Orvosi Hetilap, 1877. október (21. évfolyam, 40-43. szám)

1877-10-07 / 40. szám

827 száz mekkoraságú fekélyekkel van fedve, melyek az egyéb testré­szeken levőknél kevésbé mélyek, s itt ott fiatal burjánzást mutat­nak. A jobb alszár bőre, miként a czombó van elváltozva, a bal nagyobbrészt ép helyeket mutat. A kéz és láb felületei viszonylag legkevésbé vannak bán­talmazva ; a bőr kissé duzzadt, azonban nem fekélyes vagy he­­ges, ép úgy az arcz bőre sincs kórosan ellúzítva, csak a nyakon észlelhető egy, a fejbőrből kiinduló és a vállcsúcsi végig terjedő, rovátkolt szélű fekélyfelület. A homlokon majdnem tallérmekkora­­ságú, sötétszínű, sugaras, a csonthoz erősen odanőtt, tölcséresen bemélyedt heg székel ; két hasonló nagy, szintén a csonttal összenőtt heg látható közvetlenül a fejtető előtt, mely nincs sűrűn hajjal fedve. A száj és garat nyákhártyája ellentétben a köztakaró nagy­fokú megbetegedésével, teljesen ép , halavány, vérszegény, sem előrement fekélyek nyomát, sem a nyakhártya folytonosságában hiányokat nem mutat. Feltűnőnek csak a felső ?netszfogak alakítása mutatkozott; ezek inkább ék alakúak, egymástól széles hasa­­dék által elválasztottak, alsó szabad széleiken szélesebbek és rovátkoltak valának ; a többi, különben jól kifejlődött fogak kö­zül egyesek szuvasok voltak. A kifejlődésben visszamaradt emlőkön kívül az ivarszervek is teljesen ki nem fejlődött állapotot mutattak, a szeméremdomb majdnem szőrtelen, a szürőr nagyobbrészt ép, úgy hogy az új­­jali vizsgálatot a czélból, hogy a méh magatartása felől tudo­mást szerezzem, nem eszközölhettem. A beteg eszerint termetét, külemét és az épen elősorolt jeleket tekintve, gyenge, súlyos betegségben szenvedő alig 14 éves leány képét mutatta. Ha már az előadott külső lelet elég támpontokat nyújtott egy mélyebb alkati bántalom felvételére, úgy annál inkább indít­tattam a többi szervek vizsgálatára is, hogy így a látható elvál­tozások és a physikailag kiderítendő bántal­mak közötti netaláns összefüggést nyomozzam ki. A további vizsgálat a belszerveknek is következő nevezetes elváltozásait deríti fel: A gyengén kifejlődött, lapos mellkas kontatásnál elől jobb- és baloldalt csekély tompulatot mutat; hátul fennt a kontatási hang szintén tompult, lefelé azonban kissé dobos ; kifejezett üres hang azonban sehol sem volt kimutatható. A hallgatódzás kiterjedt szörcszörejeket derített ki, mint idült hurutnál, (bronchitis catarrhalis). A szívtompulat kissé balfelé szélesedik, s úgy a bal szív megnagyobbodását tünteti elő. A szívcsúcslökés mintegy 2—3 cm eere az emlő bimbón túl, kifelé határozottan érezhető. A gyomrácsbeli hangok tompák, nem különö­­­sen eppsek. Az aortán gyenge, diaszoli­us zörej hallható. A máj a rekesznek kisfokú emelkedése miatt szintén a rendesnél vala­mivel magasabban volt helyezve; tompulata az 5-ki bordaalatti körben kezdődött, s lefelé az álbordák felső határáig terjedt; le- és kifelé azonban annak határa az alhas kiterjedése és feszülése miatt nem volt pontosan meghatározható. Egyenetlenségek vagy göbös emelkedések rajta sehol sem voltak kitapinthatók. A lép hosszátmérőjében feltűnően, haránt átmérőjében csak mérsékelten megnagyobbodott. Az alhas feszült, kissé puffadt, vízszintes helyeztetésnél domborulata, a többi sekély testrészhez viszonyítva, feltűnőnek mutatkozott. A kontatási hang helyenként határozottan dobos, a mélyebb részeken mérsékelten tompa, oldalagos kézmozgásoknál csekélyfokú fluctuatiót észlelünk. A bőr mindkét boka körül vi­zenyősen beszűrődött, nyomásnál kissé fájdalmas. Az érverés gyenge, 84 egy perczben. Hőfok 37.5 ° C. A havi tisztulás állítólag nagyon rendetlenül áll be. Az utóbbi évben (1875.) csak egy­szer jelentkezett, ez idén csak martius hóban lépett fel néhány napra.­ A felvételkor megejtett húgyvizsgálat eredménye a követ­kező A csekély mennyiségben elválasztott vizelet zavaros, sö­­tétsárga, szagtalan, dús csapadékot képez, fajsúlya 1014, nagy mennyiségű fehérnyét tartalmaz. A csapadék górcső alatt nagy mennyiségben hyalin húgyhengereket, valamint számos nyák- és genytestecseket mutatott. A kórisme az elősorolt mozzanatok beható vizsgálata után nem volt nehéz és bujakór okozta alkati bántalomban állapíttatott meg, mely hurutos tüdőláb és kisfokú függér-elégtelenségen kívül még a vese, kétségtelen bujakóros megbetegedése folytán láb- és hasvizenyő­­hez vezetett. Kérdéses volt, hogy váljon ily előre haladt betegség a megfelelő gyógykezelés mellett javulni fog-e , különben az ide­mellékelt rövid adatok a baj további lefolyását legjobban fog­ják illustrálni. Pickler, másodorvos úr a betegnek kórházban tartózkodása alatt az érverést és hőfokot lelkiismeretesen ellenőrizte, valamint az ezen esetben oly fontos húgy menny­iséget, miután az­ több napi kórházban tartózkodás után csökkent, június 7-től fogva, naponta szorgosan feljegyezte. , A gyógykezelést illetőleg felemlítem, hogy a fekélyek hi­­ganykenőc­csel fedeztek be , s miután a kiterjedt bőrbetegség miatt a bedörzsölési gyógymód és a hasmenésre való hajlam miatt Zittmann főzet bevevése nem volt foganatosítható, a fenálló körül­mények közt legalkalmasabbnak találtam a fodkalium adagolá­sát , azonban ezen gyógykezelés sem volt huzamosb ideig alkal­mazható, a­mint ez a következőkből fog kitűnni. A kórlefolyás hosszabb tárgyalása helyett a húgymennyiség, fajsúly,, érverés, hőfok és egyéb idevágó megjegyzésekre vonatkozó fontosabb adatokat táblázatos kimutatásban akarom előtüntetni. Július 2-án vizelet többé már nem választatott el. Beteg a nap legnagyobb részén át kábult; délután folyamában" cyano­sis tünetei közt múlt ki. Scheuthauer t­r. által véghezvitt bonczolati jegyzőkönyv­ből egyes ismétlődések kikerülése végett, főleg a külvizsgálatra vonatkozó leírásból csak a következőket emelem ki. .... Az említett testrészeken (köztakaró) található hegek ívelt, kifelé­­ domborodott, kissé emelkedett, gyakran barna sze­gélyű szélekkel bírnak, sugaras emelkedések­ és mélyedésekkel ellátvák, merevek és így ránczba nem szedhetők, habár sehol sincsenek az alatti szövettel szorosan összenőve ; részint fehérek, részint halványveresek, itt-ott barnás pörkök, gyakran fehér, nagy foszladozó felhámpikkelyekkel fedvék; néhol, mint pl. a jobb térdkalácson, a bőralatti sorvadt zsírszövet nagyobb fokú vize­­nyője által laposak, félbőrű göbökké emelkedettek­. Valamennyi 4) Bejövetelnél rendeltetett : kal. hydroiod. 5­0, ag. dest. 200, syr. scillae 20­0. 2) Hasmenés miatt iodkalium helyett napjában 5-szörtánn. chin. és pulv. Doweri 0*20 rendeltetett. 3) Hydrops és anasarca változatlan ; újra iodkalium ; a stypticum na­ponta csak 2-szer.­­ 4) Két nap óta magas láz, a hátsó mellkasfélen tompulat, véres köpet, hörgi légzés croupos,­­ tüdőlobra mutatnak. Rp. Inf. r. spec. 1 0*50— 200­0; kai. acet. syr. r. id. aa. 20­0. 5) A tüdőlob fokozódik, az egész bal tüdőre kiterjed, nagyon gyors légzés egy perczben 30—36. 6) A hátsó-alsó tüdőrészletekben mindkét oldalt tompulat, légzési zörej aláfelé hiányzik, felfelé határozatlan, mellrezgés nincs , mellhártya­­izzadmány jelei és azonkívül jobboldali tüdőláb tünetei. Gyógykezelés mint eddig. Esténkint morphiumpor. 7) Cyanoticus tünetek állanak be. .. .. 8) Légzés folytonosan igen gyakori, Hydrops és anasarca fokozódnak. 9) Beteg éjen át nyugodtabb volt, a cyanosis némikép alábbhagyott. Helyenként oszlási tünetek. 10) Három nap óta nagyfokú hasmenés, mely tanninnal, ópiumporral és kerinyés csőrével sem csillapítható. húgymennyiség köbcentiméterekben faj­súly érverés hőfok i. . e. Június1­­7 400 1015 I 16 37‘°—37-58 500 1015 108 38-0—38-5 9'­ 650-5 1016 112 38-­0—38-5 10 875.0 1018 108n 11 565 1018 HÓ 38-0—38-5 12 650 1016n » 133) 1000 IOI4 118 38-2—38-8 14 1030 IOI4 HÓ ; 39-0—39-8 164) 1050 IOI4 120 !. 39-2—40-0 18 1150 IOI4 120 39-2—40-2 205) 001-0 » n 22 1050 1016 120n 243) 450 IOI4r> 39-6—40-4 26 650 1020» n 28’) 565 1021 I24 .r> 298) 575 IOI4r>n 309) 660» n Julius I10) 4OO 1020* 39*2—4°'° 828

Next