Orvosi Hetilap, 1881. szeptember (25. évfolyam, 36-39. szám)
1881-09-11 / 37. szám
BuDAPEST, 1881. 37. sz. ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 írt., fejévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr. SEPTEMBER1 MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbavárlat közlönye. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztéseim a nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utéza Drasche-tele házban. HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Babes V. tr. Közlemények a pesti szegény-gyermekkórházból. Adatok a kanyaró és a kanyarós tüdőláb kóroktanához. — Takács E. tr. Az előhaladó izomsorvadás egy esete. (Vége.) — Konrád M. tr. A méhkörüli vérsérvről. (Váge.) — Fischer A. A hólyag vizsgálati módszerei. (Vége.) — Könyvismertetés. Sur le crâne d’un jeune gorille du musée Broca par Au. de Török. — Lapszemle. A csipíz csonkolásáról. — A gonorrhoikus ízlábokról. Tárcza : Schwimmer E. tr. A bőrgyógyászat a londoni nemzetközi orvosi congressuson. — A gyermekgyógyászati szakosztály a londoni nemzetközi orvosi congressuson. — Eredeti levél. London, 1881. aug. —. Szabó D. tr-tól. — Haberern J. P. tr. A német sebészek X. congressusán tartott előadások, megvitatások, beteg- és műszer-bemutatások. (Folyt.) — Vegyesek. — Pályázatok. Közlemények a bpesti szegénygyermek-kórházból. Adatok a kanyaró és a kanyarós tüdőlok kóroktanához. Babes Viktor Jr., kórboncttani tanársegédtől. A legújabb időben meglepően sok új tény merült fel a heveny fertőző betegségek lényegére vonatkozólag, s általuk oly betegségek, melyek évszázadok óta ismeretesek, s melyeknek az emberi nemet fenyegető válságos működése ellen minden kigondolható módon küzdöttek, úgyszólván rögtön lényegükben szemünk elé tárultak. Úgy látszik, hogy itt is valósul azon törvény, miszerint az inductív vizsgálati módszer progressiv sikerhez vezet. Alig hogy sikerült Pasteurnek, Naegelinek, Cohnnak stb. a gombák fejlődésének észlelésére jó vizsgálati módszereket feltalálni, midőn a karbúvárok már is azokat a betegségeket okozó gombák meghatározásánál alkalmazták. Azonkívül a górcsövi vizsgálat folytonosan tökéletesíttetett, úgyhogy annak mindinkább elterjedő használata, továbbá kitűnő kutatási és kezelési módszerek felfedezése, oly eszközöket tettek hozzáférhetőkké az orvosok számára, hogy ez idő szerint a legkönyebb módon sikerül, különböző fertőző betegségeket okozó, vagy azoknál előforduló, bactériumokat láthatókká tenni. Ezen módszerek által minden orvos képes lehet orvosi gyakorlata mellett becses adatokat nyújtani a tudomány fejlődésére. Ezen kutatások alapján minden kételyt kizáró ténynyé vált, hogy bizonyos betegségek, bizonyos gombafajok által okoztatnak. Igaz ugyan, hogy a gombák mint igen egyszerű szervezetek nagyfokú alkalmazkodási képességgel bírnak, s hogy bizonyos gombái, más táplálkozási viszonyokra átültetve, szoktatva, természetüket megváltoztathatják, így megtörténhetik, hogy a gömbölyű, betegségeket okozó baktériumok egymásba átmehetnek . igen valószínű, hogy a szénában található bacillusokból áttenyésztés (szoktatás) által lépfenét okozó bacillusok válhatnak1); biztos, hogy ha penészgombák az állati test által nyújtott viszonyokhoz hozzászokhatnak, akkor az állati testbe vive, betegségeket képesek létrehozni), de mindez minket nem gátolhat abban, hogy feltegyük, miszerint bizonyos, oly sajátságokkal bíró bacteriumfaj, mely ezek következtében egy bizonyos kóralakot okoz, azon esetben, ha mi nem járulunk hozzá, hogy ezen bacteriumot más életmódra szoktassuk, évszázadokon keresztül megtartja ugyanazon tulajdonságait, melyek következtében bizonyos határozott betegséget okoz. Vannak, kik azt állítják, hogy már az ép szervezetben micrococcusok lennének"), melyek azonban csak annak megbetegedései), vagy tenyésztés által) vergődnének hatalomra, s ugyanazon szervezetet melynek alkatrészét képezték, tönkretennék. Ezen nézet támogatói elismerik részben, hogy szükséges, miszerint egy bizonyos bacterium-faj mint kórokozó a szervezetbe jusson, mely a rejtett bacteriumcsírokat kifejlődésre bírja. Ezen állítás annyival valószínűtlenebb, miután a legavatottabb bacterium-búvárok azt állítják, hogy ép vérben és ép szövetben soha nem találtak, se azokból nem tenyészthettek bacteriumokat. A legegyszerűbb módszer, mely szerint a bacteriumokat teljes biztossággal felismerhetjük, s azoknak alaki tulajdonait tanulmányozhatjuk, Koch által találtatott fel. Úgy a betegágynál mint bonczoláskor könyv volt a vérből, vagy a váladékokból egyes cseppeket nyernem, melyeket Koch módszere értelmében közönséges tiszta fedlemezekre vékony rétegben rákentem és kiszárítottam. A kiszárított készítményt egy csepp anilin - vörös vagy methyl-viola oldattal festettem, a cseppet lefolyni hagytam, a fedlemezt ismét megszárítottam, s így szárazon jó immersiós lencsével megvizsgáltam. Azt tapasztaltam azonban, hogy nem minden bacterium festetik ezen mód *) Buchner. Münchner akad. Dissertationsarbeit. 1880. febr. — 2) Gravitz. Vírch. Arch. 1880. — 3) Béchamp, Billroth, Losdorfer etz. — 4) Neumann, Wiener med. Zeit. 1880. — 5) Arndt. Virchow’s Arch. 1880. — 6) Koch, Cohn, Beiträge zur Biologie der Pflanzeu. Bd. II. Unters, über die Aetiologie d. Wundinfectionskrankheiten. 1878.