Orvosi Hetilap, 1877. szeptember (21. évfolyam, 35-39. szám)

1877-09-02 / 35. szám

­BuDAPEST, 1877. 35. sz. ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmente­­sitendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr.­­September 2. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségné nádor-utcza 12. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. 1­ foNI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartat­om : Brandt József tar. Idegen testek a szervezetben. — Lumniczer ,S­. t­r. Sebészi tapasztalatok. A budapesti sz. Rókuskórház II. sebészi osztályán 1875. és 1876. évben. I. Hasfal és hasür. A. Sértések B. Heveny és idült sebek. — Laufenauer K. tr. Az elsődleges téboly kérdésének jelenlegi álláspontjáról. (Vége) — Könyvismertetés. Practical Treatise on Diseases of the Skin. By L. Duhring __ Lapszemle. A nyelv tökéletes kiirtása az alsó állcsont oldalti átfűrészelése mellett. — 16 hónapos méhfordulás, gyógyulás jelentéktelen műtét által.__ Oldalmetszés hőéteszszel. Tárcza : Puky Ákos tr. Orvos-sebészi útinaplója. — Vegyesek. — Pályázatok. Idegen testek a szervezetben. Brandt József tr., egy. tanártól Kolozsvárit.1) Ha egy orvos, különösen műtő hosszú évek során át az orvosi gyakorlattal foglalkozott, fennt jelzett czím értelmében igen érdekes anyagot gyűjthetett. Ezen anyag a legkülönbözőbb alakokban fordul elő, érdekes ennélfogva annak vázlata. Tekintsük először a szervezeti részeket és azokba jutott idegen testeket, a következményeket, s — ha illő ezt kimondanom — szaporítsuk ebbeli tudományunkat és irodalmunkat későbben felemlítendő, általam gyűjtött anyaggal. Mint ismert tényt csak megérintem, hogy a szer­vezetnek bármelyik szöveti része csak olyan összeál­­lási erőt rejt magában, melyet valami idegen testhez kötött külerő legyőzhet. Az összeállási erő a különféle szövetekben a szöveti elemek összerakása és alkati ter­mészeténél fogva, mint ez szintén tudva van, különböző fokokban mutatkozik. Míg az egyszerű kötszövetek ele­mei egyfelől rugékonyságuk hiányánál fogva, másfelől lazán lévén egymáshoz rakódva, a szöveteknek gyenge összeállási erőt biztosítanak; a bőr, izom, porcz és csont­szövet elemeik szigorúbb összerakása és alkati tu­lajdonainál fogva, nagyobb erővel rendelkeznek. Ezen erő az egyes szövetekben még fokozódik a különböző rendszerek összehelyezése és működési állapota által. Az egész szervezetet tekintve, némely rendszerben a szöveti elemek összealkotását oly módon találjuk, hogy bennük kisebb nagyobb összeállási erő rejlik. Míg né­mely rendszerekben külön természetű elemekből rétegek képződtek, melyek különfokú erőt nyújtanak, ezen rétegek sok helyt minden összeköttetés nélkül csak egymás mellé vannak helyeződve, s itt természetesen másfokú az erő, egyenlő azon rétegek elemeinek alkati természetével, melynélfogva a rétegek egymás mellé helyeződnek. Gondoljunk e tekintetben az üreges és átmeneti szer­vekre, hol egymás mellé helyezett részletek egymástól könyen eltávolodnak, ha valami tárgy bizonyos erőhatással­­ közéjük jut. S ezen rövid jegyzetekből látjuk, milyen viszo­nyok uralkodnak a szervezetben idegen testeknek abba ju­tása esetében. Térjünk most át az idegen testekre és vázoljuk a rájuk vonatkozó viszonyokat. Kétségkívül az idegen testnek erőfoka, mely­yel bír, midőn a szervezetbe jutni akar, az első tényező, melynél fogva abba bejuthat, ha ugyanis az a szövet összeállási i­őfokánál nagyobb. De ezen fontos tényezőn kívül még sok egyéb is határoz, így főleg az idegen testnek physical tulajdonságai, még­pedig elemeinek természete és bizonyos alakban azoknak testté összerakása. Rugékony testek más erőhatással bírnak, mint kevésbé rugékonyak; a te­­kealakúak másképen hatnak, mint hegyes, kúpala­­kúak stb. A következményeket illetőleg, azoknak legtöbb alakjával találkozunk, minus-tól kezdve a végső plus-ig. Határoznak e tekintetben a fennt csak általánosan megé­rintett kül- és bel­viszonyok. Részletezzük ezek után esetről esetre ezen körülmé­nyeket és állapítsuk meg ily módon külön alakjukat. Ha vékony, sima és hegyes-gombos, legczélszerűb­­ben karlsbadi tűt veszünk és több perez vagy félórányi idő alatt lassú erőhatással bőrt, vagy még vastagabb szöveti rétegeket keresztülszúrunk, s azután a tűt új­ból kihúzzuk, ennek sem momentán sem későbbi követ­kezménye nincsen. Momentán következmény alatt értem, hogy ezen kísérlet által sem vérzés, sem fájdalom nem okoztatott, későbben pedig semmi visszahatás nem ál­lott be. Ezen esetben a nevezett idegen test a szerve­zeti szövetekbe oly módon hatolt be, hogy azokban lé­nyeges bonettani változást nem ejtett, sem finom ideg-, vagy edényágakat, sem más szöveti rostokat nem rontott össze, hanem a rostközökön hatolt keresztül, a rostokat kissé szétnyomván ; de feltéve, hogy a kísérlet kellő pontossággal nem hajtatik végre, hanem finom idegágak és capillar-edények, továbbá szövetrostok át­­roncsoltatnak, akkor is, csekély momentán fájdalmat és vérzést kivéve, más következmények kimaradnak, mert a sérülés lényegtelen. Erre nézve kísérletképen a szájür felől az arca lágy részein keresztül, továbbá ka-35 !) Előadva a „kolozsvári orvos-természettudományi társulat“ orvosi szakülésében 1877-iki január 19-én.

Next