Orvosi Hetilap, 1879. február (23. évfolyam, 5-8. szám)

1879-02-02 / 5. szám

85 mutatnak. A niveau emelkedés itt is meg van, sőt a kimondás után is nagyobbodnak a görbék, de a feladás kezdetén az előbb levőktől nagyságra nem különböznek. Máskor úgy módosítottam a kísérletet, hogy az il­letővel nem mondattam ki az összeget, hanem másik rögzített kezének újj emelésével adta az utasításomra jelét annak, hogy a feladványt megfejtette. Az ilyenkor felírt görbék, bár valami befolyását az agyműködésnek kétségtelenül feltüntetik, a legkevesebb változást mutat­­nak valamennyi eddig itt közlött görbe sor közül. A számfejtvény (8.27.) feladásakor a görbék kisebbek alig lettek, azonban rugalmassági emelkedésük mindinkább fejebb szállt. A jegynél (x) újjával intett az illető. Ekkor egyszerre magasabb görbe íratott, s a rugalmassági emelkedés jó darabig magasan maradt. A görbék összes niveauja eleintén egyenletesen növekedett a kimondásig, s azután egyenletesen alászállt. Ugyan ilyes, vagy többször még kevesebb válto­zás állott be akkor, ha az illető légzését visszatartotta s a feladvány megfejtése után azt ki nem mondotta, ha­nem csak intett. A közlött 7-dik ábra ezt bizonyíthatja. A gondolkozás alatt a niveau most nem emelkedik, a görbék időtartama valamivel kisebb lett, de magasságuk mindaddig nem változott, míg nem az illető kísérleti egyén a megfejtést útjával jelzette. Mind e közlött görbe sorokból a következőket le­het kimagyarázni: 1) Az agyműködésnek okvetlenül van befolyása az érvelésre. 2) E befolyás a légzés által módosulást szenved. A közlött görbe sorokból kiolvashatjuk ez állítá­sunk helyességét. Akkor ugyanis, ha a vizsgálati egyén lélegzik, kisebb-nagyobb niveat ingadozások állanak elő az egész görbe soron, melyek semmiképen sem egyedül az agyműködésről vannak feltételezve, mert mint a többi görbe sor, melyek írásakor az illető lélegzését visszatar­totta és a megfejtéskor az összeget ki nem mondta, mu­tatja, ilyen niveat ingadozások, főleg csakis a megfejtés után tűnnek fel. De tagadhatatlan, más egyéneken tett kísérleteim alapján is, hogy a görbék alakjában és nagy­ságában az agy tevékenységekor van befolyás. Még más­­ kísérleti ifjún szintén meggyőződtem ilyen módo­sított kísérleteim alapján e befolyásról, bár ki kell jelen­tenem, hogy egyetlen egynél sem találtam oly nagy fokú változásokat, mint annál, kinek orsó árteréről a közlött görbék vetettek fel. E dolgozatomhoz felhasznált 95 görbe sorom egymással való összehasonlításából kitűnt, hogy a változások annál nagyobbak voltak, minél eré­lyesebb szívverése, illetőleg minél nagyobb volt az illető kísérleti egyén pulsusa. Különösen a görbék nagyságát illető változásra vonatkozik ez, így könnyű belátni, hogy e különbség különösen oly eszközzel lesz jobban szembe tüntethető, mely egyáltaljában nagy görbéket ír, más részről, amely nagyobb felületre ír, mivel idő kell a gon­dolkodásra, s amellett a normál görbét, s a megfejtés után a rendeshez közeledő görbét is fel kell írnunk. A Marey-féle eszköz e szerint erre alig alkalmas, míg az általam módosított, vagy Mosso hydrosphygmograph-ja erre czélszerűen alkalmazható. Ezután még csak az volna hátra, hogy megfejtsük váljon az agyhatása tulajdonképen miben nyilvánul, vál­jon a szívre-e, vagy a légzési, vagy edénymozgatási köz­pontokra hat-e ?. Mosso az edény contractio által feltételezett edény­rugalmassági változatokból hiszi ezen a görbéken nyil­vánuló hatást magyarázhatni. Ő már plethysmographiá­­val tett vizsgálatai alatt észlelte agyműködés után a kar nyomásának kisebbedését, melyet edény contractióból igyekezett kimagyarázni. Basch'­ és Francky kétséget emelnek ez ügyben mint Mosso is felemlíti. Az első azt véli, hogy az alkar teriméjének kisebbedése az ütérfeszülés kisebbedésétől is lehet feltételezve; Franck pedig lehetségesnek tartja, hogy az agy teriméjének növekedése, melyet az edény contractjóval az agyműködés alatt parallel menőnek ész­lelt Mosso, a légzés együttes modificatiójáról lehet fel­tételezve. Baloghot kimutta állatokon tett kísérleteivel, hogy az agy a szívverésekre befolyást gyakorol. E vizsgála­tokból következtetve azt is lehet vennünk, hogy az agy­működés alatt tisztán a szívre gyakorolt hatás hozza létre az árverési görbék változatait. Vizsgálataimat azért ezentúl a cardiographiai feljegyzésekre, nemkülönben ál­latokon teendő ez irányú kísérletekre is ki fogom ter­jeszteni. Eszközömmel nemcsak a szívveréseket és ezekkel együtt az erre befolyással levő légzési mozgásokat jegyeztem fel, hanem az emberi test bármely hozzáférhető edényén is írtam fel árverési görbéket. Végül kutyák és nagyobb állatokon is tettem egy idő óta azzal kísérleteket. Az agyműködésnek a szívre való hatására vonat­kozó kísérleteimet nem vihettem mindeddig ki, mert esz­közömet Breguet kérelmére Párisba kelle Modelle-ül küldenem, ily szerkezetű eszközre megrendelései akadván. Ha eszközöm visszatértével e vizsgálatokat megtet­tem, s netán positiv eredményekre jutottam volna, azo­kat közölni el nem mulasztandom. Budapest, 1878. dec. 8-kán. 86 . A terjedő hűdéses butaság kórképe, kóroktana és kórboncztana. Laufenauer Károl­­y tr., magántanár, orsz. tébolydás másod-orvostól. (Vége). Érzési zavarok. Az érzési sppaera zavarai fejfájásokban, gyakori színvakság, a lázideg sorvadása, haemeralopiában, glau­­comában nyilvánulnak. A szemtükörreli vizsgálatok a psyschiatriai gyakorlatban sokkal nagyobb figyelmet érdemelnek, mint amennyiben eddig részesültek, noha az egyes kórfajokra jellemző elváltozásokat még eddig rög­zíteni nem sikerült. A láták állapota a hüdéses butaságnál rendesen nagy figyelem tárgyát képezi. Látakülönbségek igen gya­koriak, úgyszintén igen nagy látatágulatok, de nagyfokú miosisok is. *) Basch. Die Volumetrische Bestimmung des Blutdruckes am Men­schen. Medicin. Jahrbücher, 1876. IV. 2) Frank. Recherches critiques et experimentales etc. Journal de l’ Anatomie et de la Physiologie de Ch. Robin. 1877. P 3°i- Mosse idéz. ut. 3) Balogh Kálmán. Az agy befolyásáról a szivmozgásokra. A m. tud. akadémia kiadványa. VII. köt. X. szám, 1876.

Next