyomatása, vagy a gerinczoszlop rendellenes állása folytán nehéz légzés fejlődhetik. Áttérek most a kórodánkon észlelt esetre. Jerma Mátyás, 37 éves, r. k., nőtlen, laibachi születésű, vasúti nyerges. Január hó 7-kén vézetett fel a belkórodára. Betegsége kezdetéről következőket tudtunk meg. Három hó óta mellfájása van, székhelyét a mellcsont alá teszi. Három nap előtt délután a hideg megborzogatta, azt forróság, torokfájás és nyelési nehézség követte, köhögés és nehéz légzés is ez időben következett. ") Wunderlich után: 36