Orvosi Hetilap, 1881. június (25. évfolyam, 23-26. szám)

1881-06-05 / 23. szám

akasztottam, egyszerű tricot­inget adtam reá, s a kötés beszegélyzésére őtbört vettem. Most a törzset néhány réteg pamuttal bevontam, s jól kivánkosozván a görbület környékét, 12—14 cm. széles, langyos vízbe áztatott organtinpólyát vittem eleinte a törzs körül le a meden­­czéig, gondot fordítván arra, hogy a pólya minden pontján egyenlő szorosan alkalmaztassák. Módosításom, a­mint kitetszik, a kötési anyag meg­változtatásában áll, a­mennyiben gypsz-pólyák helyett organtin-pólyákat használok. A gypsz, igaz, hamarább szárad, de ez egyedüli előnye az organtin felett, míg a többiekben teljesen mögötte áll. A gypsz­kötés igen súlyos, 2 kgm-ot nyomott, míg hasonló nagyságú organ­­tinnal készült csak 700 gm-t. 2 kgm. ily gyenge gyerme­keknél oly nagy teher, melyet a betegek alig viselhetnek el. Az organtin-kötést 4—5 hónapon át sem kell változ­tatni, míg a gypsz-kötést minden hónapban, mert porla­­dozik, töredezik. A gypsznek említett előnyét úgy pótolom, hogy az organtin-pólyákat többszörösen vezetem a törzs körül, a­mi által az már egymagában is meg­lehetős ellentállást képezhet. Az organtin-kötést még olcsósága is ajánlja; egy kötéshez való anyag 1 frt. 90 krba kerül. A kötés feltevése után a beteget azonnal ágyba fektettem, s itt 6—10 órán át hagyom addig, míg a kötés megszárad, (a száradás tartama a lég nedvességi fokától függ). A betegek ezen fektetést nyugodtan tűrik, mert a kötés feltevése kifárasztotta őket. Hogy a kötés megszáradás után átmérőiben nem változott, azt minden esetben sikerült pontos mérésekkel kimutatnom. A gypsznek említett hátrányait mások is belátták, s azon voltak, hogy a gypszet más könyebb rögzítő kötanyaggal válták fel, így Cocking1) nemezt (poroplastic felt, Filz) használt, mely shellakba van áztatva, s fel­tevése előtt meleg vízben meglágyíttatik. Mások, mint Wyetl2), a púpot szabadon hagyták, föléje csavarok által feszíthető sínt alkalmaztak, s azt fennt és alant begypszel­­ték, vagy rögzített hevederekkel látták el, miáltal a fel­függesztést iparkodtak kikerülni. E kötések azonban részint igen sokba, 10-7-20 írtnál is többe kerülnek, részint oly kipúposodást okoznak, mint pl. az utóbbi, hogy a gyermek föléje ruhát nehezebben ölthet, s a szomszéd tárgyakba könyebben beleütközhetik, miért is általános elterjedésnek nem örvendhettek. A nemezkötés azonkívül több sebész­­ tapasztalata szerint elegendő rögzítő erővel nem bír a baj előrehaladtabb stádiumaiban, s ennélfogva kevésbé czélszerű. A bonni és göttingeni sebészeti kórodákon nem gypszpólya, hanem több szövött ing lesz gypszbe mártva és feltéve, vagy mint a utóbbi­nál vargakéreg gypszeltetik be, s a kötésnek széles gummicsövekkel szegélyeztetnek ki; oly jelentéktelen változtatások, melyek, ha nem is drágábbá, könyebbé semmi esetre sem teszik a kötést. A Roser által ajánlott csirizkötés hasznavehetetlennek bizonyult( * *). Még inkább megközelíti az organtin-kötést a Lorinser által feltalált túró-mészkötés, valamint az ú. n. vízüveg-kötés. Mind­kettő valamivel nehezebb, mint az organtin, nehezen kezel­hető és semmivel sem szárad hamarabb. A kötést mindig úgy teszem fel, hogy annak alsó támpontját a mellső felső csíptövisnyújtvány képezze, felfelé a hónaljig vezetem a tourokat azon esetben, ha a bántalom csak a lumbalis és az alsó mellcsigolyákra szorítkozik. De ha a kóros változás a felső mellcsigolyák, vagy épen a nyaki csigolyákon van, úgy szükséges ezeket is a kötésbe befoglalni, s akkor mindkét falon át rögzítem a bántalmazott pontokat, s esetlegesen szükség szerint Dieffenbach-féle nyakkötőt készítek vargakéreg­ből, melyet pamuttal és őzbőrrel kibélelve, organtin­­tourokkal az áll alatt a nyakra alkalmazok akkép, hogy a támpontokat a nyakszirt gumója és az alsó állkapocs képezze. Végül ama kérdést kell megoldanom, mily eredményt érhetünk el Sayre-féle kötés által a gerinczoszlop elfer­­düléseinek gyógykezelésében. Nem tapasztaltam egy esetben sem, hogy a beteg teljesen meggyógyult volna, illetőleg, hogy a beteg egyenes gerinczoszlopot nyert, de azt határozottan állíthatom, hogy a betegek állapota, tenyélete tetemesen javult, s hogy sikerült a bántalmat azon ponton megakasztani, melyen kezelés alá vettem. A Sayre-féle kötésnek vannak hátrányai is. A kötést a mellkas körül alkalmazzuk, s így ennek excursióit csökkentjük, minek eredménye az lesz, hogy a mellkas fejlődésében visszamarad, hogy a légzési izmok a tétlen­ség folytán sorvadnak. Eseteimből ama tanulságot is vonhatjuk, hogy nem minden beteg, kinek gerinczoszlopa elferdült, alkalmas a Sayre-féle kötésre. Itt ki kell azokat zárni, a­kik igen gyengék, így 9. esetemben a kissé szorosan feltett kötés a mellkas kitéréseinek akadályozása folytán asphyxiát hozott létre, s a gyermeket csak nehezen sikerült életre ébreszteni. Egy másik, a 7. esetben, a szintén nem igen szorosan feltett kötés folytán hüdési tünetek léptek fel az alsó végtagokban melyek, mint a legutóbbi időben értesültem, még mai nap is fennállanak. Ha resumáljuk az itt elmondottakat, akkor azt állít­hatjuk, hogy a Sayre-féle kötés határozott haladás a gerinczoszlop elferdülésének gyógykezelésében. A­­rgan­tin előnyt érdemel a többi közanyagok felett. Az ered­mény, melyet Sayre-féle kötés által elérhetünk, az, hogy a betegek állapota, tenyélete tetemesen javul, s a bántalom nem halad előre, hanem stationár marad. 1) Adams. Brit. Med. Journ. 1878. II. 2) The Xew-York Hosp. Gaz. and Arch, of Clinic. Snrger. 187g. 3) Berkeley-Hill. Med. Times. 1878. I. *) Busch, Madelung. Berl. klin. Wochenschrift. 1879. A méhkörüli vérsérvről. Konrád Márk tr., igazgató-tanártól Nagyváradon. (Folytatás). 6. eseti). T. M-né, tasnádi szilágymegyei születésű, 23 éves egyén, ki már ezelőtt 3-szor szült, nagy vérzésekkel hozatott a bábaképezdei szülkórodára 1879. december 1-én. A kitágult méhnyakból egész könyüséggel lehetett egy, körülbelül 5 hetes megrepedt petetömlőt eltávolítani, s minthogy az egész fellazult méhből még mindig ömlött a vér, egy 3°/o-os carbololdattal jön kifecskendezve a méhűr. A vérzés erre néhény órára megszűnt, de az­nap este ismét nagy mértékben mutatkozott; ez okból a betegnek egy Pravasz-fecskendő ergotin-oldatot fecskendeztem a *) Az anamnesis nem nyújt érdekes fontos adatokat, miért is a rövidség végett nem foglalkozom tüzetesen vele.23*

Next