Orvosi Hetilap, 1880. április (24. évfolyam, 14-17. szám)

1880-04-04 / 14. szám

311 — — 3­12 nyer; azonban az elővigyázatos alkalmazás daczára két napi hasz­nálat után ettől is el kellett állanunk, mert betegünk mélyen el­aludván, a carbolos víz alája folyt, egész ágya átnedvesedett és a meghűlés veszélyének volt kitéve, így nem maradt más hátra, mint őt naponta több ízben kötözni, s ezáltal elejét venni a bél­seben át kiömlő bélsár felbomlása által bekövetkezhető sebfertő­zésnek. Hőemelkedés 2-kától 9-ig egyszer sem volt, s 9-kén már a bélsár is kiürülési útját a beleken keresztül folytatja. Ezentúl csak néhány csepp téved a rendellenes útba; este azonban a hő 39°-re emelkedett. 10-től 17-ig egyetlen csepp bélsár sem ürült ki többé a műtéti seben, s ez maga élénk szemcsésedésnek indul. 17 — 19-ig jött még ki néhány csepp bélsár, ezzel pedig az egész gyógyfolyamat tartamán megszűnt alkalmatlan úttévesztett lenni, s 31-ig szemcsésedés útján az egész meggyógyult. Székletére a mű­tétet követő naptól kezdve, naponta minden nehézségek nélkül egy vagy több ízben jelentkezett. A régi közmondás „nulla calamitas sola“, esetünkben is érvényesült. A bélsebet illető kedvező gyógyulás közben ugyanis szívesen nem látott intermezzoként oct. 13-tól kezdve a lábfejen vizenyő lépett fel, mely — rohamos egymásutánban a húgyutak, vesék és a légző-, esetleg vérkeringési szervek minden kimutat­ható, vagy csak gyanítható szerves bántal­mazottsága nélkül is — általános vízkórrá lett. Azon időtartam alatt, míg bélsár-sipoly volt jelen, a bete­get, tartván az étrendi kihágások, illetőleg a beteg megtemetése folytán a varratok helyén legkönyebben bekövetkezhető bélrepe­déstől, megszorított, de e mellett mégis tápláló tej-tojás étrend­del igyekeztünk erőbeli állapotában fenntartani, javítani. S hogy ez nem sikerült, ennek oka a 7 napi kizáródás kínai közt bekö­vetkezett kimerülés, a műtétet követő csekély láz, a valamivel nagyobb genyedés, a bélsárnak sipolyon kívül kijutása, nemkü­lönben, mint látszik, a nyújtott tápanyagok elégtelensége. Az utóbbiak — tehát a tej és tojás — annak daczára, hogy a lége­­nyes és légenymentes vegyületeket megközelítőleg oly arányban tartalmazzák, mint ezt a szervezetbeli háztartás egyensúlyának fenntartása tekintetéből, rendes táplálkozási viszonyok között be­kebelezni szükséges, mégsem képesek egyedül és együttesen, s hosszabb időn át felnőtt ember igényét az egyensúly megzava­rása nélkül kielégíteni. E feltevényü­nk mellett látszik bizonyító érvül lenni ama tapasztalat, hogy a bélsársipoly elzáródása után, midőn a bél folytonosságának megszakítását állandóan meggyó­­gyúltnak tekinthettük, s nem tartottunk többé igen könyen bél­repedés halálos kimenetelétől, a beteg a tej, tojás és bor mellé még sültet is kapott, mire az erőbeli állapot gyorsan megjavult, s a vízkóros jelenségek napról-napra eltűntek annyira, hogy a beteg november 17-én megerősödve és napszámból élő kenyér­­keresetére munkaképes állapotban bocsáttatott el. Áttekintve a folyományokra következtetést engedő történ­teket, Rankenek*) 1) igaza van, midőn mondja, hogy „Orvosra nézve nagy jelentőséget nyer a táplálék megválasztása kóros ese­tekben , mert számos betegen a különös bántalom tünetei az általános állapotnak alkalmas táplálkozásból eredő erőgyarapodá­sával ugyanazon fokban csökkennek, mint a­hogy táplálékhiány által fokozódnak. Ezen szabály alól csak kevés beteg van kivéve, még­pedig sokkal kevesebb, mintsemhogy ezt még az újabb orvosi gyakorlat iskolai bölcsessége csak sejtené is-­. Néhány szóval kell még visszatekintenem a berék-bőrseb szélén és magában a sérvtömlő falában fellépett és ezafatos ellö­­kődéssel járó üszkös folyamatról, mivel — mint mondom — a műtét az antisepticus sebészeti eljárás szabályainak szigorú meg­tartásával hajtatott végre, s ily viszonyok között Lister-kötés és gangraena össze nem egyeztethető fogalmak. Valóban, hogy ez mi módon üthette fel itt tanyáját, azt másként nem képzelhetni el, mintsem ha felvesszük a tömlő falában kifejezett nagyfokú táplálási zavarokat és a mortificatiot maga után vont pangási vérbőséget, mely a létrehozó ok szintével sem volt képes a kiegyenlítésre. Ezenkívül nem lehet menteni, illetve kizárni magát a kórházi lég­kör behatását sem, mert ily ázsiai viszonyokra emlékeztető kül­sővel és belsővel bíró kórházban, milyen a kolozsvári egyetemi sebészeti kóroda, melynek minden porczikája elavult, tönkremenő ódonság, a megkívántató tisztaság fenntartására és állandósítására irányított minden igyekezet, nem tekintve a betegekkel állandó túlzsúfolását, az el nem hárítható akadályok egész sorának fenn­állása miatt eredménytelenül hiúsul meg ; ily viszonyok között meg kell még azt is engedni, hogy a Lister-féle kötés alatt szintén termékeny talajra talál a gangraena. A­mi a bélsársipoly képződését illeti, ennek egy szúrás­csatorna átmetszéséből, vagy elgengedéséből kellett keletkezni, nem pedig a savós felületek egyesülésének hiányából, mert kü­lönben hamarább kellett volna bélsárnak a műtéti sebben meg­jelenni, mennyiben a catgut-fonalak közönségesen gyorsabban ol­datnak, illetve szívódnak fel, s nem a nyolczadik napon ; továbbá ha egyesüléshiány lett volna a bélsár kiömlésének oka, úgy mennyiségére nézve többnek kellett volna ez úton kiürülni, mint­sem a mennyi kiürült. Időnkint a kizárt sérveknek több olyan esete lett közölve, melyekben bélvarrat alkalmaztatott. Ezek közül csak Bidder1), Riedinger2) és Viertel3) eseteit említem, melyekhez esetem egy­ben másban hasonlított, sőt a bélvarratot igénylett terület nagysá­gában azokat felül is múlja, miért ennek közlése azok sorában számíthat igénytelen hely elfoglalására. *) Ranke: Az Emberélettan alapvonalai.I. kötet, 188. lap. KÖNYVISMERTETÉS. Chirurgie antiseptique principes modes d'application et résultats du pansement de Lister par le dr. Just Lucas- Champonniere. 2-dik javított kiadás. Paris. J. B. Bail­­liere et fils. 1880. Kis 8-rét. 303 lap. Lucas-Champonniére, a párisi Cochin-kórház sebésze a Lister-kötések jelentőségét ennek egész terjedelmében mindjárt felismerte. 1868-ban már Glasgowban volt, hogy ezen módszer­nek a mester által alkalmazását lássa, 1869-ben pedig a franczia sebészeket figyelmeztette a nagy haladásra, melyet az a sebészet­ben képvisel; továbbá saját gyakorlatában meghonosította azt, s a siker, melyet azzal elért, bámulatos. A Cochin-kórház, ahol mű­ködik, még a párisi kórházak között is a legegészségtelenebbek közé tartozik, mimellett a legfélelmetesebb műtéteseket kell ott végezni ; mindez pedig a Lister-módszer felhasználásával oly eredménnyel történik, mintha a levegő és a lakásviszonyok a leg­jobbak volnának. Nélaton, ki a legszerencsésebb műtevő-sebészek közé tartozott, mondotta, hogy azon ember, ki módszerével a genyes fertőzésnek elejét tudná venni, arany szobrot érdemelne. Lucas-Champonniére ezen arany szobrot Lister részére szívesen megszavazná, mert osztályán, hol a fertőzt,elenítő kötéseket alkal­mazza, nemcsak ezen fertőzés tűnt el a sebkezelés bonyodalmai közül, hanem még az orbáncz is rendkívül ritkává vált. Nincs még rég, s Francziaországot, különösen Párist úgy hallottuk említeni, mint ahol nemzeti hiúság és féltékenység miatt a Lister-kötések­­ért nem tudnak nyerni. Ma azonban a dolog már másként áll, mennyiben ezen kötözésmód ott oly mély gyökeret vert, hogy jövője teljesen biztosítva van. Azzal kapcsolatban, hogy mindin­kább szaporodnak a sebészeti osztályok, melyek a szigorú Lister­­kötéseket alkalmaz­zák, Col­in az azokhoz megkívántató összes eszközöket, valamint Desnoix a kötőszereket oly minőségben állíttatják elő, melyek a legjobb londoni, edinburghi és schaffhau­­seni gyártmányokkal vetélkednek. E munka Listernek van ajánlva, s mindenelőtt a fertőzte­­lenítő kötözések elméletét, majd azoknak gyakorlati alkalmazását a legnagyobb részletességgel tárgyalja. A szerző figyelme kiterjed a varratokra, az alagcsövezésre, permetezésre, lekötésre sat. Ezután következnek az egyes műtétek, ú. m. csonttörések alkalmával, továbbá, a csontmetszések, csonkítások, kiízesítések, idegen testek eltávolítása, hashártyametszések, ivarszervek, viszértágulatok, tályo­gok megnyitása, inmetszések, koponyalékelés, fekélyek gyógyí­tása és­­ szemészet. Ezenkívül méltányolva van a fertőztelenítő eljárás befolyása a kórház egészségére. L-Ch. ezután a carbolos mérgezéssel foglalkozik, s bírálja az ellenvetéseket, melyeket a fertőztelenítő eljárás ellen szoktak felhozni. Körülményesen közli a Centralblatt für Chirurgie 1875. Nr 32. 2) Medicinisch-chirurgische Rundschau. 1878. 470 lap. 3) Kivonatosan Centralblatt für die med. Wissenschaften. 1874.

Next