Orvosi Hetilap, 1876. március (20. évfolyam, 10-13. szám)

1876-03-26 / 13. szám

■ ük. Budapest, 1876 Martius 26. Eldifizetési Ar : helyben és vidéken egész évre 10 frfc., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmente­­sítendők. Hirdetésekért soronkint 15 új kr. Hegyelen minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 12. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórhavárlat közlönye. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. V M­Xadik­ «­ v CV» I s» ■■■ . Tartalom: B­a­l­o­g­h K. tr. Bacteriumok a növénysejtek képző-anyagában. III. b. — Büchierl. tr. Máchik B. túr. belkórodájából kimu­tatás az 1874/5-diki tanévről. Hagymázas esetek. — T a­u­f­f e r V. tr. A terhesség és méhrák szövődménye különös tekintettel a szülésre. Spiegelberg U. túr. nőgyógyászati korodájáról Boroszlóban. (Folyt.) — K­ö­n­y­v­i­s­m­e­r­t­e­t­é­s. Handbuch der allg. und speciellen Arzneiverordnungslehre. Von Dr. B­e­r­n­a­t­z­i k. I. B. Receptivkunde. — L­a­ps­z­e­m­r­e. Tintareactio kemnyés szövetekre. Kemnyés elfajulás a szívizomzatban. Kemnyés elfajulás felismerése. — Gyógyszertani közlemények. 17. Narcissus pseudo­narcissus. 18. Szoral húgyhólyaghüdésnél. — Ritka ficzamok. 1. Fancsont-ficzam. 2. Kardnyújtvány-ficzam. — A kasás tömlők gyógyí­tása a nyakon. — A hagymázas bántalmak olthatósága. Tárezii : A budapesti kir. orvosegylet rendes ülése mart. 11-kén. — A kolozsvári orvos-természettudományi társulat orvosi szakülése mart. 10-kén. — Vegyesek. — Pályázatok. Közlemény a budapesti kir. egyetem gyógyszertani intézetéből. Bacteriumok a növénysejtek képző­anyagában. Balogh Kálmán tanártól. III. 1­. 7. Január 20-kán 770 grm-es házi nyúlnál nyolcz nap óta állott körte vizes mosatából, melynek bacteriumjai gömbö­lyűek és lomhamozgásúak voltak, két köbcentiméter fecsken­­deztetett a bőr alá. Befecskendés előtt a hőmérsék 39%, míg a légvételek száma perczenkint 100 volt. 21—28. között a h. 40%—40% között ingadozott, a légvételek száma pedig 21— 25. között 120­-138 között változott, midőn egyszersmind azok igen rendetlenekké váltak. Ezután jan. 29-től febr. 2-ig a h. 39%—40% között állott, a légvételek száma pedig per­czenkint 96-ra szállott alá, s azok igen szakadozottan történ­tek. 4-től kezdve a hőmérsék 40°-en túl többé nem emelkedett, hanem 11-ig 39% --39% között ingadozott, míg 13-kán 38% volt, midőn a hasmenés, mely már jan. 28-kán mutatkozott, rendkívül fokozódott, s 14-kén reggelre az állat elhunyt, midőn ennek súlya 420 grm-ot nyomott. Az agyban, tüdőkben, májban és a vesék velőállományá­ban sok volt a vér. A tüdők alig estek össze, s csak h­e­­lyenkint voltak felfújhatók. A fel nem fújható góczok sze­­nyes veresbarnán néztek ki, s a rekeszecskék (8. ábr­a) tompa­­szegletű sejtekkel (c) voltak tele, melyek belsejükben göm­­bölyded nagy magvakat és gömbölyű bacteriumokat tartalmaz­tak ; a közti szövet (b) pedig kevéssé vizenyősen duzzadt volt, s itten is lehetett az előbb említettekhez hasonló sejteket, habár csak gyér számmal látni. A gyomor és a belek hurutosak voltak, azonban míg az előbbeni szer szövetelemei egyszerűen meg­duzzadva találtattak, a belekben mélyebben ható változásokra akadtunk. A duzzadt bolyhokról a hámsejtek legnagyobb részben leváltak, s azok edényei vérrel voltak tele; ezenkívül a meg­vastagodott Lieberkübn-mirigyek hámsejtei megnagyobbodtak, gömbölyű bacteriumokat (9. áb. c) tartalmaztak, a saját hár­tyától elváltak, s a mirigyek üregét nemcsak kitöltötték, ha­nem részben a bélürbe ki is léptek. A nyákhártya alatti köt­­szövet vizenyősen igen meg volt duzzadva, s abból csinált készítmény után van a 10. ábra rajzolva. Ezen ábrában látjuk, hogy az edényben színtelen vérsejtekből álló tömesz­­g­ get képződött, melyben a sejtek határvonalait egyes helyeken még ki lehetett venni; ezen sejtek gömbölyű bacteriumokat tartal­maztak, s ezek ottan, hol a sejtek szétestek, egészen szabadokká lettek. Gömbölyű bacteriumok voltak még az edény falában (h—hj, nemkülönben a szomszéd kötszövetben fi—is részint szabadon, részint sejtek képző­anyagába beágyalva fe- ej. A Bowmann-tok hámsejtei rendesek, a Malpighi-csodarecze edényei pedig vérrel teltek voltak, s ezek között gömbölyű bacteriu­mokat lehetett látni, melyek a kanyargó húgycsatornácskák hámsejteit egészen ellepték, mint ezt a 11. áb. mutatja; ebben látjuk, hogy a megtámadott hámsejtek megnagyobbodvak és a saját hártyáról le vannak válva, a bennük helyet foglaló bacte­riumok pedig a KHO-lúg hatásának ellenállottak. 8. Január 20-kán 520 grm. súlyú házi nyúlnál a 7. sz. a. körtéből hasonló mennyiség KHO-lúggal kezeltetvén, délben bőr alá fecskendeztetek. Befecskendés előtt a hőmérsék 39%, a légvételek száma pedig perczenkint 88 volt. A hó még azon nap este 40%-re hágott, a légvételek pedig felettébb rendetle­nekké lettek, s míg néha lassan történtek, időnkint annyira gyorsultak, hogy 124 esett egy perczre. Annak daczára, hogy a hasmenés már 28-kan fellépett és szünetlenül tartott,, a hőmérsék 39%-nál alább soha sem szállott; a légvételek száma végtére perc­enként 72-re esett alá. A halál 31-bén következett be. A súly 40­­ grm-ot tett ki. Az agy, máj és vesék vérben bővelkedtek, míg a tüdők­ben levő vérmennyiség nem látszott annyira jelentékenynek. A tüdők rekeszecskéiben tompaszegletű sejtek, de azokat egészen nem töltik ki; a közbeeső vizenyős kötszövetben gyér számmal a színtelen vérsejtekhez hasonló sejtek, s úgy ezekben, mint a rekeszecskék sejteiben gömbölyű bacteriumok nagy számmal találtattak, melyek azonban még szabadon is láthatók voltak, s KHO-lúg behatásakor élénken mozogtak. A vékony belek boly­háiról a hámsejtek le voltak válva, s gömbölyű bacteriumokat tartalmaztak; a bélfalbeli nyirktüszők duzzadtabbak, sejteik megnagyobbodvak és megszaporodvak, s hasonlóképen gömbölyű bacteriumok voltak bennük. A máj sejtekben itt-ott szintén lehetett bacteriumokat találni. A vesék kéregállománya húgy­­csatornácskáiban a hámsejtek zsírosan, elfajulva és szétesőben voltak, mint pedig azokhoz KHO-lúgot adtunk, a zsírcseppek eltűnése után sok gömbölyű bacteriumot láttunk. A telt hó­lyagban foglalt vizelet fehérnyét tartalmazott. 9. Február 12-kén 370 grm. súlyú házi nyúl bőre alá hat napig állott uborka vizes mosatából, mely gömbölyű ba­­cteriumokkal volt tele, d. u. 2 órakor két köbcentiméter fecs­­kendeztetett. Befecskendés előtt a hőmérsék 39%, a légvételek száma pedig perczenkint 100 volt; este h. 39%. tv. p. 120. A következő napokban a h. 88%—39% között ingadozott, s a légvételek annyira rendetlenekké lettek, hogy megszámlálásuk lehetetlenné vált. Hasmenés lépett fel. Az állat 18-kan halt meg, midőn súlya 350 grm. volt. A tüdők kösszövete vizenyősen meg volt duzzadva, s ab­ban kicsiny és középnagyságú gömbölyű bacteriumok foglaltak helyet, még pedig az előbbiek mozogtak. A belek hámsejtei 13

Next