Orvosi Hetilap, 1881. szeptember (25. évfolyam, 36-39. szám)

1881-09-11 / 37. szám

­BuDAPEST, 1881. 37. sz. ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 írt., fejévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesi­­tendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr. SEPTEMBER­­1 MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. ORVOSI HETILAP. H­oni s külföldi gyógyászat és kórbavárlat közlönye. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztéseim a nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utéza Drasche-tele házban. HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Babes V. tr. Közlemények a pesti szegény-gyermekkórházból. Adatok a kanyaró és a kanyarós tüdőláb kóroktanáh­oz. — Takács E. tr. Az előhaladó izomsorvadás egy esete. (Vége.) — Konrád M. t­r. A méhkörüli vérsérvről. (Váge.) — Fischer A. A hólyag vizsgálati módszerei. (Vége.) — Könyvism­ertetés. Sur le crâne d’un jeune gorille du musée Broca par Au. de Török. — Lapszemle. A csipíz csonkolásáról. — A gonorrhoikus ízlábokról. Tárcza : Schwimmer E. t­r. A bőrgyógyászat a londoni nemzetközi orvosi congressuson. — A gyermekgyógyászati szakosztály a londoni nemzet­közi orvosi congressuson. — Eredeti levél. London, 1881. aug. —. Szabó D. tr-tól. — Haberern J. P. tr. A német sebészek X. cong­ressusán tartott előadások, megvitatások, beteg- és műszer-bemutatások. (Folyt.) — Vegyesek. — Pályázatok. Közlemények a bpesti szegénygyermek-kórházból. Adatok a kanyaró és a kanyarós tüdőlok kóroktanáh­o­z. Babes Viktor Jr., kórboncttani tanársegédtől. A legújabb időben meglepően sok új tény merült fel a heveny fertőző betegségek lényegére vonatkozólag, s általuk oly betegségek, melyek évszázadok óta isme­­retesek, s melyeknek az emberi nemet fenyegető vál­ságos működése ellen minden kigondolható módon küzdöttek, úgyszólván rögtön lényegükben szemünk elé tárultak. Úgy látszik, hogy itt is valósul azon törvény, mi­szerint az inductív vizsgálati módszer progressiv sikerhez vezet. Alig hogy sikerült Pasteurnek, Naegelinek, Cohn­­nak stb. a gombák fejlődésének észlelésére jó vizsgálati módszereket feltalálni, midőn a karbúvárok már is azokat a betegségeket okozó gombák meghatározásánál alkalmaz­ták. Azonkívül a górcsövi vizsgálat folytonosan tökélete­­síttetett, úgy­hogy annak mindinkább elterjedő használata, továbbá kitűnő kutatási és kezelési módszerek felfedezése, oly eszközöket tettek hozzáférhetőkké az orvosok szá­mára, hogy ez idő szerint a legkönyebb módon sikerül, különböző fertőző betegségeket okozó, vagy azoknál előforduló, bactériumokat láthatókká tenni. Ezen módszerek által minden orvos képes lehet orvosi gyakorlata mellett becses adatokat nyújtani a tudomány fejlődésére. Ezen kutatások alapján minden kételyt kizáró ténynyé vált, hogy bizonyos betegségek, bizonyos gomba­fajok által okoztatnak. Igaz ugyan, hogy a gombák mint igen egyszerű szervezetek nagyfokú alkalmazkodási ké­pességgel bírnak, s hogy bizonyos gombái, más táplál­kozási viszonyokra átültetve, szoktatva, természetüket megváltoztathatják, így megtörténhetik, hogy a gömbölyű, betegségeket okozó baktériumok egymásba átmehetnek . igen valószínű, hogy a szénában található bacillusokból áttenyésztés (szoktatás) által lépfenét okozó bacillusok válhatnak1); biztos, hogy ha penészgombák az állati test által nyújtott viszonyokhoz hozzászokhatnak, akkor az állati testbe vive, betegségeket képesek létrehozni­), de mind­ez minket nem gátolhat abban, hogy feltegyük, miszerint bizonyos, oly sajátságokkal bíró bacterium­­faj, mely ezek következtében egy bizonyos kóralakot okoz, azon esetben, ha mi nem járulunk hozzá, hogy ezen bacteriumot más életmódra szoktassuk, évszázadokon keresztül megtartja ugyanazon tulajdonságait, melyek következtében bizonyos határozott betegséget okoz. Vannak, kik azt állítják, hogy már az ép szerve­zetben micrococcusok lennének"), melyek azonban csak annak megbetegedései), vagy tenyésztés által­) vergőd­nének hatalomra, s ugyanazon szervezetet melynek alkat­részét képezték, tönkretennék. Ezen nézet támogatói elismerik részben, hogy szükséges, miszerint egy bi­zonyos bacterium-faj mint kórokozó a szervezetbe jusson, mely a rejtett bacteriumcsírokat kifejlődésre bírja. Ezen állítás annyival valószínűtlenebb, miután a legava­tottabb bacterium-búvárok azt állítják, hogy ép vérben és ép szövetben soha nem találtak, se azokból nem tenyészthettek bacteriumokat. A legegyszerűbb módszer, mely szerint a bacteriumo­kat teljes biztossággal felismerhetjük, s azoknak alaki tulajdonait tanulmányozhatjuk, Koch által találtatott fel­­. Úgy a betegágynál mint bonczoláskor könyv volt a vér­ből, vagy a váladékokból egyes cseppeket nyernem, melyeket Koch módszere értelmében közönséges tiszta fedlemezekre vékony rétegben rákentem és kiszárítottam. A kiszárított készítményt egy csepp anilin - vörös vagy methyl-viola oldattal festettem, a cseppet lefolyni hagytam, a fedlemezt ismét megszárítottam, s így szárazon jó immersiós lencsével megvizsgáltam. Azt tapasztaltam azonban, hogy nem minden bacterium festetik ezen mód­ *) Buchner. Münchner akad. Dissertationsarbeit. 1880. febr. — 2) Gravitz. Vírch. Arch. 1880. — 3) Béchamp, Billroth, Losdorfer etz. — 4) Neumann, Wiener med. Zeit. 1880. — 5) Arndt. Virchow’s Arch. 1880. — 6) Koch, Cohn, Beiträge zur Biologie der Pflanzeu. Bd. II. Unters, über die Aetiologie d. Wundinfectionskrankheiten. 1878.

Next