Orvosi Hetilap, 1880. június (24. évfolyam, 23-26. szám)

1880-06-06 / 23. szám

539 540 teljes bizonyossággal kizárható. Sőt még ilyen esetekben sem érezhetjük magunkat teljesen bizonyosoknak kóris­ménkben , mert miként Schulz és Hallopeau eseteiben láttuk , annak daczára, hogy a baj első­ székhelye a nyúltagy, illetőleg agy volt, e részek bántalmát semmi tünet sem árulta el! Mind az elmondottak után, tárgyalásunk élére helye­zett czímből a gerinczagyi melléknevet egészen elhagy­hatnék. Miután azonban a név csak tünetekre vonatko­zik, a végtagon észlelhető tünetcsoport pedig a gerincz­agyi idegeken lehaladó ingerület eredménye, mely inge­rület a gerinczagynak, hogy úgy mondjam felszaba­dulásától függ, — a czímet mint olyat megtartanám, s csak egyes, concret esetben használnék a kórboncz­­tani leletnek megfelelő elnevezést. A jóslat a kórboncztani ok szerint változó. Míg­­például körülírt gerinczagy­, gerinczagyhártyalob és bu­­jasenyv aránylag legjobb kórjóslatot engednek meg, addig a sókgóczú keményedés és mindenféle dag a kór­jóslatot a legkedvezőtlenebbé teszik. A betegség majd lassan, hónapok, évek alatt, majd igen gyorsan napok alatt fejlődik ki (mint pl. a Weiden esetében), lefolyása pedig mindig igen hosszú, s tartamával még a javulásra való remény is napról napra csökken. Közlemények a kolozsvári tudományegyetem élettani intézetéből. Az emlősszív idegelemeiről. Szentkirályi Géza orvostanhallgató­tól. Míg a békaszív idegelemeinek felderítése számos búvár vizs­gálatának tárgyát képezte, addig az emlősszív idegdúczainak vizs­­gálásával, annak daczára, hogy ezen szív önálló működése két­ségkívül hasonló beható vizsgálatra felhív, mint minőben a béka­szív idegei és idegdúczai részesültek, mondhatni csak Remak, Schklarewsky és Dogiel foglalkoztak. Remak1') néhány sorban említi, hogy a borjúszív izomzatá­­ban dúczsejteket és idegrostokat talált, melyek részben szabad szemmel, részben csak górcső alatt vehetők ki. Részletesen leír egy dúczsejttelepet, melyet a jobb fülese izomfalából nyert, s meg­jegyzi, hogy ezen dúczból kilépő idegrostkötegek összesen sok­kal erősebbek, mint a főidegtörzsből a dúczba belépő köteg; a kilépő idegrostkötegeknek ezen erősbödését a dúczban meg­szaporodó halavány, velős, hüvelynélküli rostok hozzájárulásából származtatja. Schklarewsky3) szerint az emlős állatok és madarak (tengeri nyúl, kutya, patkány, denevér, galamb, veréb, tyúk, corvus cornix, falco buteo) nagyobb szívdúczai idegrostkötegek által láncczá ösz­­szekötött két zárt gyűrűt képeznek, melyek egyike közel derék­szögűig a szív alapjához terjedve, a pitvarválaszfal legkül­sőbb kerületének felel meg ; míg a másik közel derékszö­gűig ahhoz, a pitvar-gyomrács közti határon fut és mellül, s há­tul a jobb és bal szív közti válaszfal e síkjában az első gyűrűt anas­tomosis alatt keresztezi. Ezen dúczgyűrűkből a pitvarok és gyomrok izomzatában mindkét oldalt, fonatszerűleg összekötött, laza ágak terjednek, melyek kisebb dúczokat és egyes dúczsejteket tartalmaznak. Ezen ágak legtekintélyesebbjei a gyomrocs falán leszállnak. A pitvar-válaszfal közepe egészen szabad idegtörzsektől és dúczoktól. Az emlősszív legtekintélyesebb dúczai a­ v. cava supe­rior benyílásához közel fekszenek. A dúczok rendesen felüle­tesen fekszenek a pericardium zsigeri lemeze alatt. Schklareivsky ezen, a dúczok fekvését illetőleg csaknem szó szerint idézett, s mint láthatni, meglehetősen homályos adatai után jelent meg Dogiel behatóbb dolgozata. Dogiel’­ a kutyaszív idegrendszerét következőleg írja le. A szív kültelületén a bal fülese és a v. cava ascendens benyílási helye között rézsútosan fut le egy idegnyaláb, mely a pitvartól a gyomorra átmegy. Ezen idegek lefutásában a dúczok vannak el­hintve, még pedig a vena cava ascendens külfelületén, ennek be­nyílási helyén és a pitvar,­s gyomorközti határon. A v. cava descendens benyílási helyétől az aorta kezdeti részéig egy második idegnyaláb halad, melynek lefutásában hasonlókép dúczok vannak behintve, s pedig egy csoport a v. cava descendens be­­nyílásának külfelületén fekszik, egy másik az érintett ideg to­vábbi lefutásában látható, végül egy harmadik dúczcsoport a jobb szívfü­lcse alapján található az aorta és a v. pulmonalis benyí­lási helye közelében. A leírt dúczok igen felületesen fekszenek. A gyomor felü­letén és a válaszfalakban lefutó idegeken épen oly kevéssé mint a gyomrok, pitvarok és a fülcsék izomzatában dúczokat vagy egyes idegsejteket találni Dogiel-nek nem sikerült. A dúczok az idegrostokba bevonva lenni látszanak, illetőleg az idegrostok a köszövettel együtt mintegy fészkeket képeznek a dúczok számára. Dogiel maga vizsgálatai eredményét a következő pontokba foglalja össze : 1) dúczsejtek szabályszerűleg előjönnek a béka, teknőcz, hal, madár, emlősök és ember szívében ; 2) az em­lített állatok és az ember szívében a dúczok a nagy viszerek szív­beli benyílása közelében és a pitvar,­s gyomor közti határon fekszenek. Puhányok és rovaroknál az idegsejtek az izomrostok között fekszenek, míg béka, hal, madár, emlős és embernél a nn. cardiaci ágaiba vannak beszőve anélkül, hogy az utóbbiakkal közvetlenül összefüggnének és anélkül, hogy a szívizomzat mélyebb rétegeibe behatolnának, s azok mindig a szív külső felületén fekszenek. Ezen vizsgálatok által az emlős szív idegelemeinek ismeretét befejezettnek nem lehet tekinteni. Remak csak általánosságban említi, hogy borjúszív izomza­tában idegdúczok vannak, de azok számát, helyét, s viszonyát az idegrostokhoz és az izomzathoz nem állapítja meg; csak pél­daképen hozza fel, hogy egy dúcz a jobb szívfülcse izomzatában van. Dogiel a nevezett helyen idegdúczokat sohasem látott. A Schklarewski által leírt, a nagyobb szívdúczokat összekötő ideg­­rost-kötegeket senki sem látta. Az egész leírásból, melyhez ábrák mellékelve nincsenek, egyáltalában nehéz volna tájékozódni azi­ránt, hogy hol vannak az emlősszív idegdúczai elhelyezve. Dogiel viszgálatai eredménye végre ellenőrző vizsgálatot annál inkább igényel, mert az előbb nevezett búvárok adataitól lényegesen eltér. Azért készséggel engedtem Klug tanár felszólításának és vizs­gálat alá vettem különösen az egér, patkány, s részben a tengeri nyúl szivét. Ezen kisebb állatok szivét azért választottam, mint­hogy így könyebben reméltem a szívfalat rétegről rétegre, vala­mint a szívpitvarok fürcséjétől kezdve, le a szívgyomor csúcsáig, átvizsgálhatni. Hogy az idegelemeket lehetőleg változatlan állapotban nyer­jem, jobbára friss szíveket használtam, s ezeket szemnedvben, nyál­ban vagy a szöveteket kevésbé megtámadó más folyadékokban vizsgáltam meg. Igen kitűnő szolgálatokat tett a Dogiel által is használt 1/1 — i°/0-os eczetsav, mely minthogy a kötszövetre lazí­­tólag hat, a szétczafatolást könyíti, s kevesebb roncsolással enged elegendő ép idegrészeket nyerni. Festés czéljából a vizsgálandó friss szívből kimetszett darabokat i°/0-os osmiumsavval kezeltem, mely — mint tudva van a velős idegrostokat, de főként az idegsejteket kékes fekete színre festi meg, s ez által könyíti ezen górcsős idegelemek felismerését; több készítményben a legeny­­savas ezüstös oldatot is alkalmaztam ; igen jó szolgálatot tett a picrocarmin is, mely a sejtmagot, magcsát és a kötszöveti burkot pirosra, a protoplasmát és a sejtnyúlványt ellenben sárgára festi. J) Neurologische Erläuterungen. Müllers Archiv. 1844. íÁ 1. -) Ueber die Anordnung der Herzganglien bei Vögeln und Säuge­­thieren. Göttinger Nachrichten. 1872. 436. lap. *) Die Ganglienzellen des Herzens bei verschiedenen Thieren und beim Menschen. Archiv für microscopische Anatomie. 1877. XIV. k. 477. 1.

Next