Orvosi Hetilap, 1881. október (25. évfolyam, 40-44. szám)

1881-10-02 / 40. szám

915 tikus convulsiók vagy mint nevezni szoktuk az eklampti- í kus rángások — tisztán, mint tünetei szerepelnek vala­mely organikus bántalomnak. A reflex útján létrejött epileptikus bántalmak közül, több tekintetben érdekesek azok, melyek az agykéreg, vagy egyáltalán az agyállományának elroncsolása által jönnek létre. Ilyen roncsolást előidéző bántalmak lehet­nek : daganatok, vérömlenyek, agytályogok, embolikus ellágyulások. élősdiek, roncsoló lobok és végre külerő- szaki sértések. Azon felfogás, hogy az epileptikus rohamok sok esetben nem egyebek, mint a szürke agykéreg izgalmá­nak tünetei, Hughlings Jacksontól származik. Alapos megerősítést nyert e tan Hitzig vizsgálatai által, ki ki­mutatta, hogy az agykéregnek villamos izgatása által epileptikus rohamokat lehet a kísérleti állatnál kiváltani. Hitzig az ilynemű epileptikus rohamokat — eseteket gyűjtve kórodai úton is — corticalis, agykérgi epilepsiá- nak nevezte el. Az agykérgi bántalmak által feltételezett j epileptiform rohamok és valóságos epilepsiák Angliában, de főleg Francziaországban Charcot iskolája által lettek legalaposabban tanulmányozva. A motorikus agyterületekről szóló ismeretek segít­ségbe vételével, ma már képesek vagyunk adott esetben | a corticalis agybántalom által feltételezett epilepsiát nemcsak diagnostizálni, de az epileptikus convulsiók sor­rendi bekövetkezésének tekintetbe vételével, a kóros góczot az agykérgen már localisálni is tudjuk. Ugyanis 1 ismerjük a crurális, a brachiális és a faciális monospas- musokat. a mely esetekben a kóros gócz mindig az agy­kéregnek motorikus területén ül. Kétségtelen azonban, hogy nemcsak a motorikus agyterületek izgalma vált ki epileptikus rohamokat, hanem más nem mozgató természetű agyterületek is. S ezen körülmény némileg ellene szól a Jackson-féle felfo­gásnak. így Ferriernél olvassuk, hogy erősebb [bevezetési árammal, az agykéreg bármely részéről is epileptikus rohamokat lehet kiváltani. Hasonlóról értesítenek mások j is. Az agykéreg azonban nemcsak a villamáram iránt mutat ily érzékenységet, hanem más erőmüvi behatásokra is epileptiform rángásokkal válaszol. így Nothnagel egy- í szerű tüszurásokkal is epileptikus rohamokat kapott álla­tainál. Kórodai észleletek is azt bizonyítják, hogy az agy­kéreg bármely területén ülő dagok vagy lobos folyama­tok epileptikus rohamokat idéznek elő. A mi ezen rohamok létrejöveteli erőmüzetét illeti, i úgy itt következő pontok jöhetnek tekintetbe. Először azon lobos inger, melyet valamely kisebb dag, környe­zetében létrehoz. Nagyobb daganatok növekedésök közben nyomást gyakorolhatnak az agygyomrocsokban lévő cerebrospinalis folyadékra. Végül harmadszor tekintetbe veendő bizonyos agyterületek hirtelen bekövetkező anae- miája is, pl. rohamosan valamely kisebb agyedénybe benyomuló embolusoknál. A corticalis epilepsiának tünetei, a közönséges genuin epileptikus rohamoktól könyen megkülönböztet­hetők akkor, ha a kóros gócz, mely ezen rohamokat elő. idézi, az agykéreg motorikus területén ül. Helyesen jegyzi meg azonban Nothnagel1), hogy a nem mozgató természetű agyterületek bántalmaitól függő epileptikus rohamok, a közönséges idiopathikus epilepti­kus rohamoktól semmiben sem különböznek. Lássuk azonban, melyek a szorosabb értelemben vett corticalis epilepsiának a tünetei ? Az aura-tünemények az ilynemű epilepsiánál először is az esetek legnagyobb számánál hiányzanak; a roham maga, az öntudatvesztés és a rángások nem következnek be oly, mondhatnám villámszerű gyorsasággal, mint a genuin epileptikus rohamoknál, hanem teljes vagy némi­leg homályos öntudat mellett isolált izomcsoportozatokban tonikus vagy klonikus rángások állanak be, melyek lassankint tovább terjednek távolabb fekvő izomcsopor- tozatokra is, végül általános convulsiók következnek be, az öntudat elvész, de némely esetekben fenn is állhat. Most mintegy 5—8 perezre terjedő öntudatlan állapot után, a beteg ismét magához tér, s azon végtagban, melynek izomcsoportjában a rángások kezdődtek, pár óráig vagy napig eltartó gyengeséget érez, kivéve azon eseteket, hol az említett végtagok már annak előtte hűd ve voltak. A corticalis epilepsia ezen typusát mindig megtartja, a rángások mindannyiszor egy és ugyanazon izomcso- portozatban mutatkoznak legelőször. A brachialis monospasmusnál a rángások — gyor­san egymásután következő feszítés és hajlítás alakjában — mindig' a hüvelykújj- és mutatóújjban kezdődnek. A rángások innen átterjednek az al- és felkar izmaira, majd az arcéra és az ugyanoldali alsó végtagra is, most gör­csös rángásokban van az egész testfél, végül beállnak az általános mindkét oldali convulsiók és a roham a már elébb említett módon foly le. Egyes esetekben megtörté­nik azonban, hogy a rángások, a vállizületen túl nem terjednek, s ilyenkor az öntudatvesztés sem következik be. Megjegyzem itt, hogy az irodalomban felemlített brachialis monospasmus eseteinél az illető felső végtagban vagy állandó, vagy pedig többé-kevésbé mulékony paresisek említtetnek és hogy a megejtett bonczolatoknál a bántalmat előidéző kóros gócz, mindig a központi tekervényekben és pedig Fcrrier vizsgálataival megegye- zőleg. majd a melső központi tekervény felső részén, majd a hátsó központi tekervényben találtatott. A sokkal ritkábban előforduló crurális monospas­musnál a görcsös rángások a lábújjakbol, vagy a lábikra izmaiból indulnak ki és így terjednek tovább. A facialis monospasmusnál a rángások az arczból, s főleg az ajkak izmaiból indulnak ki, s nagyobbára követik lefelé haladólag azt a sorrendet, melyet elébb a kézből és lábból kiindulva irtunk le. Vannak azonban még bilaterális jelleggel kezdődő corticalis epilepsiák is ; ezeknél a rángások mindkét kézben vagy pl. az egész arezban kezdődnek, de a mindig hasonló helyen kiinduló rángások ezekre nézve is útbaigazítók. Az előbbeniekben körvonalozott typikus lefolyás a corticalis epilepsiára olyan jellemző, hogy azonnal erre kell gondolnunk, ha a rángásokat mindig bizonyos izom- csoportozatból látjuk kiindulni, ha azok főleg a test egyik Ú Handbuch der Krankheiten des Nervensystems. Ziemsen. Über Epilepsie und Eklampsie.

Next

/
Thumbnails
Contents