Orvosi Hetilap, 1877. december (21. évfolyam, 48-52. szám)

1877-12-02 / 48. szám

Budapest, 1877. 48. SZ. DECEMBER 2. ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmente­­sitendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a .szerkesztőség'n' [ nádor-utcza 12. szám és Kilián György könyvkereskedésében A váczi-útr­a 1 Frasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. 1koni­s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. .MEGJELEN MINDEN VASARNAP. HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM. Tartalom : Korányi Fr. tnr. Kórodai köztemények. Újabb adatok a májbárkony kór- és gyógytanához. .. — Lum­niczer S. t­r. Sebészi tapasztalatok a budapesti sz. Rókus-kórház II. sebészeti osztályán. 1875- és 1876-ks évben. Alsó végtagokon törések. — Schwimmer E. tr. A szájür önszenvi nyáktelepei. Leucoplakia buccalis. 19—20. eset. — Engel G. tr. Kézmárszky T. t­r. szülészeti korodájából. Tanulmányok az elégtelen szülfájdalmak felett, b) Meleg fürdők a szülés kitoló időszakában, c) M. fürdők más fájdalomerősítő eljárások mellett sat. (Vége) Rózsahegyi A. Közlemény a budapesti egyetem fejlődéstani intézetéből. Tanulmány az alsó végtag vérkeringési viszonyairól. (Folyt). — Könyvismertetés. Diphtherie und Croup, Von Prof. Fr. Seitz. — Lapszemle. A falusi szegényebb osztály lakásbeli viszonyai. — A vesék savi kiválasztásáról. — A vékony bél elzáródásai. Tárcza : Ercsey Jr. Úti levelek. III. Berlin, 1877. jul­ 24. — Vegyesek. — Pályázatok. Kórodai közlemények. Korányi Frigyes egyet, tanár­tól. Újabb adatok a májbárkony (echinococcus hepatis) kór- és gyógytanához. A múlt év folyamában alkalmam volt e lapok ha­sábjain közölni a májbárkonynak két esetét, melyek egyikénél a tömlőnek szúrcsapolása, a másik eset­ben több féle kórváltozatok után annak felhasítása ál­tal gyógyulás éretett el. Azóta koródámon ismét két eset fordult elő, melyeknek lefolyása érdekes adalékot szolgáltatott ezen betegség casuisticájához, ezeknek egyike halálos kimenetet vett és a kórbonczolat igen tanulságos betekintést engedett a burkony betelepedés (invasio) viszonyaiba, míg a másik gyógyulással vég­ződött. I. Májburkony, csapolás, a tömlőnek elevesedése, hashártya láb, hashártyatályog, halál, bonczeredmény óriási termékenységű sok­szoros bárkonytömlök (echinococcus multiplex). Janis János, 42 éves, pénzügyi felügyelő, nagyszombati születéshelyű, kőbányai lakású. Felvétetett a korodára 1877-ik évi ápril 3-kán. A beteg 1876-ik évi junius havában először vett észre gyomortáji daganatot, mely ellen különböző orvosi szereket hasz­nált, s midőn gyomortáji fájdalmai mind hevesebbekké váltak, 1876-ik év január 8-ikán a katonai kórházban keresett segélyt, hol betegsége májbárkonynak ismertetett fel. Január 75-ikén a tömlő megcsapoltatott, a midőn a beteg szerint mintegy negyed rész meszelynyi sűrű sárgás folyadék ürült ki, mely a physiolo­­giai intézetben megvizsgáltatván, benne echinococcus-fejek talál­tattak. Beteg február 20-ikán kisebbedett daganattal, de a fel­has érzékenységével hagyta el a katonai kórházat. Későbben jód­­festeny beecseteléseket használt, mi­közben a felhas dagadtabb lett; a daganat puha, ruganyos volt; mártius 28-ikán rázóhideg állott be, melyet forróság érzete követett, éjjel pedig heves máj­táji fájdalmak léptek fel, melyek hideg borogatásokra némileg enyhültek. Ápril 4-kén a korodára következő jelen állapottal véte­tett fel. A test nagy fokban lesoványodott, a bőr színe halavány , a mellkas kissé lapult, a szívcsúcslökés a 4-ik borda közben a bal bimbóvonalban tapintható. A gyomor- és májtájon egy terjedelmes kiemelkedés észlelhető, mely a jobb bordaív alól ereszkedik le, alsó határa a köldök­­zágasságában tapintható ki; balra a bal szegy­­melletti vonalig terjed, jobbra a jobb bordaív alatt vesz el. Ezen dagnak a jobb bordaívet határoló része kemény, ellenálló, mérsékel­ten érzékeny; a dag és a bordaív közé az ujjakat benyomni nem lehet; a kardporcz alatt egy kis diónyi keményebb dudor tapint­ható, mely nyomásra igen fájdalmas; a dagnak alsó része ruga­nyosan puha, alsó határa azonban keményebb ellentállók. A kopogtatás következőket mutatta : A jobb szegy mel­letti vonalban, az f1-dik bordaközben a kopogtatási hang tom­pul , a 7 -dik bordáig tompa, innen a köldök magasságáig hangos, mély dobos hangot kapni; a köldök magasságától lefelé a kopogtatást­ hang ismét tompábbá válik, a Janízület felett tompa. A dag feletti dobos bontatású területnek függélyes átmérője 18 cnm., vízszintes átmérője 24 cnm. Ezen mély dobos hangot a beteg ha­nyatt fekvésében felül a már leírt 5-dik és 5-dik bordaközti tompa hang, jobboldalt szintén egy tompa hangzású terület, baloldalt pe­dig a daganaténál sokkal magasabb doboshangú terület környezi. Mély belégzésnél a jobb tüdőnek léghangja a 6-dik bordáig leszáll, a májtompulatnak arányos csökkenése mellett, a daganatnak alsó ha­tára azonban légzési mozgást nem mutat. A beteget baloldalra fek­­tetvén, a daganatnak bal, azelőtt dobosan kongó része tompa hang­zásúvá válik ; közvetlenül a tompulat felett kontatásnál érezhangzás hallható. Jobboldali fekvésnél a daganat aláfele eső része egészen a jobb bimbóvonal meghosszabításáig ad tompa hangot, e felett érezhangot, m­íg a dag baloldali része dobosan hangzik. A daganat felett hallgatódzva, ha a beteg köhög, a köhögést érczes viszhang követi, úgyszintén a hallgtódzása alatt megejtett kopogtatás érezhangzást ad. A beteg ülő helyzetében véghez vitt megrázása a testnek a hippokraticus locscsanás tünetét adja. Ha a beteg fekvő helyzetben iszik, akkor a bal rászttás alatt a bal­­bimbó vonaltól a bal szegy melletti vonalig hangos éles kortyogás hallható; a bal szegymelletti vonalban a daganat tapintható hatá­rának megfelelőleg a kortyogás tompábbá válik; innen jobbra ha­ladva már néhány entmnyi távolságban észrevehetős­g gyengül, a kardporcz alatt és azontúl csak mint gyönge moraj hallható. A hasnak azon részén, mely a daganat alsó határa és a Janív, meg a bal csipcsont között foglaltatik, nyilvános hullámzás követi a has megütését. A mellkas hátsó felületén jobboldalt a tüdőnek léghangját a n­-dik borda magasságában tompa hang váltja fel. A léptom­­pulat a bal hónaljvonalban a 6-dik bordán kezdődik és vala­mennyire nagyobbodottnak mutatkozik. A tüdők felett hörghurut­nak tüneményei. A húgynak napi mennyiségi magas, 2500—3000 köbentm. között változó savi vegyhatású, fajsúlya 1008 , az urophaein reactio intensiv. Epefesteny vagy idegen alkatrészek hiányoznak. A beteg lázas, hőmérséke délután 38'4 és 38'5 közt vál.

Next