Orvosi Hetilap, 1880. május (24. évfolyam, 18-22. szám)
1880-05-02 / 18. szám
- é s gazdasági helyiségeknek nem jut bűzük a lakszobákba. Szerző a helyi fűtésnek ad előnyt a központi, s a folytonosnak az időszaki felett. Mindkettőt lehetővé teszi az, hogy az épületanyag felmelegítésére kevesebb hő szükséges, s a legczélszerűbb eszköz a sima felületű köpenynyel, oldali tüzeléssel, szellőző nyílással és külső levegőt a köpeny űrébe vezető szellőző csővel ellátott vaskályha. A 2) munka szerzője szándékának megfelelőleg e mű rendszeres összeállításban, de népszerű előadásban tartalmazza a háznak , mely állandó lakásul, vagy különböző czélokból ideiglenes tartózkodásul szolgáló egészségi kellékeit és mindazon berendezéseket, melyekkel a mai napig ezen kellékeket elérni törekedtek. Ennek megfelelőleg az első négy fejezet (világosság, meleg, levegő és víz) mindegyike az illető életszükséglet physicai, vegyi- és élettani magyarázatával kezdődik, s felállítja az igényeket, melyeket azon mesterséges készülékekhez támasztunk és melyekkel ama szükségleteket a házban elérni törekszünk ; bírálatilag ismerteti a jelenig használatba vett készülékeket és berendezéseket, midőn az egészségbúvárok exact vizsgálataiból merített adatok szerző fejtegetéseinek alaposságot kölcsönöznek, a mellékelt tanulságos rajzok pedig azokat könyen érthetőkké teszik. Az 5. fejezet a talajnak van szentelve, s a különböző talajnemeket, a talajban szerves anyagokkal szenyezés következtében véghezmenő folyamatokat, ezek viszonyát az egészséghez és az ártalmak elhárítására vezető eljárásokat, készülékeket tartalmazza. A fenntebb ismertetett mű mellett ennek is előnye, hogy építész írta és építészek számára tartalmaz mindkettő tisztán műszaki adatokat és figyelmeztetéseket, így remélhető, hogy nem kevéssé fognak járulni a biztossági, aestheticai és pénzügyi szempontok mellett az egészségügyinek is érvényre jutásához építészek előtt. Igen kívánatos mindkét munkának minél nagyobb elterjedése Magyarországon, hol a városi ügy még fejlődőben van, hol tehát főtörekvésünk legyen új építkezéseket az egészség garantiáival is állítani elő. Rózsahegyi A. tr. 409 TÁRCZ A. A magyar tudományos akadémia III. osztályának ülése 1880. ápril 19-kén. (Folytatás). A. E kísérleti elv alapján Hőgyes, tanulmányának első részét, mely a szemmozgások coordináló idegmechanismusa székhelyének meghatározása szempontjából létezett, 2 sorozatra osztotta. Esősorban vizsgálat alá vette azt, hogy e forgatásos szemmozgások amely központi idegrendszeri részek kiirtása után maradnak változatlanul; b) mely központi idegrendszeri részek roncsolására maradnak ki. 2- dik sorban pedig azt vizsgálta, mely idegrendszeri részek izgatására keletkeznek coordinált bilaterális szemmozgások. I. Kiirtási kísérleteinek eredménye következő: a) A forgatás folytán keletkező bilaterális szemmozgások változatlanul fennmaradnak: a) a látidegek átmetszése után (1. függelék II. j. módszer a látás kizárására); b) az agyféltekéknek; c) a láttelepeknek kiirtása után (1. függelék III. p.); d) a nyúltagynak a calamus scriptorius és hallideg magvak közötti részének átmetszése után, csakhogy itten az átmetszésre bilateral nystagmus is keletkezik. (L. függelék IV. j.); b) A forgatás folytán keletkező bilaterális szemmozgások teljesen kimaradnak : a) a közép és nyúltagy azon részének kereszt átmetszései után, melyek a két mellső ikertest és hallidegmagvak között feküsznek (1. függelék VI. j. ; b) csupán a rapheben tett és a Sylviusféle zsilip alsó nyílásáig vezetett hosszmetszésre; c) csupán a két hallideg átmetszése után (1. függelék V. j.) ; d) csupán a két hártyás labyrinth mechanicai, vagy vegyi elroncsolása után. (L. függelék VI. j.) e) A hártyás labyrinthnak, vagy a hallidegnek féloldali átmetszése után is, azon különbséggel, hogy a két szem e műtétek után nem maradt nyugalmi helyzetében, hanem bilaterális diagonal deviatio keletkezik , mégpedig ugyanazon oldalon deviatio medialis inferior, míg a másik oldalon dev.lateralis superior, tehát az a szemállás, mely a sértett oldalról ellenkező irányban tett forgatáskor a o°—i8o°-nyi fordulás alatt kifejlődik. f) Hasonló deviatiók keletkeznek a forgatásos bilateral szemmozgások kimaradásával akkor is, ha a 4-dik agygyomor fenekén a raphetől jobbra, vagy balra féloldali keresztmetszések léteznek, csakhogy itt a mellett folytonos bilateral nystagmus keletkezik. g) Mindezen deviatiók megszűnnek, ha a másik oldali labyrinth, vagy hallideg kiirtatik, vagy a 4-dik agygyomor feneke a másik oldalon is átmetszetik. E kísérletekből tehát következik, hogy a forgatás folytán keletkező bilateral szemmozgások központjai a közép- és nyúltagynak a két ikertest és hallideg-magvak közötti részeiben feküsznek. E coordináló központoknak centrifugai pályái természetesen a szemmozgató idegekben vannak. Centripetal pályáit pedig a két hallideg képezi labyrinthbeli végágaival. Az elfög alattiakból következik, hogy ez associáló idegpályamenetek a központban — legalább részben — kereszteződnek. II. Izgatási kísérleteinek eredménye: Hogy az idegrendszeri részek gerjesztik a bilaterális szemmozgásokat, bizonyítják a következő izgatási kísérletek : Associált bilateral szemtekerezgések keletkeznek: a) Csupán az egyik, vagy mind a két hártyás labyrinth mechanicai, vegyi, vagy villamos izgatására. (L. függ. VI. j.) b) Csupán az egyik, vagy mind a két oldali hallidegnek mechanicus vagy villamos izgatására. (L. függ. V. j.). c) A 4-dik agygyomrocs fenekén különböző részeknek mechanicai, vagy villamos ingerlésére, továbbá féloldali átmetszésére, midőn a keletkező nystagmus a másik oldali hasonló résznek átmetszése, vagy a rapheben tett hosszmetszéssel megszüntethető. (L. függ. IV. j.). d) A Sylviusféle zsilip és az ikertestek mechanicai sértésére és villamos izga — 410 — LAPSZEMLÉ N—1. Vendégjegg (anus praeternaturalis), bélvarrat, gyógyulás. A has jobb oldalán, a Poupart-szalag felett, 15 cm. hosszú és körülbelül 5 cm. széles sebből, főleg annak széles alsó részéből bélnyákhártya lógott ki (levezető rész) ezalatt két cm-nyire egy második nyílás volt (a levezető bélrészletnek vége). Beteg igen kimerült állapotban hozatott a korodára. Billroth fertőztelenítő eljárás mellett (thymol-spray) műtette azt. A piszkos színű sarjadzások lekaparása után mindkét bél sarjadéka bőrmetszések által szabaddá tétetett és minden oldalról többnyire tompán leválasztatott; a bélnek mindkét megvastagodott vége levágatott, s ezután mind a két nyílás (a felsőnek tágasabb ártere volt mint az alsónak) a szélek behajtása után egyesittetett; a varratok a savós és izomhártyán át vezettettek. Varratra carbosselyem használtatott. A belek visszahelyeztettek a hassebet, széleinek feszes rögzített mivolta miatt egyesíteni nem lehetett. A kötés szervelős gaze-zel és salicyles szesszel végeztetett. A gyógyfolyamatot láz nem kísérte. 4 nap múlva betegnek bő székelése volt a végbélen át. Gyógyulás 4 hét múlva. Wittelshöfer Jr., ki az esetet az Archiv für klinische Chirurgie XXIV. kötete 3-dik füzetének 84. lapján közli, ekkér fejezi ki magát : műtétt 8 hét múlva viruló egészségben és erőben, tökéletesen gyógyultan távozott.