Orvosi Hetilap, 1876. március (20. évfolyam, 10-13. szám)

1876-03-05 / 10. szám

megjelelt minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 12. sz., ésKilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórhavárlat közlönye. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh, Kálmán tanár. Tartalom: Balogh K. tr. Bacteriumok a növénysejtek képzőanyagában. I. — Antal G. tr. Kovács J. tr. sebészeti korodájáról. Szeméremrés-zár égés után, szeréremrés-képlés, teljes siker. — K o n r r d M. tr. A külső ivarszervek és a hüvely vérdagjai terheseknél szülőknél, gyermekágyasoknál és ezek kezelése. — Könyvismertetés. Zur antipyretischen Bedeutung der Salicylsäure und des neutralen salicylsauren Nation. Von C. E. Buss. — Lapszemle. Vesetályog, felmetszés, gyógyulás. — Adat a czombnyaktörések oktanához. — Szemtükörrel látható vérkeringési zavarok az agy erőszaki sértéseinél. Tárczil : A kolozsvári „orvos-természettudományi társulat“ orvosi szakülése 1870. febr. 18-kán. — Vegyesek. — Pályázat. Melléklet: Egy kőmetszetes tábla Balogh K. tr. czikkéhez. 10. VK. Budapest, 18711. Martius 5. Előfizetési Ar. helyben és vidéken egész évre 10 frt, félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesítendők. Hirdetésekért soronkint 15 új kr. ■ ■ ■■ i m ff’«» ■ >» ■■■ . Közlemény a budapesti kir. egyetem gyógyszertani intézetéből. Bacteriumok a növénysejtek képző-anyagában.1) Balogh Kálmán tanártól. I. A növénysejtek képző-anyagában, igen elterjedve, apró szemcséket találunk, melyeket Karsten H. elválasztó sejtecskéknek2) tekint, s ezek szerinte fejlődésükben visszamaradt képződmények lennének, mint azonban az anyasejt viszonyaiban oly változás áll be, hogy ez a rendelkezésére álló tápanyagot nem képes felhasználni, azon elválasztó sejtecskék azt a maguk javára értékesítve, erőteljes fejlődésnek indulnak, s többek között micrococcusokká, vibriókká, sarcinává, leptothrixxé stb. lehetnek.1) Többen voltak, kik micrococcus-okat stb. illetőleg Karsten nézete felé hajlottak, s legközelebb Nüesch J. uborkával, veres répával, retekkel, birssel, szilvával, fügével, szőlővel és más növényrészekkel tett kísérleteket, melyeket vagy vízben, sók vizes oldataiban, hígított savakban, szerves anyagokat tartalmazó folyadékokban, légekben állani hagyott, vagy rögtöni hőmérséki ingadozásoknak kitett, vagy szabad levegőn magukra hagyattatásuk után vizsgált, hogy Karsten elválasztó sejtecskéinek kifejlődését és sorsát olyan körülmények között kutassa, melyek az anyasejt életét megsemmisítik, s így amazok gyarapodására és szaporodására kedvező körülmények állanak be.4) Részemről pedig, hogy ezek képződmények fejlődési folyamát áttekinthessem, szükségesnek tartottam, hogy a növénysejteket, melyeknek képzőanyaga ilyen szemcséket tartalmaz, huzamosan górcső alatt észleljem. Vizsgálataimnál egészen friss uborkát, burgonyát, fekete retket és körtét használtam, s a legközelebb közlendők zöld uborkára vonatkoznak, melyből a készítményeket részint nedves kamrában vizsgáltuk, részint asphalt-cellákban tiszta vízzel, fehérnyével, vizahólyag főzetével vagy Mayer-féle szabályos folyadékkal) légmentesen elzárva, napokon át észlelhettük. Minden előtt azon leletekről fogok szólani, melyeket nedves kamrában levő készítményeken Seibert és Krafft I. szemlencse és VII. b. tárgyrendszereinek, nemkülönben Hartnack 2. szemlencse és 9—10. tárgyrendszereinek felhasználásával melegített tárgyasztalon találtunk. A mellékelt táblában az 1. ábra a zöld uborka belsejéből parenchymsejteket mutat, melyek belsejének legnagyobb részét színtelen, kivált vízből álló folyadék teszi, s csak az egyik vagy másik szegletben, vagy az oldalon van kevés képzőanyag (protoplasma) maggal (a), 2—3 chlorophyll-szemcsével (b), ezenkívül pedig abban azon apró szemcséket (c) találjuk, melyek minket különösen érdekelnek, s kivált akkor lesznek láthatókká, ha többé-kevésbé tömény hamanylúgot (káliumlúg) adunk a készítményhez, midőn a képzőanyag igen megduzzad, meghaloványodik, sőt részben feloldatik. Ekkor a szóban levő szemcsék nagyobb számmal tűnnek fel, mint ezt a 2. ábra mutatja, továbbá tisztábban láthatók, sőt vannak közöttük olyanok, melyek a képzőanyagból kiszabadulva, mozognak,é s azokra, nézve a nagy ellenállást, melyet a hamányság irányában tanúsítanak, igen jellemzőnek tartom, mi arra is szolgál, hogy azokat a zsírcseppecskéktől megkülönböztessük, melyek "az említett kémszer hozzáadásakor eltűnnek. Ha a zöld uborka serteit minden kémszer nélkül, nedves kamrában, melegített tárgyasztalon szemléljük, látjuk, hogy a képzőanyagbeli apró szemcsék, melyek 10—ll°-a hőmérséklet vagy egészen nyugodtan feküdtek, vagy közülük egy-kettő felettébb lomhán mozdult, 12—13°-nál helyenkint élénken mozogni kezdenek, mi 16 — 18°-nál mind élénkebbé és általánosabbá válik. A mozgás iránya különböző, s majd le és fel, majd pedig oldalfelé történik az, 30°-ig mindinkább növekedő kitérésekkel, majd lassú áramban haladnak, de mindig a képzőanyagban, melyben 24—27°-nál szaporodni kezdenek, mi 30—40° között elég gyorsan megy véghez ; 40—45° között pedig a szemcsék a folytonosan keresbedő képzőanyagtól elszakadva, a sejt belsejében idestova mozganak, annak falát azonban soha túl nem lépik, illetőleg soha sem látták, hogy azok a sértetlen falon keresztül bújtak volna. A szabaddá lett szemcsék közt a szaporodás általánossá válik, mi még 58°-nál is tart, s 62°-nál az egyes szemcsék nagyobbodni kezdenek, midőn azonban a x) Előadatott a kir. m. természettudományi társulat 1876. febr. 16-diki szakülésén. *) Chemismus d. Pflanzenzelle. Bécs 1869. 5. 1. — 3) Ugyanott. 24. 1. — * * *) Die Nekrobiose. Schaffhausen 1875. 12—36. 1. ‘) 1 decigm. vilanysavas haraang (phosphorsaures Kalium), 1 decigrm. regeczes kénsavas kesereny (schwefeisaures Magnesium), 1 decigrm. háromalas vilanysavas mész és 2 kcent. lepárolt víz, melyben két decigrm. borkősavas ammóniák oldatott fel. Ezt Cohn szabályos bacterium-tápfolyadéknak szokta nevezni. Beiträge zur Biologie der Pflan zen. Breslau 1872. 2. füz. 196. 1.10