Orvosi Hetilap, 1881. október (25. évfolyam, 40-44. szám)

1881-10-09 / 41. szám

•Budapest, 1881. 41. SZ.­ Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETI­LAP. ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 írt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesi­­tendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr.­ ­'-JONI­S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Navratil I. t­r. Sebészeti adatok. (Vége). — Laufenauer K. tr. A m. kir. országos tébolyda kórboncztani dolgozdájából. Az agykérgi (corticalis) epilepsiáról. (Folyt.) — Flósz P. tr. Vizsgálatok a peptonok vegytani természete felől. (Folyt.) — Schwarz A. tr. Mihalkovics G. ny. r. tanár boncztani intézetéből. A k­örgiszerek lefutásáról a tüdőben. — Könyvismertetés. Real-Encyclopaedie der gesammten Heil­kunde. Herausgegeben von Dr. Albert Eulenburg. 75 és 76 fűz. — Lapszemle. Világrahozott görcsös tagmerevség és görcsös összehúzódások. Tárcza : Rózsahegyi Al.­tr. A bécsi közegészségügyi congressusról. Első nap. — Vegyesek. — Előfizetési felhívás az „Orvosi Hetilap“ 1881. October—decemberi folyamára. — Pályázatok. CTOBER MEGJELEN MINDEN. VASÁRNAP. Sebészeti adatok 1­. Xavratit­ Imre tr., ny. rk. tanár és Rókus-kórházi főorvostól. (Vége). 10. eset, F. G., 6 éves leány. Kórisme : taplós ízléb a jobb csípízben. A szülők állítása szerint a gyermeknek egy évvel ezelőtt ért erőszaki behatás után, jobb csípíze fájdalmas jön úgy, hogy a beteg végtagjára nem állhatott, passiv mind activ moz­gatásnál e fájdalmak fokozódtak. Az alkalmazott nyugalomra és hideg borogatásra a fájdalmak nem engedtek, miért is a szülők 1880. június havában a kórházban felkerestek. A gyermeknél a coxitis minden tünete volt jelen, miért is az ízület immobilisatiója czéljából könyv argantin-kötést alkalmaztam. A gyermek állapota a kötés alatt javult, fájdalmat engedtek, tendéletileg erősbödött. December hónapban a jobb csípíz körül tályog fejlődött folytonos lázak közt, mely megnyittatott, a tályog falát fedő sarjak Volkman-kanállal lekapartattak, drainezés, Lister-kötés. A tályog üre igen lassan töltődött ki, a draineket vivő csatornák falain fejlődött fungosus sarjak többszöri kikaparása és iodoform alkalmazása vált szükségessé. A gyermek 1881. május 20-dikán teljesen gyógyult ; a csipíz ankylotikus, a végtag fájdalmatlan, nem rövidült ; járása elég könyű, kevéssé biczegő, de biztos. A gyermek különben jó egészségnek örvend. A hasűri daganatok korszakot alkotó újabb sebészeti kezelése mellett joggal helyt foglalhat azon tökéletes reformmozgalom, mely az ízületek operatív kezelése körül kifejlődött az utolsó évtizedben. A subperiosteal műtéte­ket, melyeket Ollier és Langenbeek inaugurált, a modern sebészetnek egyik legszebb vívmánya a contiguitás- és continuitásban végzett resectiók követték, melyek közül az amerikai és angol sebészeken kívül a németeknek jut az oroszlán rész. A csont ki- és átmetszések túl vannak ugyan a kísérlet kezdetleges szakán, de a helyes és minden tekintetben kimerítő műtevésnek javalatai még nem voltak teljesen prácisírozhatók. Mindaddig tehát mondhatjuk Königgel: nemcsak kívánatos, de szükséges is e kérdés megoldására bármily csekély adat, melynek­ el­fogulatlan észlelet szolgált alapul. *) *) L. „OHL.“ 39. számát. Az általam, Gritti módja szerint műtett és közölt eset adatul szolgálhat arra, hogy az alszár csontjainak kiterjedt bántalmazottsága esetén ezen csontképző műtét másodlagosan, jogosan javalható. A sebészek nagy része ugyan a műtét fölösleges szövődményének tartja a térd­kalács felhasználását, mert állítólag a bütyök közti cson­kítás (transcondylare Amputation) által nyert csonk ép oly biztos támaszt nyújt, mint az alapul szolgáló térd­kalács domború felülete. A kérdésnek megoldása ily értelemben talán kifogásolható, mert ha Pirogoff osteo­­plastikus műtéte a lábon bizonyos tekintetben előnynyel bír Syme transcondylar csonkítása fölött, akkor ugyanez alapon végbevitt Gritti-féle műtét sem eshetik elvi kifogás alá. Tagadhatlan ugyan, hogy a bütyök közti vagy a c­omb alsó harmadában végzett csonkítás simább gyógy­­lefolyást biztosít, de másrészt tagadni azt sem lehet, hogy a csonkra történő ránehezedést, mint azt tapasztalataim számos esetben mutatták a Leyme-féle műtétnél, a bütyök közötti csonkításnál kevésbé bírják el a betegek, mint a sikerrel végzett Pirogoff-féle műtét után és a szóban levő általam műtett esetben. A Pirogoff- és főleg a Gritti-féle műtétnek nehezebb gyógylefolyása nem elegendő ellenérv, s ez csak arra ösztönözheti a műtőt, hogy kellően meg-­­ válogassa az esetet és meglatolja a pro és contra szóló érveket. Bizonyára senkinek sem fog eszébe jutni a Gritti-féle műtétet az alszár kiterjedt zúzódásának esetén vagy pedig a csont és a nyírkedényrendszer megbetegedése esetén javas­latba hozni, itt mindenesetre fölénynyel bi­ánd a bütyök közti csonkítás. Véleményem tehát e kérdésre az, hogy mindegyiknek megvan a maga kellő javalata, s míg a fenntemlített okoknál fogva a Gritti- és Pirogoff-féle rit­kábban javaltathatik abból korán sem következik, hogy azt a műtétek sorából kizárni kelljen. A csípízbeni kiszesülésre vonatkozólag a Société de chirurgie-ben 1877.031878. években érdekes discussio folyt azon módról, mely mellett e műtét biztosan volna végre-

Next