Orvosi Hetilap, 1878. január (22. évfolyam, 1-4. szám)

1878-01-13 / 2. szám

BUDAPEST, 1878. 2. sz. Január 10. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesz­tésébe a nádor-utcza 12. szám és Kilián György könyvkereskedésébe váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. A­ITONI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. F­őmunkatárs Balogh Kálmán tanár. MEGJET­EN MINDEN VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmente­­sitendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. Tartalom : Takács E. tr. Közlemény Korányi Frigyes t­r. kórodájából. Az 1874/5-ben kezelt idegbetegek. 5. Embolia cerebri in hemisphaeria sinis­tra cum hemiplegia dextra et aphasia. 6. Apoplexia cerebri in hemisphaeria dextra c. hemiplegia. — Elischer Gy. tr. A nem-terhes méh helyzetváltozásairól tekintettel kezelésükre. (Folyt.) — Balassa P. tr. Adatok a vidtáncznak arsennel kezeléséhez. — Könyvismertetés. Die Krankheiten des Magens. Von H. Lebert. — Lapszemle. Nagy beréksérv gyermeknél. — Egyszerű mód sérvek visszaterésére. L­árcza : A budapesti kir. orvosegylet rendes ülése 1878. január 5-kén. — Vegyesek. — Pályázatok. Közlemény Korányi Frigyes t­r. kir. tanácsos kó­rodájából. Az 187415 tanévben a kórodán kezelt idegbetegek kórleírása. Takács Endre tr. tanársegédtől. IV. Embolia cerebri in hemisphaeria sinistra cum hemiplegia dextra et aphasia. 5. Seethaler Teréz, 30 éves, napszámosnő, 6 év előtt sú­lyos, hosszantartó hasi hagym­ázon ment keresztül minden utódaj nélkül; 5 hét előtt betegeskedni kezdett esténkint majd heve­sebb, majd gyengébb lázas mozgalmai jelentkezvén; előbbi be­szédességét elvesztette, s lassabban, vontatva, sőt néha érthetlenül beszélt; egy hétre betegeskedése után egy reggel arra ébredt fel, hogy beszélni alig tud és jobb lábát mozgatni nem képes ; ekkor a sz. Rókus-kórházba szállíttatott, hol jobb féloldali hű­­dést ismertek. Kórházban léte 3. napján beszéde végleg kima­radt, s csak 24 óra után szólamlott meg újra. Előbb magyar, német, olasz és tótul elég folyólag beszélt, most azonban e nyel­veken hozzá intézett kérdésekre csakis egy két német szóval (schlecht reden), hebegve és hosszabb szüneteket tartva felelt; néhány nap múlva már egy két tet szót is ejtett ki, anélkül hogy olasz vagy magyar kérdésre e nyelveken lett volna képes válaszolni; e két nyelvet egészen el látszék feledni. Míg előbb a láz rendesen este jelentkezett, most rendetlenné vált, gyakran jelentkezett napközben is. 1875. június 9-kén a következő álla­pottal vétetett fel a kórodéra. A beteg nő középtermetű, erős testalkatú ; bőrszíne sá­padt barna, csontrendszere erős, kifejlett; izmai nagytömegűek, petyüdtek; arczkifejezése fájdalmas ; hallása nehezített; hango­san hozzá intézett kérdésekre vontatva, szakadozottan felel né­hány szóval. A szavak többnyire a kérdésnek megfelelők, azon­ban a beteg erőlködésén látszik, hogy e szavakkal többet akarna kifejezni, s hogy fogalmainak megfelelő szavakat nem talál. Az összes, érthetően kimondott szavak száma német és tót nyelven nem haladja meg a tizet. A láták mindkét oldalt egyenlően tá­gak, fényre renyhén hatnak vissza. A jobb arczfél kissé elsimult, izmainak működése korlátolt. A nyelv mozgásai nehézkesen, de minden irányban szabatosan vizetnek ki; gyöke szennyes fehéres lepedékkel bevont; mellső részei és szélei élénkpirosak és szára­­zak. Nyelés nehezített. A bal kulcsfeletti tájon és járomgödörben mozamos lüktetést láthatni. A mellkas lapos. A kulcsfeletti és alatti tájak bemélyedtek. A has kissé behúzódott, feszes. A mell­kas a tüdők felett mindenütt teljes, éles és nem dobos hangot ad. Szívtompulat kissé mélyebben található, kifelé a bimbóvona­lat nem éri el, befelé alig terjed a szegycsont bal széléig. Szív­­csúcslökés az 5. bordaközben, a bimbóvonalon belül érezhető, elég erős, kissé széles. Szívlüktetés kiterült, erős. Lép és májtom­­pulat rendes. A tüdők felett a belégzés érdes sejtes, a kilégzés kinyúlt. A szívcsúcslökés helyén az első szívhang helyett fúvó zörejt hallani, a második hang tompa de tiszta. A függér hang­jai tiszták. A tüdőtér első hangja zörejjel fátyolozott, a második ékelt. Az érlökés gyenge, elnyomható, rendetlen, 108 egy percz alatt. Légzés nehezített, néha igen mély, máskor felületes, 18— 24 perczen kint. A jobb fel- és alvégtag felhajtott helyzetben, mozdulatlanul, mintegy odavetve fekszik. Erélyesebb felszállítás, vagy durvább behatásra (csipcs) a beteg úgy fel, mint alvégtagjával képes némi korlátolt mozgásokat kivinni. A felkar mozgatása minden irány­ban korlátlan; az alkar behajtása és kinyújtása már lassan vite­tik ki és nem teljesen ; borintás és hanyintás nem vihető ki. Az ujjak behajlítása vagy kifeszítésének kísérleténél csak alig észre­vehető mozgás áll be. Az alkar teljes, passiv kinyújtása bizonyos erőt igényel, s ily kísérletnél kitűnik, hogy az alkart hajlító iz­mok némi állandó összehúzódásban vannak. A c­omb közelítése és távolítása korlátolt; valamivel jobb a behajlítás. Az alszár foly­ton hajlott helyzetben van; a beteg azt kinyújtani nem képes ; az alszárt hajlító izmok állandó összehúzódásban vannak; inaik kötelek alakjában tapinthatók ki ; s az alszár kinyújtása jelenté­keny erőt igényel. A láb és ujjak alig mozgathatók. A baloldali végtagok mozgásaiban semmi eltérés sincs. Az érzékek vizsgálata a beteg kifejezési képességének kor­látoltsága miatt nehezített. Az érzés a bőr egész felületén sértetlen ; a bőr bármely részét érintsük, illetőleg csípjük, a beteg fájdalmának jajgatás­ban ad kifejezést. A villamos bőrérzékenység szintén megvan. A jobboldali végtagokban úgy mechanicai mint villamos bőrizga­tásnál visszahajlási rángások állanak be, még­pedig az izgatott helynek megfelelő izmokban. E végtagok izmai oly erejű beveze­tési áramokra, — melyek az ellenoldaliakban még semmi rán­­gást sem okoztak, — már erős rángásba jönnek. Állandó áram iránti izgékonyság tekintetében a két oldal közt jelentékeny kü­lönbség nincs. Vizelet színe barnásvörös, vegyhatású ali; fajsúlya 1007; rendes arkrészek nagyobb eltérést nem mutattak; idegen arkrész­­ként geny, vérfesteny és igen sok fehérnye volt található ; górcső alatt genysejtek, hüvely- és hólyaghámsejtek, Veres vérsejtek, hya­lin és elzsírosodott cylinderek, néhány igen szemcsés vesehámsejt phosphorsavas ammoniak-magnesia jegeczek, húgysavas ammóniák gömbök és rezgények láthatók. (Egyszeri lelet lévén — a vizsgan

Next