Orvosi Hetilap, 1882. március (26. évfolyam, 10-13. szám)

1882-03-05 / 10. szám

10. sz. Budapest, 1882. JA ARTIUS 5­ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 irt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesí- tendök. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 iíj kr. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szei’kesztöségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. j'foNI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom: Jendrássik E. tr. Közlemény Wagner J. tnr. egyetemi koródájából. Adatok az inreflex tanához. — Bókái A. tr. A központi idegrendszer befolyása az állati test hőkormányzására. Gerinczagy-átmetszési kísérletek. (Vége.) — Vidéki F. tr. Közlemény a műfogászat köréből. — Könyvismertetés. A st.-galleni kolostori könyvtárban őrzött orvosi kéziratok. Id, Purjesz Zs. tr-tól. (Folyt.) — Lapsze?nle. Koponyán- belüli vérzés egy esete, lékelés, gyógyulás. — Az egyszerű ozaena operativ kezelése. Tárcza : Meghívás a magyar orvosi könyvkiadó társulat évi közgyűlésére. — A budapesti kir. orvosegylet rendes ülése 1882. február 18-dikán. (Vége.) — Vegyesek. — Pályázatok. Közlemény Wagner János, kir. tanácsos és ny. r. tanár egyetemi koródájából. Adatok az inreflex tanához. Jendrássik Ernő tr., kórodai gyakornoktól. Mióta Erb-nek és Westphal-nak az in reflexről szóló első értekezése megjelent, igen sokan foglalkoztak e tüne­ménynyel. Mig Westphal még mindig nem tekinti az inreflexet egyszerűen reflectorikus mozgásnak, addig a búvárok legnagyobb része, főleg Schnitze, Fürbringer és Tschirjew kísérletei alapján Erb azon nézetét tekintik bebizonyítottnak, mely szerint a muse, quadriceps iná­nak megütése által kiváltott összehúzódása reflectorikus J eredetű, úgy hogy ez többé alaposan nem is vonható kétségbe. A mi a patellaris inreflex pályáját illeti, az követ­kező : a mechanikai behatás Erb1) szerint az inban, míg- Tschirjew*) szerint az izom és in határán hozza létre az ingerületet, mely — mint számtalan kísérlet bizonyítja — a n. cruralis útján terjed tovább a központi idegrendszerbe, honnét ismét ugyanazon ideg mentén az izomhoz halad. Miután vizsgálataim e reflexkor valamennyi szakaszára vonatkoznak, sorban egymásután fogom azokat fejtegetni. Pathologiai és kórodai szempontból azon körülmények vizsgálandók, melyek az inreflex hiányát, vagy felfoko- zottságát okozhatják. Ez utóbbiról csak később lesz szó ; az inreflex hiánya azonban pályájának taglalásával oly szoros viszonyban áll, hogy a kettő csak együtt tárgyal­ható, mert könyen belátható, hogyha a reflex-kör vala­mely pontján a vezetés megszakadt, az in mechanikai ingerlése nem fogja létrehozhatni a m. quadriceps össze­húzódását. I. Erb és Westphal már első közleményeikben ki­mutatták, miszerint a reflex csakugyan az in megütése által idéztetik elő; a kiváltás módjára nézve azonban *) Archiv für Psychiatrie. 5. kötet, 792. lap. 2) Archiv für Psychiatrie. 8. kötet, 3. füzet. eltérők a vélemények. Tschirjew azt írja (5. lap), hogy mint Westphal előre sejtette, az ingerlés nem az inban magában váltatik ki, hanem az in és izom határán, vagy legalább az innak ezen utóbbihoz legközelebb eső részeiben. A következő körülmények alapján azonban úgy vélem, hogy e kiváltás az innak az izomtól távolabb eső részeiben is történik; ugyanis midőn az inreflexet előidézzük a lig. patellae propriumot ütjük meg, pedig ez magával a m. quadriceps-szel nem áll közvetlen össze­függésben ; továbbá állatokon végzett kísérleteim a kö­vetkezőket tanúsították. Házi nyulaknál a térd felett hosszanti metszéssel a bőrt átvágva, s az inat tapadási helyéről lemetszve, azt a tibiáról felfelé egészen az izom kezdetéig felfejtettem, a börseb tágítása által pedig a m. quadriceps-ben létrejövő összehúzódást könyen láthatóvá tettem ; ekkor kés hátával az inat ütögetve, azt tapasztal­tam, hogy reflectorikus összehúzódás nem jött létre, ha az izom nem volt megfeszítve; ellenben ez utóbbinak kellő megfeszítése mellett az inreflex mindig beállott, akár az in végénél, akár az izomba átmenő részénél fogtam meg a csiptetővel. sőt még akkor is, ha az in alá alapul szilárd lapot állitottam, s így az izomhoz átterjedő megrántásról, vagy más ilyen behatásról szó sem lehetett; sőt beállott az inreflex még azon esetben is, ha az Ízület tokját, vagy a szilárdan rögzített tibia szabad felületén a csonthártyát ütöttem meg, így tehát a mechanikai ingerlés az izomra át nem terjedhetett. E kísérletek egy­szersmind hathatós bizonyítékai az összehúzódás reflecto­rikus természetének. Lewinski*) az ingerület létrejöttét az inban, annak megütése alkalmával, úgy származtatja, hogy szerinte az inak oly húroknak felelnek meg, melyek a megfelelő izmok által bizonyos fokú feszülésben tartatnak; meg- ütéskor az in harántrezgésekbe jön, melyeknek száma annál nagyobb, minél erősebb a megfeszítés, s e rezg'ések az inban levő idegvégződésekkel közöltetvén, ezeket *) Archiv für Psychiatrie. 7. kötet, 327. lap. IO

Next

/
Thumbnails
Contents